A kenyai Rusinga-sziget lakosainak életét dokumentálja Roseti Bruno csíki fotós Matumaini elnevezésű képsorozata, amelyet kedden mutattak be a kincses városban.
2017. február 22., 23:252017. február 22., 23:25
2017. február 23., 13:392017. február 23., 13:39
Bemutatták a csíkszeredai Roseti Bruno (képünkön középen) Matumaini elnevezésű, Afrikában készített szociodokumentarista fotósorozatát kedden Kolozsváron. Az Életképek Afrikából előadás keretében levetítették Józsa Levente Will Fred című, a kenyai életet szemléltető dokumentumfilmjét is. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem film- és fotóművészet szakos diákjai a Van egy téglám Kenyában (I Have a Brick in Kenya) projekt keretében utaztak Rusinga szigetére, az ott töltött időszakot álló- és mozgóképeken örökítették meg.
„A Matumaini olyan fotósorozat, amelynek révén az érdeklődők betekintést nyerhetnek a luó törzs életébe, megismerhetik történetüket és a problémákat, amelyekkel nap mint nap szembesülnek. A véget nem érő gondok arra késztetik a helyieket, hogy a mának éljenek egy olyan világban, ahol az Isten neve: remény” – ismertette munkáját Roseti Bruno.
A csíki fotós a Krónikának elmondta, a szigeten töltött 19 nap alatt idegenvezetője segítségével felkereste a helyi családokat, majd megpróbálta elnyerni a bizalmukat, megismerni őket. Az évek során rájött arra, hogy az a legjobb szociofotó, amelynek létrehozásában a kép alanya is részt vesz, és ha megismerik egymást, még jobban sikerül az alkotás. A fekete-fehér és színes képekből álló sorozat elnevezésével kapcsolatban az alkotó elmondta, Afrikában az egyik legnagyobb probléma a szárazság, így amikor egyik délután elkezdett esni az eső, egy nő a mezőn félbehagyta a kapálást, az ég felé nézett, és mondatát a matumaini szóval kezdte. A fotós hazatérése után tudta meg, hogy a szó reményt jelent.
A képek főként gyerekeket, dolgozó embereket, szerelmespárokat ábrázolnak, de tájkép is található a gyűjteményben. A szomorúság és boldogság, szegénység és öröm egyaránt felfedezhető az alkotásokban. Roseti Bruno teljes fotósorozatát csütörtökön állítják ki a kolozsvári K+ közösségi térben, ahol az érdeklődők egy hónapon keresztül tekinthetik meg. A csíkszeredai fotós eddigi pályafutása alatt már számtalan nemzetközi kiállításon vett részt munkáival. Két fotóját a National Geographic internetes változata közölte, a Vogue Italia online magazinban is publikált.
A Van egy téglám Kenyában program 2010 óta működik. Alapítása a marosvásárhelyi származású Halmen Balázs nevéhez fűződik, aki visszatérve első Rusinga-szigeti útjáról, ismerőseivel együtt létrehozta a programot. Azóta évente egyszer erdélyi önkéntes csoportok látogatnak a szigetre. A legelső munkatábor lakói az iskolaépítésben segítettek, pénzbeli támogatást is vittek. Egy másik önkéntes táborban napelemeket szereltek fel a lakóházukra, és jótékonysági turizmusprogramot is szerveztek a tehetősebbeknek: a kenyai szafari jótékonysági beugrója 500 euró volt.
Halmen Balázs korábban a Krónikának elmondta, a Rusinga-szigeten körülbelül 30 ezren élnek, a lakosság 40 százaléka HIV-fertőzött. Sok az árva, a szegénység miatt óriási méreteket ölt a prostitúció, s ez elősegíti a vírus terjedését. „Ez ördögi kör, amely ugyan javulni látszik, de még mindig nagyok a gondok” – magyarázta. A szigeten az emberek mezőgazdasággal és halászattal foglalkoznak. A betegségek miatt csak az önkéntes munkát vállaló turisták látogatják a helyet, de Halmen szerint ez 20–30 év múlva változni fog, mert gyönyörű a sziget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!