A gyerekek gyakran kedvenc mesefigurájuk jelmezét öltik magukra
Fotó: nyugat.hu
A hagyományos farsangi szokásokat mára már csak bizonyos erdélyi falvakban találjuk meg, a pandémia pedig nemcsak a falusi körmeneteket, hanem az iskolai keretek közt rendezett gyerekkarneválokat is visszaszorította. Barabás László néprajzkutatóval az alakoskodás ma is élő hagyományát, erdélyi pedagógusokkal pedig a gyerekek jelmezválasztási szokásait jártuk körül.
2022. február 19., 13:302022. február 19., 13:30
A vízkereszttől húshagyókeddig tartó farsangi időszak régen a fonók és egyéb, a téli időszakban elvégezhető asszonyi munkák legfőbb ideje volt. Ezenkívül ekkor mutatták be a maszkos játékokat, a leány-legény közti kapcsolatot bemutató jeleneteket. Barabás László néprajzkutatót – aki elsősorban az erdélyi falvak, különösen a sóvidéki és marosszéki települések farsangi szokásainak szakértője – az alakoskodás napjainkban átalakulóban levő formájáról kérdeztük.
Amit napjainkban farsangi szokásokként ismerünk, a néprajzkutató szerint leginkább az ünnepkör végére jellemző, parodisztikus játékokkal tűzdelt, utcai felvonulások és a házról házra járó menetek időszakában zajlottak. Ezek rendszerint jól meghatározott szabályok mentén szerveződtek, amelyekből nem hiányozhattak a menyasszonyt és a vőlegényt megjelenítő lakodalmas epizódok, az állatalakoskodás, esetenként a cigányjelenet, a különböző mesterségek és a betyárok felvonultatása. Mint mondta, a legjellegzetesebb farsangvégi játékok az erdélyi magyarság körében az élet és a halál témáját dolgozták fel egy szimbolikus lakodalom, illetve a télbúcsúztató temetés előadásával.
– világított rá Barabási László. Hozzátette, annak ellenére, hogy szórványosan még ma is élnek hagyományőrző falvak, a házról házra járás szokása egyre inkább megszűnni látszik. A farsangvégi menetelő játékokat azonban sok helyen, például a Székelyföldön, bizonyos közép-erdélyi régiókban felkarolták, és már-már divatként éltetik tovább.
Barabás László szerint érdekes megfigyelni, hogy a falusi gyermekek által bemutatott játékok mennyire kapcsolódnak a felnőttek által előadott játékokhoz. Ez utóbbiak ugyanis gyakran parodisztikusak, nem mellőzve a kétértelmű mozdulatokat és kifejezéseket, így az utánzás kérdése problematikussá válik. A gyermekek karneválja általában egy iskolai rendezvény keretében, a pedagógus szervezésében zajlik.
A tankönyvek rendszerint nem a helyi közösségek szokásait, hanem egy általános farsangi képet mutatnak be, a karneválok pedig nem a hagyományos játékok felelevenítéséről szólnak, így nem jön létre a kapcsolódás a falu kulturális folyamatosságával, ami viszont kifejezetten fontos lenne” – vélekedett a szakember. A gyerekek jelmezválasztási szokásai kapcsán megemlítette, a felnőttekhez hasonlóan ők is szívesen bújnak ez épp divatos rajzfilmfigurák bőrébe. A kisebbek körében a Hófehérke és a hét törpe, Csipkerózsika, illetve Jancsi és Juliska karaktere a legkedveltebb. Elmondta, pár évvel korábban olyan irodalmi figurák is megjelentek, mint János vitéz, Ludas Matyi és Döbrögi vagy Jumurdzsák, de találkozhattunk különböző sztárokkal és tévészereplőkkel vagy Michael Jackson figurájával, a székely huszár mellett pedig felsorakozott Zorró alakja is.
– tette hozzá.
Alsósófalván tavaly a vírus tematizálása is helyet kapott a farsangolásban
Fotó: Beliczay László
A Maros megyei Székelyhodoson néhány évvel ezelőtt a gyerekek szívesen öltöztek cigányasszonynak, jósnőnek vagy boszorkánynak, de arra is akadt példa, hogy a fiúk menyasszony-, a lányok pedig vőlegényjelmezt öltöttek magukra. A kisebb lányok körében népszerűek a mesefigurák, ebben a korban ugyanis még azonosulni tudnak a mesebeli hercegnőkkel – mondta el lapunknak Kémenes Hajnal, a faluban oktató tanítónő.
Próbáljuk meggyőzni őket, hogy ne minden évben hercegkisasszonynak vagy Batmannek öltözzenek, hiszen a rendelkezésre álló karakterek tárháza ennél lényegesen nagyobb” – magyarázta. Mint mondta, a pandémia előtti években az egész falu előtt bemutatkoztak, műsort szerveztek, az utóbbi két évben erre viszont nem volt lehetőség, így a gyerekek lelkesedése is alábbhagyott.
Kémenes Hajnal az elmúlt években az öregek megfigyelésein alapuló időjóslást is megtanította a gyerekeknek, ezenkívül a hagyományos farsangolásra is igyekszik hangsúlyt fektetni, többek közt a Székelyföldre jellemző kiszebábu égetésének szokását ismertette meg a székelyhodosiakkal. A diákjai körében ugyanakkor szorgalmazza, hogy a gyerekek saját maguk készítsék el jelmezeiket. Mint mondta, az évek során olyan izgalmas figurák születtek már, mint a szemeteskuka, a manó. Hozzátette, különös figyelmet fordít a mélyszegénységben élő diákjaira, hiszen számukra nem minden esetben elérhetőek ugyanazok az eszközök, ilyenkor a lehetőségekhez mért, személyre szabott ötleteket valósítanak meg.
„Amikor elégetjük a kiszebábut, szembenézünk a félelmeinkkel, és tudatosítjuk azokat a tulajdonságainkat, amitől szeretnénk megszabadulni. Ezeket kis cetlikre írjuk, és bedobjuk a tűzbe: olyan megtisztulási folyamatba kezdünk, ami a húsvéti ünnepkörben fog kicsúcsosodni” – egészítette ki a tanítónő.
Egyed Ágnes baróti pedagógus elmondta, a kisiskolások körében a lányok és a fiúk jelmezválasztása nagyon eltérő. Míg a lányok régi mesefilmek hősnőinek öltöznek legszívesebben, illetve olyan kreatív öltetekben gondolkodnak, mint a dobókocka, a tükörtojás vagy épp a palacsinta, addig a fiúk kevésbé lelkesednek a beöltözés gondolatáért, és legtöbbször számítógépes játékok karaktereinek öltöznek.
napi 8–10 óra virtuális játék után ijesztő, mennyire nem érdekli őket a valóság és az ahhoz tartozó tevékenységek, így a farsangolás sem” – vázolta a pedagógus. Egyed Ágnes úgy látja, hogy bármennyire is igyekezzenek az iskolai rendezvények által átörökíteni a népi hagyományt, a farsangi és a hozzá kapcsolódó népi szokások egyre inkább eltűnőben vannak Erdővidéken is.
Az elmúlt két évben a koronavírus-világjárvány negatívan érintette a közösségi rendezvényeket, így azokban a falvakban, ahol még él a farsangolás hagyománya, elmaradtak azok az események, amikor egy-egy család, szomszédság vagy baráti társaság különböző alakoknak öltözve házról házra járnak a faluban. Sok helyen a kultúrotthonban szervezett iskolai rendezvények is nézőközönség nélkül zajlottak.
A Hargita Megyei Kulturális Központ minden évben megszervezi a farsangi szokásokat bemutató falvak találkozóját, amire tavaly a korlátozások miatt nem kerülhetett sor. A részt vevő falvak erre különféleképpen reagáltak: egyes helyeken a falukerület helyett csak a templomot járták körül vagy lerövidített menetet tartottak, mások viszont a korábbi farsangokra emlékező, online rendezvénysorozattal készültek. „A népi játékok egyik jellemzője, hogy a fontosabb aktuális események azonnal a farsang színpadára kerülnek. Tavaly a siratóparódiák és énekek mellett Alsósófalván a vírus tematizálása is helyet kapott a farsangolásban. A házaknál különböző vakcinafajtákat kínáltak: volt sófalvi, siklódi, atyhai és bukaresti vakcina. Ezeket kis üvegekben szolgálták fel, amelyek oltóanyag helyett jóféle pálinkát tartalmaztak” – emlékezett vissza Barabás László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Már több, mint egymillióan látták a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet a magyarországi és a határon túli mozikban – újságolták pénteken a film Facebook-oldalán.
Varga Csaba megérkezett a K2 alaptáborába – jelentették be pénteken a Hazajáró Facebook-oldalán.
A székely népviselet napját tartják pénteken, az Ezer Székely Leány Napját megelőző napon: ezen a napon több székelyföldi intézmény, cég dolgozói népviseletben érkeztek. A közösségi médiában számos fotót láthatunk népviseletben pózoló alkalmazottakról.
Egy néhány hónapos borjú csatlakozott a szabadon élő bölénycsordához a Vânători–Neamț Natúrparkban, nagy örömet okozva a természetvédelmi terület munkatársainak, akik figyelemmel kísérik a visszatelepített állatok mindennapjait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!