Antonya Árpád hagyományőrző vőfély szerint manapság az ifjú pár igyekszik mindent leegyszerűsíteni
Fotó: Fábián Andor
A székely lakodalmak múltjába és jelenébe nyújt betekintést Fábián Andor új, Lakodalmas krónika című dokumentumfilmje. A székelyudvarhelyi filmrendező az esküvői szokások változásáról, az alkotás érdekességéről beszélt a Krónikának.
2023. december 03., 09:072023. december 03., 09:07
A dokumentumfilm a hagyományőrző, régi falusi világra jellemző lakodalmak világát mutatja be, ugyanakkor érintőlegesen megjelenik benne a jelenkor divatosabb esküvői világa is Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester interjúja révén. A filmidő nagyobb részét azonban az Antonya Árpád hagyományőrző vőfély és Balázsi Dénes néprajzkutató által elmesélt történetek teszik ki – számolt be a Krónika érdeklődésére Fábián Andor filmrendező.
Rámutatott, az interjúalanyoknál tett látogatások számára is érdekesek voltak, rendezőként sok új dolgot tudott meg a régi falusi esküvőkről. Kifejtette, a jelenkorral összehasonlítva a régi lagzikat, az első szembetűnő különbség az, hogy napjainkban általában egyetlen szolgáltató kezében összpontosul minden: egy cég intézi a helyszínt, menüt, dekorációt. A régi időkben azonban összefogott a közösség: együtt főztek, együtt díszítettek mindazok, akik később vendégként is részt vettek az adott esküvőn.
Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester napjaink, Fábián Andor a régmúlt idők esküvői szokásait eleveníti meg
Fotó: Fábián Andor
A székelyudvarhelyi filmes szakember szerint egy másik fontos különbség a néphagyományok tiszteletében gyökerezett, hiszen régen az esküvő nem a templomban kezdődött, az esküvői szertartás része volt a vőlegényes ház meglátogatása, a kikérés, a menyasszony-búcsúztató.
A legtöbb pár ma már nem szeretne kikérést, menyasszony-búcsúztatót, régen azonban nem lehetett ezeket a mozzanatokat kihagyni a lakodalmi rítusok közül, nem lehetett csak úgy átírni a hagyományos forgatókönyvet – hangsúlyozta a film narrátora.
Balázsi Dénes néprajzkutató történetei is elhangzanak a filmben
Fotó: Fábián Andor
Az alkotás szerkesztője úgy véli, a vőfélyek szempontjából is egyfajta „elamerikaiasodást” figyelhetünk meg. A modern esküvői szertartásban gyakran megjelenő, közismert játék, a vonatozás sem a néphagyományban gyökerezi. „Amerikából másolták!” – világít rá Balázsi Dénes néprajzkutató a filmben.
Magyar esküvői népszokás például az apácai, vagy a bogárfalvi kakaslövés, amely szelídített, képletes formában ma is tovább él: kakas helyett a szárnyas festett képmására lőnek íjjal a fiatalok. Ugyanígy gyakori szokás volt az esküvőkön, hogy a levegőbe feldobott üvegekre lőttek.
A fiatal rendező szerint a hagyományos székely vőfély számára megjelent egyfajta amerikai konkurencia: a ceremóniamester. A vőfély rímekben beszél, hagyományos népviseletben jelenik meg, a ceremóniamester pedig öltönyben érkezik a szertartásra, rímek nélkül beszél. „Bizonyos szempontból a vőfélyeknek is »modernizálódniuk« kellett anélkül, hogy elszakadtak volna hagyományos gyökereiktől” – mutatott rá a filmes szakember. Hozzátette, a múltbeli vőfélyeknek nem kellett az esküvői videóssal egyeztetniük, mert akkor még nem is volt videós, a jelenkori vőfély feladatkörébe azonban az is beletartozik, hogy kapcsolatot tart a különböző szolgáltatókkal: fotóssal, videóssal, konyhai személyzettel, zenészekkel.
Érdekességként megemlítette, hogy a történetet összefűző narrátor is vőfély szerepbe bújt. A megszokott Morgan Freeman hangján felmondott prózai narráció helyett vőfély-rigmusokban hangzik el a szövegmondás, ezzel is érzékeltetve a hagyományőrző esküvők derűs, humoros hangulatát.
Fábián Andor a vőfély-narrátor szerepében
Fotó: Fábián Andor
Fábián Andor arról is beszámolt lapunknak, hogy a Hargita Megyei Tanács és Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával, az S’art ’R Művészeti Közösség szakmai partnerségével elkészült film bemutató időpontja egyelőre még tisztázatlan, hiszen év végén nem tanácsos olyan rendezvényt szervezni, ami nem karácsony vagy újév tematikájú. „December a Mikulásról, az Angyalról és az újévi fogadalmakról szól. Így idén még biztos nem mutatjuk be az alkotást, de ez nem probléma, mert így már is van anyag, amivel el lehet kezdeni az új évet” – összegzett a székelyudvarhelyi filmrendező.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanult rendezőnek. Az elmúlt időszakban rendszeressé vált, hogy közönségét egy-egy helyi témát feldolgozó dokumentumfilmmel örvendezteti meg. Fábián Andor székelyudvarhelyi filmrendezővel beszélgettünk.
A székelyföldi csizmakészítés és csizmaviselet történetét mutatja be az a dokumentumfilm, amelyet kedden mutattak be online a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében. A film elkészítésének céljáról és mikéntjéről Fábián Andor rendezőt kérdeztük.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
szóljon hozzá!