– Hogyan jött a kutatás ötlete, mikor kezdték el a vizsgálatokat?

– Különböző hangyagyűjtési körutak során több alkalommal találtunk gombával fertőzött hangyákat, és innen jött az ötlet, hogy jó lenne megnézni, milyen hatása van a gombának a hangyák viselkedésére. Terepen már szabad szemmel is észrevehettük, hogy ezek a hangyák úgymond „szőrösek\", majd mikroszkóp alatt is megnéztük az egyedeket, ekkor már biztosak lehettünk benne, hogy gombával fertőzött hangyákkal van dolgunk.

Kiderült, hogy a gombát Rickia wasmannii-nak hívják. Először a gomba hatását elemeztük a hangyák életkorára vonatkozólag, majd különböző viselkedésvizsgálatokat végeztünk el. 2014-ben két lengyel kutató érkezett a Biológia és Geológia Karra, hogy közösen dolgozzunk ki egy kutatási projektet, amelynek alapján rájövünk, hogyan befolyásolhatja a gomba a hangyák fészektárs-felismerő képességét. A hangyák esetében a rokonfelismerés alapja az egyedek testét borító illatanyagkoktélok összessége. Arra gondoltunk, hogy a gomba befolyásolhatja ezeknek az illatanyagoknak a mennyiségét, ezáltal a hangyák viselkedésében változás következhet be a „nem fészek társakkal\" szemben.

– Milyen területen végezték a vizsgálatokat, ki vett részt a munkálatokban?

– A vizsgálatokban lengyel, olasz és francia kutatók segítettek. A fertőzött és a nem fertőzött hangyák viselkedését, pontosabban az agresszivitási teszteket, valamint a molekuláris elemzések egy részét Kolozsváron, a Biológia és Geológia Karon végeztük el. Lengyelországban sikerült elemezni a hangyák genetikai anyagát, Olaszországban vontuk ki a hangyák szagmintázatát, majd ezeket a szagmintázatokat Franciaországban elemeztük.

– A kutatás eredményét illetően erre számított a csapat, vagy meglepetés volt számukra?

– A kutatás eredménye nagy meglepetés volt. Számítottunk rá, hogy találunk valami változást a fertőzött hangyák szagmintázatában a nem fertőzöttekhez képest, amely befolyásolja a hangyák rokonfelismerő képességét, de nem tudtuk, hogy ez a változás milyen irányban fog elmozdulni. Az eredményeink röviden összefoglalva azt mutatják, hogy a fertőzés hatására a hangyák illatanyaga megváltozik, változatosabbá válik, így gyengül az egyedek felismerőképessége, ezáltal egy hangyakolónia nyitottabbá válik, és könnyebben fogadhat be idegen királynőket. Ezt alátámasztja a viselkedési vizsgálatok során kapott eredmény, mert a fertőzött hangyák kevésbé voltak agresszívak az idegen királynőkkel szemben.

– Milyen más szerepe van a parazitáknak a több királynős hangyakolóniák kialakulásában?

– Az általunk vizsgált hangya-parazita rendszerben, a kétbütykös hangyák fészkeiben több száz vagy akár ezer dolgozó mellett, egy vagy több királynő is élhet. A királynők szerepe a fészekben az utódok létrehozása. Kolóniaalapításkor a kirajzott fiatal ivaros nőstények, későbbi királynők nászrepülés során párosodnak egy vagy több hímmel. Párosodás után a nőstények különböző stratégiát használnak a kolóniaalapításhoz. Például önállóan létrehozhatnak kolóniát, vagy bekérezkedhetnek már meglévő fészkekbe, és itt elfogadtatják magukat királynőnek.

Vizsgálatunkban arra jöttünk rá, hogy a fertőzött hangyák könnyebben befogadják a nem rokon királynőket. Ebben a felállásban a királynők „jól járnak\", mert a szakirodalom szerint a királynők kolóniaalapítási sikeressége csupán 2%, ezért egy királynőnek megéri fertőzött fészekbe „bekérezkedni\", hiszen a könnyebb befogadással növekszik a szaporodási sikerük.

– Az értekezésben megemlített Rickia wasmannii parazitagomba az erdélyi Mezőségen kívül még hol van jelen?

– A Rickia wasmannii gombafaj kizárólag a Myrmica (kétbütykös vöröshangyák) csoportjába tartozó hangyafajokon élősködik, ezek a „vöröshangyák, amelyek úgy szúrnak\". A gomba elterjedt Nyugat- és Közép-Európa számos országában, többek között Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon. Romániában eddig 12 fertőzött hangyapopulációt ismerünk, például Bedellő és Torockószentgyörgy között, Vargyas mellett, Kajántó és Macskás között, Tordaszentlászló közelében, Visa mellett, Kendilónán, Bánffytanyán.

– A csapatnak mi a terve a kutatással. Továbbfejlesztik, bemutatják valahol?

– A kutatásunkat továbbvittük a regensburgi kollégákkal. Velük manipuláltuk a hangyák „szagát\", fertőzött és nem fertőzött hangyákról izoláltuk az illatanyagokat, és ezeket rávittük általunk „lemosott\", döglött hangyákra, majd megnéztük a hangyák reakcióját ezekre a tetemekre. Eredményeinket a hétvégén Krakkóban rendezendő nemzetközi konferencián mutatjuk be, valamint a jövőben konferenciák, tudományos műhelytalálkozók keretében ismertetjük a legújabb kutatási eredményeinket.