A Mátyás-templom felújításán dolgozik Orbán Ferenc háromszéki kőrestaurátor

A világszámnak ma már korántsem tekinthető budapesti kirándulásainkon minden bizonnyal századszor is rácsodálkozunk a Szent István-bazilikára vagy a Mátyás-templomra. Az építészeti remekek láttán azonban aligha jut eszünkbe, hogy e világhírű épületek mai arculata háromszéki mesterember szakértelmét is dicséri. Orbán Ferenc azonban mindezt nem veszi zokon, számára így is örök csoda és elégtétel, hogy kalapácsa-vésője maradandó nyomokat hagy a magyar kultúrörökség reprezentatív épületein.

Az erdővidéki Vargyasról hozott szakma

Hogy honnan a kőfaragás, a kőből alkotás iránti vonzódás? Hát az erdővidéki Vargyasról, ahol a falu férfilakosságának többsége ebben nevelkedett, ebből élt, mondja szinte méltatlankodva. No meg aztán a sepsiszentgyörgyi évekből, amikor építőként nagy tudású mesterektől tanulva tökéletesítette szakmai tudását. Budapest amolyan megélhetési szükségmegoldásként merült fel Orbán Ferenc számára a kilencvenes évek elején, amikor a hazai építőipar egyik pillanatról a másikra összeomlott.

Első munkája egy vágóhíd belső burkolása, műkövezése volt, ám a kőrestaurálási pálya mindjárt az első kanyar után várt rá. A ma Reneszánsz Zrt. nevű cég tulajdonosával való találkozás, úgy tűnik, örökre véget vetett a keresgélésnek. Az első restaurálási munka a pécsi bazilikánál adódott, majd az Országház, a Sándor-palota, a Pesti Vigadó, a Mátyás-templom következett. „Ez utóbbi az egész Kárpát-medence jelképe lesz – állítja Orbán Ferenc. – Mindenféle munka, kihívás megtalálható rajta, kőszobrászattól a sima falig, tömbkő, rózsák, vízköpők. Életem legnagyobb élménye, hogy ott dolgozhatok.”

Itthon is kamatoztatná a szaktudását

Orbán Ferenc brigádjának – amolyan családi vállalkozássá nőtte ki magát: fia, veje, unokája is vele dolgozik – ma már igazi presztízse van a szakmában. „Ez a munka, szokták mondani a műemlékvédelmiek, jó kezekben van az Orbán Feri bácsiéknál – idézi fel a 67 éves mester. – A Szent István-bazilikán végzett munkálatok után egyházi kitüntetést is kaptunk, a Sándor-palota befejezésekor pedig Glatz Ferenc köztársasági elnöktől ezüst érdemkeresztet vehettem át. Nagy becsben tartom, főhelyen van otthon a vitrinben.”

A kérdésre, miszerint fordult-e meg a fejében, hogy ritka szakmai tudását itthon is kamatoztassa, egyértelmű igen a válasz. „Sokszor hívnak, hogy gyere haza, Feri! – mondja. – Én azonban úgy képzelem, hogy a Reneszánsz Zrt.-n keresztül a megyei tanács és a polgármesteri hivatal partnerségével képzéseket indítunk fiatalok számára, illetve közösen pályázunk háromszéki műemlék épületek felújítására. Nekem szívügyem ez a dolog, hiszen hiába él az egész család ma már Magyarországon, én továbbra is hazajáró ember vagyok. A műemlékek felújítása, megmentése ma az egész világon fontos, ki kell használni ezt a hullámot, hogy megmentsük apáink épített örökségét.”

Szerző: Csinta Samu