Fotó: A szerző felvétele
2009. február 16., 10:052009. február 16., 10:05
„Egy kiállítás akkor igazán szép, ha személyes vonatkozásai vannak. Nem egy székely család – és a Kárpát-medencében még sokan – féltve őriznek örökölt, talán már hiányos és csorba Zsolnay-termékeket” – mondta Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi képtár igazgatója a Zsolnay-termékek kiállításának megnyitóján. A tárlatot a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja szervezte, és a „Pécs 2010, Európa Kulturális Fővárosa” rendezvénysorozat keretében jött létre.
Hadnagy Miklós, a Kulturális Koordinációs Központ vezetője szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy mit keres Sepsiszentgyörgyön a Zsolnay-kiállítás. Amikor az Európai Kulturális Főváros-projekt pályázatírói megkérdezték Magyarország lakosságát, mi jut eszükbe Pécsről, a kérdezettek megemlítették a székesegyházat, a dzsámit, az ókereszténységi kamrákat, Csontváryt, Vasarelyt, de minden felsorolásban szerepelt a Zsolnay márkanév. Ezért döntöttek úgy, hogy az Európa Kulturális Fővárosa egyik hangsúlyos elemét a Zsolnay manufaktúrára építik, olyannyira, hogy a gyárat kiköltöztetik jelenlegi épületeiből, és 41 ezer négyzetméter alapterületen létrehoznak egy Zsolnay kulturális negyedet, ami négy-öt kulturális funkciót betöltve a tervek szerint jövőtől 200–250 ezer látogatót vonz.
| A gyárat 1852-ben alapította Zsolnay Miklós és ráíratta fiára. Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges felszereltségű üzemet, de álmodozó természete miatt nem tudta sikerre vinni a vállalkozást. Az elárverezéstől öccse, Zsolnay Vilmos mentette meg, aki képzett kereskedő, autodidakta keramikus és művész volt, és aki különféle agyag- és mázfajtákkal kísérletezve, az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé fejlesztette az egykori kisüzemet. Vilmos és gyerekei: Teréz, Júlia, Miklós folyamatosan részt vettek a termékek minőségének javításában, a kínálat bővítésében és a vevőkkel való kapcsolat megteremtésében. Zsolnay Vilmos szívós kitartásának eredményeképpen az elefántcsontszínű máz és a magastűzű díszítés tökéletes technikájával és szépségével a gyár felzárkózott korának élvonalbeli kerámiaiparához. Így az 1878-as Párizsi Világkiállításon a Zsolnay-tárgyak elnyerték az aranyérmet, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet. A gyár hírnevét nemcsak a díszáru- és edénygyártás, de legalább annyira az épületkerámiák, a műszaki porcelánok, épületdíszítő burkolatok és plasztikák is fokozták. A korszak legkiválóbb építészeivel dolgoztak együtt, és a legjelentősebb építkezésekhez, mint például a budavári Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a kecskeméti városháza, az új országház, az új műcsarnok felállításához szállítottak időtálló, olcsó és nemes anyagot, a pirogránit kerámiát. |
A másik magyarázat személyesebb, mondta Hadnagy: a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet vezetője, Bretter Zoltán pécsi lakos, Hadnagy Miklós pedig egyetemi hallgatóként hat évig koptatta a pécsi utcákat. Ezért döntöttek úgy, hogy ahol lehet, bemutatják a Zsolnay-kiállítást. Azt nem sejtették, hogy ebben úttörők lesznek, hiszen az Európa Kulturális Projekt keretében Zsolnay-kiállítást nem rendeztek még Magyarországon kívül. A tárlatot elsőként Sepsiszentgyörgyön mutatják be, márciusban Bukarestbe viszik, majd a tervek szerint, ebben az évben Európa fővárosaiba vándorol tovább.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a Zsolnay-manufaktúráról nyújtott részletes történeti áttekintést a megnyitón. A gyár tekintélyes időt felölelő története alatt a változó körülmények miatt a kivételes tehetségű műalkotók világszínvonalú kreációi mellett csak technikai és népszerűségi szempontokat kielégítő giccses termékek is születtek. Összességében azonban a Zsolnay a magyar iparművészet, díszműipar egyik legjelentősebb márkája, amelyet jól ismer, tisztel, keres és gyűjt a világ értő közönsége, fogalmazta meg Vécsi Nagy Zoltán.
Szerte a történelmi Magyarországon a mázas tetőcserepek színes, kék-fehér vagy zöld-sárga ragyogása messziről jelzi, hogy a Zsolnay-gyárban készült, ahogy Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumon, a marosvásárhelyi városházán és a Kultúrpalotán is, hívta fel a figyelmet Vécsi Nagy Zoltán. A művészettörténész érdekességként említette, hogy a Iaşi-ban és Craiován restaurált templomok részére a francia építészek 364 darab életnagyságú szentképet rendeltek Zsolnaynál pirogránitból.
A Zsolnay-kerámia jelenének szerencsés fejleményéről is tudósít a kiállítás, hiszen napjainkban a Zoób Kati divattervezővel kötött megállapodás eredményeként főnixmadárként éled újjá a Zsolnay-gyár nemzetközi sikere, a Zsolnay – Katti Zoób-ékszerkollekció révén. A Zsolnay változékony színvilágát, a folyondárok hajlékonyságát Zoób Kati, a sikeres kortárs divattervező karakteres, ősi kultusztárgyakra, azok díszítőmotívumaira emlékeztető geometrikus formavilággal társította, és ezeknek megfelelő különös hangzású, archaikus kultúrákat idéző, egyedi márkaneveket adott:
Edimo, Mudimo, Ekkela, Amura, Fanani. Van ezekben az ékszerekben valami – akárcsak a Zsolnay-kerámiák kultuszának mai reneszánszában –, ami a hatvanas évek virágos hippikultúráját idézve a különböző identitásokból és korstílusokból épít egyfajta törzsi kultúrát, ahhoz hasonlót, amilyet a zenében ma a leginkább a világzene képvisel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó programmal várja a látogatókat a Marosvásárhelyi Állatkert május 17-én, a Múzeumok Éjszakáján. Az esemény keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek az állatkert éjszakai életébe.
A gyorsan elkészíthető, ízletes ételek között mindenképpen előkelő helyet foglal el Lettország specialitása, a kotletes.
A kincses városi The Office irodaházzal szemben működésbe helyeztek a héten egy különleges, teljesen automatizált ételautomatát, amely nem csupán friss, főtt ételeket kínál, de egy robotkar segítségével másodpercek alatt ki is szolgálja azokat.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Látogatottsági adatok