A gyerekek gyakran kedvenc mesefigurájuk jelmezét öltik magukra
Fotó: nyugat.hu
A hagyományos farsangi szokásokat mára már csak bizonyos erdélyi falvakban találjuk meg, a pandémia pedig nemcsak a falusi körmeneteket, hanem az iskolai keretek közt rendezett gyerekkarneválokat is visszaszorította. Barabás László néprajzkutatóval az alakoskodás ma is élő hagyományát, erdélyi pedagógusokkal pedig a gyerekek jelmezválasztási szokásait jártuk körül.
2022. február 19., 13:302022. február 19., 13:30
A vízkereszttől húshagyókeddig tartó farsangi időszak régen a fonók és egyéb, a téli időszakban elvégezhető asszonyi munkák legfőbb ideje volt. Ezenkívül ekkor mutatták be a maszkos játékokat, a leány-legény közti kapcsolatot bemutató jeleneteket. Barabás László néprajzkutatót – aki elsősorban az erdélyi falvak, különösen a sóvidéki és marosszéki települések farsangi szokásainak szakértője – az alakoskodás napjainkban átalakulóban levő formájáról kérdeztük.
Amit napjainkban farsangi szokásokként ismerünk, a néprajzkutató szerint leginkább az ünnepkör végére jellemző, parodisztikus játékokkal tűzdelt, utcai felvonulások és a házról házra járó menetek időszakában zajlottak. Ezek rendszerint jól meghatározott szabályok mentén szerveződtek, amelyekből nem hiányozhattak a menyasszonyt és a vőlegényt megjelenítő lakodalmas epizódok, az állatalakoskodás, esetenként a cigányjelenet, a különböző mesterségek és a betyárok felvonultatása. Mint mondta, a legjellegzetesebb farsangvégi játékok az erdélyi magyarság körében az élet és a halál témáját dolgozták fel egy szimbolikus lakodalom, illetve a télbúcsúztató temetés előadásával.
– világított rá Barabási László. Hozzátette, annak ellenére, hogy szórványosan még ma is élnek hagyományőrző falvak, a házról házra járás szokása egyre inkább megszűnni látszik. A farsangvégi menetelő játékokat azonban sok helyen, például a Székelyföldön, bizonyos közép-erdélyi régiókban felkarolták, és már-már divatként éltetik tovább.
Barabás László szerint érdekes megfigyelni, hogy a falusi gyermekek által bemutatott játékok mennyire kapcsolódnak a felnőttek által előadott játékokhoz. Ez utóbbiak ugyanis gyakran parodisztikusak, nem mellőzve a kétértelmű mozdulatokat és kifejezéseket, így az utánzás kérdése problematikussá válik. A gyermekek karneválja általában egy iskolai rendezvény keretében, a pedagógus szervezésében zajlik.
A tankönyvek rendszerint nem a helyi közösségek szokásait, hanem egy általános farsangi képet mutatnak be, a karneválok pedig nem a hagyományos játékok felelevenítéséről szólnak, így nem jön létre a kapcsolódás a falu kulturális folyamatosságával, ami viszont kifejezetten fontos lenne” – vélekedett a szakember. A gyerekek jelmezválasztási szokásai kapcsán megemlítette, a felnőttekhez hasonlóan ők is szívesen bújnak ez épp divatos rajzfilmfigurák bőrébe. A kisebbek körében a Hófehérke és a hét törpe, Csipkerózsika, illetve Jancsi és Juliska karaktere a legkedveltebb. Elmondta, pár évvel korábban olyan irodalmi figurák is megjelentek, mint János vitéz, Ludas Matyi és Döbrögi vagy Jumurdzsák, de találkozhattunk különböző sztárokkal és tévészereplőkkel vagy Michael Jackson figurájával, a székely huszár mellett pedig felsorakozott Zorró alakja is.
– tette hozzá.
Alsósófalván tavaly a vírus tematizálása is helyet kapott a farsangolásban
Fotó: Beliczay László
A Maros megyei Székelyhodoson néhány évvel ezelőtt a gyerekek szívesen öltöztek cigányasszonynak, jósnőnek vagy boszorkánynak, de arra is akadt példa, hogy a fiúk menyasszony-, a lányok pedig vőlegényjelmezt öltöttek magukra. A kisebb lányok körében népszerűek a mesefigurák, ebben a korban ugyanis még azonosulni tudnak a mesebeli hercegnőkkel – mondta el lapunknak Kémenes Hajnal, a faluban oktató tanítónő.
Próbáljuk meggyőzni őket, hogy ne minden évben hercegkisasszonynak vagy Batmannek öltözzenek, hiszen a rendelkezésre álló karakterek tárháza ennél lényegesen nagyobb” – magyarázta. Mint mondta, a pandémia előtti években az egész falu előtt bemutatkoztak, műsort szerveztek, az utóbbi két évben erre viszont nem volt lehetőség, így a gyerekek lelkesedése is alábbhagyott.
Kémenes Hajnal az elmúlt években az öregek megfigyelésein alapuló időjóslást is megtanította a gyerekeknek, ezenkívül a hagyományos farsangolásra is igyekszik hangsúlyt fektetni, többek közt a Székelyföldre jellemző kiszebábu égetésének szokását ismertette meg a székelyhodosiakkal. A diákjai körében ugyanakkor szorgalmazza, hogy a gyerekek saját maguk készítsék el jelmezeiket. Mint mondta, az évek során olyan izgalmas figurák születtek már, mint a szemeteskuka, a manó. Hozzátette, különös figyelmet fordít a mélyszegénységben élő diákjaira, hiszen számukra nem minden esetben elérhetőek ugyanazok az eszközök, ilyenkor a lehetőségekhez mért, személyre szabott ötleteket valósítanak meg.
„Amikor elégetjük a kiszebábut, szembenézünk a félelmeinkkel, és tudatosítjuk azokat a tulajdonságainkat, amitől szeretnénk megszabadulni. Ezeket kis cetlikre írjuk, és bedobjuk a tűzbe: olyan megtisztulási folyamatba kezdünk, ami a húsvéti ünnepkörben fog kicsúcsosodni” – egészítette ki a tanítónő.
Egyed Ágnes baróti pedagógus elmondta, a kisiskolások körében a lányok és a fiúk jelmezválasztása nagyon eltérő. Míg a lányok régi mesefilmek hősnőinek öltöznek legszívesebben, illetve olyan kreatív öltetekben gondolkodnak, mint a dobókocka, a tükörtojás vagy épp a palacsinta, addig a fiúk kevésbé lelkesednek a beöltözés gondolatáért, és legtöbbször számítógépes játékok karaktereinek öltöznek.
napi 8–10 óra virtuális játék után ijesztő, mennyire nem érdekli őket a valóság és az ahhoz tartozó tevékenységek, így a farsangolás sem” – vázolta a pedagógus. Egyed Ágnes úgy látja, hogy bármennyire is igyekezzenek az iskolai rendezvények által átörökíteni a népi hagyományt, a farsangi és a hozzá kapcsolódó népi szokások egyre inkább eltűnőben vannak Erdővidéken is.
Az elmúlt két évben a koronavírus-világjárvány negatívan érintette a közösségi rendezvényeket, így azokban a falvakban, ahol még él a farsangolás hagyománya, elmaradtak azok az események, amikor egy-egy család, szomszédság vagy baráti társaság különböző alakoknak öltözve házról házra járnak a faluban. Sok helyen a kultúrotthonban szervezett iskolai rendezvények is nézőközönség nélkül zajlottak.
A Hargita Megyei Kulturális Központ minden évben megszervezi a farsangi szokásokat bemutató falvak találkozóját, amire tavaly a korlátozások miatt nem kerülhetett sor. A részt vevő falvak erre különféleképpen reagáltak: egyes helyeken a falukerület helyett csak a templomot járták körül vagy lerövidített menetet tartottak, mások viszont a korábbi farsangokra emlékező, online rendezvénysorozattal készültek. „A népi játékok egyik jellemzője, hogy a fontosabb aktuális események azonnal a farsang színpadára kerülnek. Tavaly a siratóparódiák és énekek mellett Alsósófalván a vírus tematizálása is helyet kapott a farsangolásban. A házaknál különböző vakcinafajtákat kínáltak: volt sófalvi, siklódi, atyhai és bukaresti vakcina. Ezeket kis üvegekben szolgálták fel, amelyek oltóanyag helyett jóféle pálinkát tartalmaztak” – emlékezett vissza Barabás László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Debreceni huszárok mutatkoznak be Nagybányán a hétvégén a Teleki Magyar Ház meghívására – közölte a Nagybánya és a környék magyarságát összefogó szervezet.
A Máramaros megyei csendőrség figyelmezteti a Máramarosi- és a Radnai-havasokba készülő turistákat, hogy a gerincek közelében még jelentős a hóréteg, így megfelelően felszerelkezve induljanak útnak.
Életének 116. évében elhunyt Inah Canabarro Lucas brazil apáca, akit a Guinness Világrekordok a világ legidősebb embereként tartott számon.
Többéves hagyományt követve idén is a szejkefürdői majális keretében nyitja meg kapuit a Hargita megyei településen található borvízmúzeum.
A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szerveznek bor- és rózsafesztivált Nagyenyeden. A május 23. és 25. között tartandó fesztivál a Fehér megyei település turizmusát lendítené fel, a város nemrég megkapta a rózsák városa címet is.
Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.
Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.
Virágba borult hétvégén a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum. A Maros megyei vadvirágos védett terület közösségi oldalán közölte, az időjárás miatt a korábbi éveknél valamivel később nyíltak ki az első virágok, így idén húsvéttól várják a látogatókat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!