A romániai lakosság több mint hatvannégy százalékának jó véleménye van Ceaușescuról
Fotó: Bernard Bisson/Sygma/Corbis
Nicolae Ceaușescut tartják az eddigi legjobb államfőnek a románok, azok nagy része is így vélekedik, akik nem is éltek a kommunista rendszerben – derül ki egy friss felmérésből. Petre Mihai Băcanu ismert újságíró szerint az egykori diktátort azért végezték ki, mert a forradalomkor az ország élére került csoport attól félt, Ceaușescu visszatérhet a hatalomba.
2018. december 29., 17:262018. december 29., 17:26
Bár halálának évfordulóján egyre kevesebben visznek virágot bukaresti sírjára, huszonkilenc évvel a kommunista rendszert megbuktató forradalom után még mindig jó, illetve nagyon jó véleménnyel van Nicolae Ceaușescu exdiktátorról a megkérdezettek többsége.
A Társadalmi Tanulmányok Intézetének friss felmérése arra kereste a választ, miként vélekednek az eddigi államfőkről a románok. Mint kiderült, a romániai lakosság több mint hatvannégy százalékának jó véleménye van Ceaușescuról.
Különösen meglepő, hogy utóbbiak körében közel ötven százalékot tesznek ki a 49 évnél fiatalabbak, akik gyerekként vagy nagyon fiatalon élték át az előző rendszert, vagy a „Kárpátok géniuszának” kivégzése után születtek, azaz csak hallomásból ismerhetik az 1989 előtti világot. Az Adevărul napilap által ismertetett felmérés szerint
Ami a többi államfőt illeti, a jelenleg regnáló Klaus Johannis követi a kommunista vezetőt kicsivel több mint ötvenszázalékos pozitív megítéléssel. A legrosszabb eredményt az államelnöki tisztséget 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között betöltő Ion Iliescu érte el, az ő elnökségéről a nagy többség negatívan vélekedik.
Sokan abban is kételkednek, hogy megfelelően jártak-e el a forradalom után hatalomra jutottak, amikor egy gyors és jogilag szinte értelmezhetetlen bírósági eljárás nyomán kivégezték a Ceaușescu házaspárt. Petre Mihai Băcanu, az 1989-es rendszerváltást követő időszak egyik legismertebb újságírója, a România Liberă egykori lapigazgatója szerint
„Megtudhattunk volna tőle sok mindent, ahogyan a kommunista párt más vezetőitől is megtudtunk egyet s mást” – véli az újságíró, aki annak idején, az ítélet megszületése után nem sokkal egy cikkben is megfogalmazta megdöbbenését a kivégzéssel kapcsolatban. „Ceaușescut ezer olyan tett miatt elítélhették volna, amelyben érintett volt. A gyilkosságokért, amelyeknek részese volt, az erőszakos szövetkezesítéskor megölt parasztok, a Temesvárról autóbusszal menekülni próbáló meggyilkolt fiatalok, a büntetett abortusz miatt vérmérgezésben életüket vesztő tízezer nő miatt. A lista nagyon hosszú” – mondta a România Liberă hétvégi lapszámában megjelent interjúban Băcanu. Arról is beszélt, hogy a Ceaușescu-per szellemi atyja Silviu Brucan volt, ő győzte meg az ország irányítását megkaparintó csoport többi tagját arról, hogy amennyiben nem ölik meg a diktátort, az visszatérhet a hatalomba.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!