Fotó: Pixabay
Az éghajlatváltozás aszályokra, árvizekre, hőhullámokra és trópusi megaviharokra gyakorolt sokszorosító hatásával szemben leginkább sebezhető országok támogatására több ezer milliárd dollárra lesz szükség, nem pedig dollármilliárdokra, ahogyan azt az Egyesült Nemzetek Szövetségének pénteken zárult éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) hangoztatták – írja az Agerpres az AFP által ismertetett ENSZ-jelentés tervezetére hivatkozva.
2021. november 14., 12:572021. november 14., 12:57
A skóciai Glasgowban zajlott klímacsúcs egyik legkényesebb témája a gazdag országoknak az a be nem tartott vállalása volt, hogy évi 100 milliárd dollárt juttatnak az éghajlatváltozásoknak kiszolgáltatott országoknak. A levegő további felmelegedése esetén azonban ennél sokkal nagyobb összegekre lesz szükség.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) várhatóan jövő év elején nyilvánosságra kerülő jelentésének tervezete szerint
Az elárasztott városok, az élelmiszerhiány, a halálos hőhullámok és a tömeges népvándorlás az eredetileg becsültek sokszorosára növelik a kiadásokat.
„Az alkalmazkodással járó költségek a korábban becsültnél lényegesen magasabbak, ami az alkalmazkodás-finanszírozási hiány növekedését fogja eredményezni. Az alkalmazkodás jelenlegi finanszírozási rendszere nem felel meg az éghajlati hatások várható mértékének” – olvasható a 4000 oldalas jelentésben.
Ugyanakkor a világ jó úton halad afelé, hogy ne tudja teljesíteni a felmelegedés 1,5 és 2 Celsius-fok közé szorításáról szóló párizsi klímamegállapodásba foglalt vállalást.
Az ENSZ számításai szerint a Föld felszíne a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó felülvizsgált kötelezettségvállalásokkal is a „katasztrofálisnak” számító 2,7 Celsius-fokkal fog melegedni. Minél nagyobb mértékű a hőmérséklet-emelkedés, annál nagyobb költségekkel jár az éghajlatváltozás okozta katasztrófák elleni védekezés – figyelmeztet az IPCC.
Ha 2 fokkal emelkedik a felszíni hőmérséklet, az előrejelzések szerint csak Afrikában évente több tízmilliárddal nőnek az alkalmazkodási költségek.
Az AFP által megszerzett jelentéstervezet részletesen ismerteti az éghajlatváltozás hatásait és az alkalmazkodás növekvő szükségességét.
Számos tudós – köztük a jelentés néhány kulcsszerzője is – sajnálja, hogy nem tették közzé a dokumentumot még a glasgowi klímacsúcs előtt. Időközben a szakértők és diplomaták elkezdtek olyan becsléseket készíteni, amelyek a COP26 egyeztetésein előterjesztett számoknál jóval magasabbak értékeket vetítenek előre.
A 2009-es vállalás, miszerint a fejlett országok 2020-ig, illetve a legújabb döntés szerint 2023-ig 100 milliárd dollárral járulnak hozzá évente a közös klímaalaphoz, arra irányult, hogy segítsen az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett országoknak zöldebbé tenni gazdaságukat és felkészülni az elkerülhetetlen hatásokra.
Ami azonban 2009-ben még jelentős összegnek tűnt, ma már igen csekélynek számít.
– mondta Rachel Cleetus, az Aggódó Tudósok Egyesületének (Union of Concerned Scientists - UCS) közgazdásza.
Mohamed Adow, a nairobi Power Shift Africa szervezet vezetője az AFP-nek elmondta, a 100 milliárd dolláros összeg „még alulról sem súrolja a fejlődő országok valós szükségleteit. Az alkalmazkodás hatalmas vakfolt az éghajlati vészhelyzet kezelésében” – fogalmazott.
Az IPCC-jelentés tervezetének előrejelzései – amelyek szerint az emelkedő hőmérséklet a társadalom gyakorlatilag minden szektorában súlyos károkat fog okozni – nyomatékosan leszögezik, hogy erősíteni kell a védelmet az éghajlatváltozás hatásaival szemben, amelyek még 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esetén is súlyosak lesznek.
Egyetlen alacsonyan fekvő városban, például a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou), a becslések szerint további 20 centiméteres tengerszint-emelkedés esetén alkalmazkodási intézkedések hiányában a veszteségek meghaladhatják az évi 250 milliárd dollárt.
A globális felmelegedésre vonatkozó lehető legrosszabb forgatókönyv esetén a Kanton városa által elszenvedett károk meghaladhatják az ezer milliárd dollárt. Más alacsonyan fekvő városoknak, mint például Mumbainak, hasonló mértékű pusztítást kellene elszenvedniük.
ugyanakkora az alapvető növény- és gabonafélék terméshozamának és tápértékének csökkenése fokozza az alultápláltság széles körű terjedését, a hőhullámok pedig csökkenteni fogják a termelékenységet, és megterhelik az egészségügyi rendszereket.
Az IPCC-jelentés szerint az alkalmazkodásba történő befektetések az elkerülhető költségekbe való befektetésnek minősülnek.
Ha például a következő évtizedben 1800 milliárd dollárt költünk korai figyelmeztető rendszerekre, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló infrastruktúrára, mezőgazdaságra, a mangroveerdők védelmére és a vízhez való hozzáférés javítására, mindez „7200 milliárd dollár nettó hasznot hozhat”.
„A klímaalkalmazkodásba való befektetés egy kicsit olyan, mintha biztosítást kötnénk egy biztosan bekövetkező eseményre” – mondta Brian O'Callaghan, az Oxfordi Egyetem kutatója, egy nemrég közzétett ENSZ-jelentés szerzője.
Afrikai államok egy csoportja – Kína, India és más feltörekvő gazdaságok támogatásával – felszólították a fejlett országokat, hogy 2030-tól évente legalább 650 milliárd dollárt mozgósítsanak az alkalmazkodás elkezdésére.
A Fidzsi-szigetek és más kis szigetországok ennek az összegnek a felét javasolták „tartós megoldásokra” fordítani 2025-től – mondta a klímacsúcson az AFP-nek Aiyaz Sayed-Khaiyum, a szigetország gazdasági és éghajlat-változási minisztere. Úgy vélte, a gazdag országoknak fel kell ismerniük, hogy haladéktalanul lépni kell, és a részleges megoldások nem elégségesek.
„Nem tarthat egy évtizedig egyetlen házfal építése – nekünk most van szükségünk menedékre” – tette hozzá.
A Román Posta az ortodox húsvét előtt kézbesíteni tudja a nyugdíjakat, ez azonban attól is függ, hogy mikor érkezik meg számlájára a pénz – jelentette ki szerdán Valentin Ştefan, a vállalat vezérigazgatója.
A rendkívül olcsó termékeket kínáló és ezért rendkívül népszerű, online piactérként működő Temu és Shein kínai webáruházakat célzó ellenőrző akciót indított az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Szatmárnémeti lesz a világ legnagyobb kávéfőzőgyártó központja – igaz, „csak” a De'Longhi számára, de a partiumi város így is repesve örülhet a 40 millió eurós befektetéssel sok száz munkahelyet teremtő olasz multi megtelepedésének.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek – mondta Ursula von der Leyen.
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.
szóljon hozzá!