Fotó: Beliczay László
Farkas- és medveállományt mérnek fel, száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányoznak, forrásokat vizsgálnak a zabolai Mikes-birtokon kialakított úgynevezett csendzónában. Az ötéves környezet- és vadvédelmi projekt célja megfigyelni, mi történik az erdős területen emberi beavatkozás nélkül – mondta el a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a projekt egyik vezetője.
2022. január 22., 17:582022. január 22., 17:58
Csendzónát alakítottak ki Kovászna megyében, a zabolai Mikes család birtokában levő erdőterületen. A Szemerja-Görgő közbirtokosság, a Roy Chowdhury Mikes Alapítvány és Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudományi karának közreműködésével megvalósuló
Arról, hogy miért van szükség a csendzóna létrehozására, honnan származik az ötlet, milyen kutatások folynak ott, és mi történik a területtel az öt év elteltével, Sikó-Barabási Sándorral, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudomány karának oktatójával beszélgettünk. A szakember elmondta, az általuk létrehozott csendzóna nem az első a környéken, ugyanis már több éve működnek ehhez hasonló projektek az ország különböző szegleteiben.
A professzor kifejtette, a projekt kezdeti fázisában van, a kutatás keretében elsősorban az állatállomány felmérésével foglalkoznak, ezenkívül következtetéseket vonnak le az adott terület növényvilágával kapcsolatban is. A csendzónában felméréseket végző kutatói csoport összetétele változatos, vannak közöttük természetfotósok, és olyanok, akik terepmunkát végeznek, mások pedig az irodában összegzik az észrevételeket.
„Összesen hatan veszünk részt a kutatásban, melyek közül hárman a Sapientia diákjai. Az öt projekt közül az egyik a medveállományt tanulmányozza, annak méretét, stabilitását, szaporodását és viselkedését” – részletezte a szakember.
A kutatás során a száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányozzák, amelyből több példány is előfordul elszórtan, de akadnak olyanok is, amelyek már elpusztultak. Ezekből szeretnének metszeteket készíteni, és egy kisebb múzeumot összeállítani a Mikes-birtokon – mesélt terveikről Sikó-Barabási Sándor.
A program kitér a csendzónában található források vizsgálatára is, ugyanis a Kárpát-kanyarban jelentősen magas a talaj radioaktivitása. „Azt szeretnénk többek között megtudni, hogy van-e ezeknek a forrásoknak radioaktivitásuk, és miben változik az összetételük a forrástól egészen addig, amíg leérnek a faluig” – részletezte a professzor.
A térség faunájára vonatkozó tudományos megfigyelések összegzésén túl a projekt egyik fontos hozadéka, hogy a kutatások időszakára a csendzónának kijelölt területen szüneteltetik a fakitermelést, valamint megpróbálják távol tartani a „csendzavaró kirándulókat” is. „Az erdőtulajdonosokkal megegyeztünk, és vállalták, hogy öt évig nem folytatnak fakitermelő tevékenységet ezen a helyen. Emellett megpróbáljuk megakadályozni, hogy négykerekű járművekkel és motorokkal se zavarják egyesek a csendet, ebben segítségünkre lesznek a térségben felszerelt kamerák. Azokon tudjuk követni és figyelmeztetésben részesíteni a szabályszegőket. Ugyanis ez nem egy elkerített terület, hanem az erdő egy része” – fejtette ki a szakember.
Hozzátette, a terület jövője attól függ, hogy milyen eredményeik lesznek.
„Öt évre előre nehéz ezt megjósolni. Az is lehet, hogy addig a fák oda nőnek, hogy mégis folytatódnia kell a fakitermelésnek. Ez majd akkor válik el, amikor körülbelül két-három év múlva már látunk kézzelfogható eredményeket. Az eddig az országban lévő csendzónáknak zöme az öt év lejártával visszakerült a normális kerékvágásba. Viszont néhány helyen folytatódtak a vizsgálatok. Olyanról is hallottam, amelyet valószínűleg fokozatosan át fognak alakítani Natura 2000-es természetvédelmi területté” – vázolta a kilátásokat Sikó-Barabási Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!