A kolozsvári BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársai – Csata Enikő, Markó Bálint és Rákosy László – lengyel, olasz és francia kutatók segítségével közölték az első olyan tudományos értekezést, amely rávilágít a paraziták lehetséges szerepére komplex, több királynős hangyakolóniák kialakulásában. A kutatás a nemzetközi színvonalú Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. A vizsgálatok eredményéről, a kutatás ötletéről és kivitelezéséről Csata Enikő biológus kutató számolt be lapunknak.
2017. április 22., 18:342017. április 22., 18:34
– Hogyan jött a kutatás ötlete, mikor kezdték el a vizsgálatokat?
– Különböző hangyagyűjtési körutak során több alkalommal találtunk gombával fertőzött hangyákat, és innen jött az ötlet, hogy jó lenne megnézni, milyen hatása van a gombának a hangyák viselkedésére. Terepen már szabad szemmel is észrevehettük, hogy ezek a hangyák úgymond „szőrösek\", majd mikroszkóp alatt is megnéztük az egyedeket, ekkor már biztosak lehettünk benne, hogy gombával fertőzött hangyákkal van dolgunk.
Kiderült, hogy a gombát Rickia wasmannii-nak hívják. Először a gomba hatását elemeztük a hangyák életkorára vonatkozólag, majd különböző viselkedésvizsgálatokat végeztünk el. 2014-ben két lengyel kutató érkezett a Biológia és Geológia Karra, hogy közösen dolgozzunk ki egy kutatási projektet, amelynek alapján rájövünk, hogyan befolyásolhatja a gomba a hangyák fészektárs-felismerő képességét. A hangyák esetében a rokonfelismerés alapja az egyedek testét borító illatanyagkoktélok összessége. Arra gondoltunk, hogy a gomba befolyásolhatja ezeknek az illatanyagoknak a mennyiségét, ezáltal a hangyák viselkedésében változás következhet be a „nem fészek társakkal\" szemben.
– Milyen területen végezték a vizsgálatokat, ki vett részt a munkálatokban?
– A vizsgálatokban lengyel, olasz és francia kutatók segítettek. A fertőzött és a nem fertőzött hangyák viselkedését, pontosabban az agresszivitási teszteket, valamint a molekuláris elemzések egy részét Kolozsváron, a Biológia és Geológia Karon végeztük el. Lengyelországban sikerült elemezni a hangyák genetikai anyagát, Olaszországban vontuk ki a hangyák szagmintázatát, majd ezeket a szagmintázatokat Franciaországban elemeztük.
– A kutatás eredményét illetően erre számított a csapat, vagy meglepetés volt számukra?
– A kutatás eredménye nagy meglepetés volt. Számítottunk rá, hogy találunk valami változást a fertőzött hangyák szagmintázatában a nem fertőzöttekhez képest, amely befolyásolja a hangyák rokonfelismerő képességét, de nem tudtuk, hogy ez a változás milyen irányban fog elmozdulni. Az eredményeink röviden összefoglalva azt mutatják, hogy a fertőzés hatására a hangyák illatanyaga megváltozik, változatosabbá válik, így gyengül az egyedek felismerőképessége, ezáltal egy hangyakolónia nyitottabbá válik, és könnyebben fogadhat be idegen királynőket. Ezt alátámasztja a viselkedési vizsgálatok során kapott eredmény, mert a fertőzött hangyák kevésbé voltak agresszívak az idegen királynőkkel szemben.
– Milyen más szerepe van a parazitáknak a több királynős hangyakolóniák kialakulásában?
– Az általunk vizsgált hangya-parazita rendszerben, a kétbütykös hangyák fészkeiben több száz vagy akár ezer dolgozó mellett, egy vagy több királynő is élhet. A királynők szerepe a fészekben az utódok létrehozása. Kolóniaalapításkor a kirajzott fiatal ivaros nőstények, későbbi királynők nászrepülés során párosodnak egy vagy több hímmel. Párosodás után a nőstények különböző stratégiát használnak a kolóniaalapításhoz. Például önállóan létrehozhatnak kolóniát, vagy bekérezkedhetnek már meglévő fészkekbe, és itt elfogadtatják magukat királynőnek.
Vizsgálatunkban arra jöttünk rá, hogy a fertőzött hangyák könnyebben befogadják a nem rokon királynőket. Ebben a felállásban a királynők „jól járnak\", mert a szakirodalom szerint a királynők kolóniaalapítási sikeressége csupán 2%, ezért egy királynőnek megéri fertőzött fészekbe „bekérezkedni\", hiszen a könnyebb befogadással növekszik a szaporodási sikerük.
– Az értekezésben megemlített Rickia wasmannii parazitagomba az erdélyi Mezőségen kívül még hol van jelen?
– A Rickia wasmannii gombafaj kizárólag a Myrmica (kétbütykös vöröshangyák) csoportjába tartozó hangyafajokon élősködik, ezek a „vöröshangyák, amelyek úgy szúrnak\". A gomba elterjedt Nyugat- és Közép-Európa számos országában, többek között Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon. Romániában eddig 12 fertőzött hangyapopulációt ismerünk, például Bedellő és Torockószentgyörgy között, Vargyas mellett, Kajántó és Macskás között, Tordaszentlászló közelében, Visa mellett, Kendilónán, Bánffytanyán.
– A csapatnak mi a terve a kutatással. Továbbfejlesztik, bemutatják valahol?
– A kutatásunkat továbbvittük a regensburgi kollégákkal. Velük manipuláltuk a hangyák „szagát\", fertőzött és nem fertőzött hangyákról izoláltuk az illatanyagokat, és ezeket rávittük általunk „lemosott\", döglött hangyákra, majd megnéztük a hangyák reakcióját ezekre a tetemekre. Eredményeinket a hétvégén Krakkóban rendezendő nemzetközi konferencián mutatjuk be, valamint a jövőben konferenciák, tudományos műhelytalálkozók keretében ismertetjük a legújabb kutatási eredményeinket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Látogatottsági adatok