Az 1100 lelkes, többségében magyarok lakta település egyre nagyobb hangsúlyt fektet a faluturizmusra, ezért a számos egyéb programmal tarkított rendezvényt szándékosan kötik össze az október 23-i nemzeti ünneppel.

Az időzítés idén is bevált: a Bánffyhunyad közelében fekvő község 46 minősített panziójára ki kellett tenni a megtelt táblát a főleg az anyaországból érkezett népes vendégsereg érdeklődése miatt. A helybeliek és a távolról jöttek a szervezők – Kalotaszentkirályi Vendégfogadók Egyesülete és a Davincze Tours Utazási Iroda – jóvoltából már péntek este sem maradtak program nélkül.

A helyi kultúrházban címerkiállítással egybekötve bemutatták Pécsi L. Dániel jelképtervező Címerekkel írt történelem című kötetét. Okos Márton, a falu szülötte Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába című könyvének bemutatásával idézte fel 25 évvel ezelőtti merész vállalkozását, Juhos Gáborral együtt ugyanis 1989-ben 1680 kilométert tettek meg Budapesttől Strasbourgig gyalog, hogy tiltakozzanak a romániai falurombolás, az erdélyi magyar közösséget ért jogtiprások ellen.

A szombati csipkefesztiválon már ahhoz hasonlatos látvány tárult a látogatók elé, mint amilyen a Kalotaszeghez rokoni szálakkal kötődő, kereken száz évvel ezelőtti szentkirályi látogatását A Kalota partján című versében megörökítő Ady Endrét fogadta. (Az évforduló tiszteletére idén Ady-emlékszobát is berendeztek a községben). Azzal a különbséggel, hogy miközben a költő templomból jövet csodálta meg a színpompás népviseletbe öltözött falusiakat, ezúttal a Szent István-szoborral ékesített park előtt felállított standoknál lehetett megcsodálni a színekben tobzódó ingbe, szoknyába bújt, gyöngyös pártát viselő lányokat, asszonyokat.

A versenyre benevezett csapatok hatalmas üstökben főzték a település környékén élő vadrózsa terméséből, a csipkebogyóból készült lekvárt – vagy ahogy errefelé nevezik, ízt. A vendégváró falatok ízlelgetése közben kioktatnak, hogy a csipkebogyót leszedése után azonnal fel kell használni, mert a tápértéke ekkor a legmagasabb, ugyanakkor azt sem árt tudni, hogy a hecsedli a narancsnál húszszor több C vitamint tartalmaz.

Az összetört, -préselt bogyó pépjéből, az úgynevezett csipkeszotyogóból néhány órás főzés után készül el a rozsdabarna íz, amelyhez hasonlóan többek között csipke- és fenyőszirupot vagy áfonyapálinkát is lehetett vásárolni. Miközben persze meg lehetett tekinteni a helyi vagy csombordi néptánccsoportok fellépését is.

Póka András György polgármester kérdésünkre elmondta, mivel a településre a tranzitturizmus jellemző, minél több és színesebb program szervezésével igyekeznek vendégeket csalogatni Kalotaszentkirályra. „A csipkefesztivál már hagyománynak számít nálunk: lehetőséget teremt az ünnepre, magyarországi testvértelepüléseink, közöttük például az idén is ellátogató kunadacsiakkal való találkozásra is. Ugyanakkor a vendég akkor érzi igazán jól magát, ha kiszolgáljuk a kényelmét is, éppen ezért az idegenforgalom elképzelhetetlen lenne a víz- és szennyvízhálózat kiépítése, a járdák, utak rendbetétele nélkül, emellett sportbázissal, ötven férőhelyes bentlakással is rendelkezünk\" – magyarázta lapunknak a község elöljárója.

A polgármestertől megtudtuk, hamarosan felújítják az önkormányzat által nemrég vásárolt, tájháznak kiszemelt épületet a Szent István-park mellett, ahol kalotaszegi szobát, kovácsműhelyt is berendeznek, továbbá a kenderfeldolgozást is bemutatják.