Isztojka Mátét nem különböztették meg nemzetisége miatt, mindig pozitívan viszonyultak hozzá
Fotó: Bede Laura
A család fontosságáról, szokásaikról, oktatásról, fiatalkori házasságkötésről beszélt lapunknak Isztojka Máté. A kincses városban tanuló gábor cigány gazdag kultúrájuk megismertetését tűzte ki célul.
2020. január 28., 13:272020. január 28., 13:27
2020. január 28., 13:352020. január 28., 13:35
A cigánysággal kapcsolatos előítéletek felszámolásához szeretne hozzájárulni Isztojka Máté, aki ugyanakkor gazdag kultúrájukat ismertetné meg a világgal. A Hargita megyei Szentábrahámon született gábor cigány célja megvalósításához az etnográfiát, illetve a társadalomkutatást véli a legalkalmasabb területnek. A kincses városi néprajz szakon folytatott kutatásához valós tényeken alapuló információit szeretné hozzáadni. Most készülő államvizsga-dolgozatában a nagyapja által ismert meséket dolgozza fel.
– mondta el a Krónika érdeklődésére a 21 éves hallgató, aki azt tűzte ki célul, hogy a gábor cigány közösségben manapság megfigyelhető mesemondási alkalmakat összehasonlítja a régi, több mint 50 évvel ezelőtti – amikor nagyapja gyerek volt – történésekkel.
A ragyogóan kék szemű, hagyományosan bajuszt viselő Máté a cigányok csoportosításáról is beszélt lapunknak. Mint kifejtette, a néprajztudomány 12 csoportot különböztet meg nyelvjárás, ruházat alapján. Szentábrahámon kétfajta él: gábor cigányok és hungurok – utóbbit magyar vagy házi cigányként emlegetik még. Lényeges különbség közöttük, hogy a gábor cigányok őrzik hagyományukat, beszélik a nyelvet, a nők még mindig ráncos szoknyát viselnek, illetve a férfiak széles karimájú kalapot, lakkcipőt hordanak; a házi cigány pedig már egyáltalán nem beszéli a nyelvet, és nem veszi fel a népviseletet – mutatott rá a fiatal.
Hagyományaikkal kapcsolatban elmondta, ez a népviseletben mutatkozik meg a leglátványosabban, de a házasságkötési szokások is eltérnek a magyarok vagy házi cigányok tradícióitól.
Ez valójában a fiú édesapjának kötelessége, de általában mindkét apa ad pénzt az új családnak.
„Sokan negatívan viszonyulnak ahhoz, hogy megvették a lányt, de nem konkrétan adásvételről van szó, nem tárgyként kezelik a fiatalokat, hanem egyszerűen így épült be a nyelvünkbe, míg a magyarban úgy mondják, hogy elvették a lányt. A menyasszonynak jogában áll beleszólni a párválasztásba, de egyértelmű, hogy a 14 éves lány vagy 16 éves fiú nem feltétlenül tudja eldönteni, mi lenne a megfelelő házassági ajánlat számára. Az sem biztos, hogy érti a szerelem jelentését, jelentőségét” – fogalmazott Isztojka Máté. Hozzátette, természetesen, ha nem tetszik a lánynak a fiú, vagy fordítva, akkor a szülők ezt megértik, főleg napjainkban, a 21. században. Rámutatott, régebb tényleg léteztek előre elrendezett házasságok, amikor a szülők megegyeztek a fiatalok frigyéről, akár még születésük előtt.
Fotó: Bede Laura
„Nálunk a család a legfontosabb, ezen alapul minden, ha nincs családod, akkor igazából senki vagy. Ezt én is így gondolom, hogy család nélkül nem vagy igazán ember. Valószínűleg ezért házasodnak olyan fiatalon, hogy a szülő, nagyszülő vagy dédnagyszülő tudja átadni megfelelően tapasztalatát. Mert én úgy ismerhettem meg a dédnagyszüleimet, hogy még ép elméjük volt, és nem biztos, hogy a mai világban mindenkinek megadatik az, hogy a dédnagyszüleivel tudjon kommunikálni, tapasztalatot átvenni” – magyarázta a fiatal gábor cigány.
„Szerencsére a szüleim nagyon nyitottak a továbbtanulás tekintetében, bizonyos megkötések között, mert nem szeretnék, hogy még 5-6 évet tanuljak. Már a középiskolát is viszonylag nehezen kezelték, az egyetemet még nehezebben, a mesteriről nem is beszélve. Amikor eljöttem egyetemre, azt nehezményezték, hogy távol leszek a családtól, s lehet nem térek vissza” – fogalmazott a néprajz szakos hallgató.
Kifejtette, az, hogy a fiatalok nem járnak tovább iskolába, erős önvédelmi mechanizmus: a lány ne szeressen bele magyar fiúba, vagy fordítva. Nála is fennáll ez a veszély, a szülei rettentően félnek ettől, és nem mintha elítélnének bármely nemzetiséget, csak egyszerűen azt szeretnék, hogy erősödjön és megmaradjon a cigányság.
– mondta az egyetemista. Rámutatott, amikor a fiatalok összeházasodnak, a fiú édesanyja megfogadja a lány édesanyjának, hogy ő lesz ezután a pótanyja. Tehát megmarad a gyerek-szülő viszony, és amint megszületik az első gyerek, vagy amikor már nagyobb lesz, elköltöznek saját házba. A fiatal házaspárt folyamatosan segíti mindkét család, amíg önállósodni tudnak.
Máté szerint ha nem cigány lányt venne el, a szülei valószínűleg egy idő után megértenék, hogy szerelembe esett például egy magyar lánnyal. De a környezetében vannak olyan emberek, akik nem nemzetiségbelihez mentek férjhez, vagy nem olyan személyt vettek el, és a cigány mikrotársadalom valamilyen szinten semleges félnek tekinti. S mivel esetükben a család elég nagyszámú, ha nem őrzi a hagyományokat, lehet elveszti ezeket az embereket.
„A közösségi eseményeken néha én is kívülállónak érzem magam. Egyértelműen mindenki odajön és megölel, de mivel nem abban a közegben szociálizálódtam, nincsenek olyan társasági képességeim, amellyel megfelelően be lehetne illeszkedni a gábor cigány közösségbe” – mondta Isztojka Máté, aki szerint egyetemistatársai teljesen természetesen viszonyultak hozzá. Úgy tapasztalta, hogy eddig élete során az emberek mindig pozitívan fogadták, és nem különböztették meg nemzetisége miatt.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
szóljon hozzá!