A természettől való elidegenedés veszélyeire hívja fel a figyelmet a kolozsvári természetbúvár vetélkedő

Iskolai keretek között hívná fel a figyelmet a nagyvárosok zöldövezeteinek élővilágára a kolozsvári természetbúvár vetélkedő. A Nature Education Community Center kisiskolások számára meghirdetett háromfordulós vetélkedőjét az az igény hívta életre, hogy a felmérések szerint az iskoláskorú gyerekek nagy hányada kevés időt tölt a természetben, nem ismeri a közvetlen környezetében élő fákat, madarakat, állatokat – mondták el a Krónikának Rés Katalin és Szabó Csilla, a civil szervezet munkatársai, a vetélkedő szervezői.

„A tömbházlakások és irodaházak építésével rengeteg zöldterület eltűnt, a nagyvárosi környezetben élő gyerekeknek pedig nincs kapcsolatuk a körülöttük lévő élővilággal, ezért nagyon sokan közülük úgy gondolják, hogy a természet elszigetelten, egy messzi-messzi rezervátumban létezik csak”

– hívták fel a figyelmet a szervezők.

Hozzátették, kezdeményezésükkel arra szeretnék ráirányítani a gyerekek, szülők, tanítók figyelmét, hogy városi környezetben is jelen van a természet, a közvetlen környezetünkben is megfigyelhetőek a fák, a bokrok, valamint a parkokban és a tömbházak sétányainak fáin is fészkelnek bizonyos madárfajok.

„Nem csak a nagyobb zöldövezetekben, az úgynevezett biodiverzitáspontoknál, mint például a botanikus kertben, Mikó-kertben, a Keleti park környékén találkozhatnak az élővilággal. Ha a gyerekek autóval mennek reggelente iskolába, akkor láthatnak parlagi galambokat, vetési varjakat, ahogy diót törnek, és fekete rigókat is megpillanthatnak a lépcsőház melletti bokorsáv mellett. Ezenkívül a fák leveleit és termését, valamint a tavasz közeledtével a poszméheket és rovarokat is megfigyelhetik, ha felhívjuk rá a figyelmüket” – részletezték a szervezők.

A NECC-csoport fontosnak tartja, hogy már kisiskoláskorban ráirányítsa a figyelmet a természetközelség fontosságára. Mint fogalmaztak, ha valaki már gyerekként találkozik azzal az élménnyel, hogy a város közepén is ébredhet a fekete rigó énekére, akkor felnőttkorában is úgy igyekszik alakítani az életét, hogy hozzájárulhasson az úgynevezett városi refúgiumok megmentéséhez, ahol a környezeti viszonyok megváltozása miatt extrazonális helyzetbe került élőlények meghúzhatják magukat.

Ezenkívül a vetélkedő keretében megismertetnék a kincses város körüli erdők növény- és állatvilágát, ugyanis azt tapasztalták, hogy a diákok sok esetben többet tudnak az egzotikus állatokról, őslényekről, mint azokról a növényekről és állatokról, amelyekkel nap mint nap találkoznak.

„Úgy látjuk, hogy a »növényvakság« megfigyelhető a kolozsvári gyerekek esetében is, azaz a kicsiknek a mák magjáról hamarabb eszébe jut a chiamag, mint maga a mák, illetve azt is tapasztaljuk, hogy horvátországi üdülőhelyek kacifántos neveit kívülről fújják, de azt, hogy a mellettünk lévő erdőt Hójának vagy Bükknek hívják, már nem tudják” – fogalmazták meg a szervezők.

A kezdeményezés másik célja, hogy felhívja a figyelmet a természettől való elidegenedés szindrómájára is. A Richard Louv amerikai író által először leírt jelenség nem orvosi értelemben használt diagnózis, hanem azt a problémát járja körül, hogy a természettől eltávolodva az emberek egyre kevésbé érzik át a természet jelenségeit és ritmusát. Ez főként a gyerekek és fiatalok fejlődését érinti, de kihatással van a felnőtt társadalomra is. A jelenség okai között szerepel a gyerekek féltése, a természetes közeghez való korlátozott hozzáférés és a képernyő csalogatása.

Kiemelik a szülők szerepét is a nevelésben, ugyanis sokan annyira meg akarják védeni gyerekeiket a kint leselkedő veszélyektől, hogy óva intik őket a természetben végezhető tevékenységektől, például a fára mászástól.

Ennek következtében a gyermekek már nem tudják kiépíteni ösztönös kapcsolatukat a természettel, ami hosszú távon a mentális egészségükre is hatással van.

A média hozzájárul a külvilágtól való félelem növeléséhez, ugyanis a technikai fejlődéssel a gyerekek számára újabb szórakozási lehetőségek nyíltak meg, a tévé, a videójátékok mind arra csábítják a gyereket, hogy maradjon bent a szobában. Ezenkívül a természettől való eltávolodáshoz vezet, hogy a rajzfilmek sok esetben torz képet közvetítenek a természetről.

A pszichológiában Bambi-szindrómának nevezett jelenség rávilágít, milyen veszélyeket rejt, ha a gyerekek idealizálva látják az élővilágot, a mesefilmekből táplálják tudásukat a természet jelenségeiről, állatokról növényekről, és nem saját tapasztalatokból. Az utóbbi időben világszerte több olyan kezdeményezés született, amely az ember és a természet közötti kapcsolat helyreállítását tűzte ki célul, mivel felmérések bizonyítják, hogy a természettel való szoros kapcsolat csökkenti az agressziót, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tüneteit, és erősíti a gyermekek immunrendszerét.

A NECC-csoport más programjaiban is a természetben végezhető tevékenységeket népszerűsíti. A szervezők elmondták, rendszeresen szerveznek természetismereti foglalkozásokat minden korosztály számára a Kolozsvár környéki zöldövezetekben, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív környezetismereti oktatóanyagok készítésére is. További részletek a vetélkedőről és a civil szervezet tevékenységeiről a Nature Education Community Center Facebook-oldalán olvashatók.