Sara Meaker és Douglas McFarlane Skóciából érkeztek Kalotaszegre, ahol a fenntartható fejlődés jegyében kertészkednek és összefogják a biogazdálkodásban fantáziát látó környékbeli gazdákat. Termékeik csütörtökönként kaphatók a bánffyhunyadi vásáron, de a csűrfesztivál látogatói is megkóstolhatták.

A délelőtti csipegetés után ebédidőbe is megérte visszatérni a bivalymúzeum udvarára, ekkora készült el a mangalicahúsból főtt gulyás a zsoboki Gergely Tibi jóvoltából, míg a kispetri Tobias Pasăre, a Casa Verde működtetője vegán lecsóval várta a házias ízekre kiéhezett fesztiválközönséget.

A mérai cigányoktól az amerikai hegylakókig

Kulturális programokból is bőven akadt, a népzene- és néptáncoktatás mellett a mérai népviselettel is meg lehetett ismerkedni dr. Tötszegi Tekla etnográfus előadása révén és a bivalymúzeumban is volt tárlatvezetés.

Középiskolásként kezdte el érdekelni az újságírás, több helyi lapban is publikált képeket, amikor egy nyári egyetemen felfigyeltek rá a National Geographic szerkesztői. A magazinnál töltött 30 év alatt fotózott víz alatt és levegőben, eljutott a világ legeldugottabb tájaira, de legnépszerűbb a cigányok, illetve az amerikai hegylakók életét bemutató antropológiai projektje lett.

A sajtófotózás „platinakorszaka”

A National Geographicnál töltött időszakot Dale a sajtófotózás „platinakorszakának” nevezte, hisz a magazin kiadói mindent feltételt biztosítottak a fotósoknak, újságíróknak ahhoz, hogy jó munkát végezhessenek. A pénz és idő nem volt akadály, mesélte, kedvére válogathatott a kamerák, műszaki felszerelések között és legtöbb útjára 10–12 bőrönddel ment.

Amit akkor tengernyi felszereléssel lehetett megcsinálni, ma, a digitális érában egy okostelefonnal megvalósítható, mondta Dale, aki szerint a kreatív embereknek már nem kell érteni a technikához. 3000 fotót publikált életében, ezek fele ma telefonnal jobb lenne, vélte.

– mesélte munkamódszeréről Bruce Dale, aki a vándorcigányok életmódját bemutató sorozathoz Liverpooltól Indiáig követte őket. Mérába is eljutott 1969-ben, amikor a helyi roma közösség tagjait és a vándorcigányokat fotózta, élethű képeiből a Szarka-telken látható szabadtéri kiállítás.

Ezek mélységét, életszerűségét az adja, mesélte, hogy nem volt idő hosszabb ideig együtt lenni az alanyokkal, nem volt idő „szerepelni”, a valóságot mutatják, nyoma sincs mesterkéltségnek a képeken. Legveszélyesebb útjai azok voltak, amikor magángéppel kellett repülni,

A fiatal magyarországi együttes egyre népszerűbb az anyaországi fesztiválpalettán, ami nem csoda, hiszen tagjai nagy kaliberű zenészek. Előadásaikhoz a zenekart megálmodó Arif Erdem Ocak és húga, Derya Ocak biztosítják a „fűszert”, a két török származású zenész az anatóliai népzene archaikus dallamait adja hozzá a jazz lüktetéséhez.