A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.
2015. december 07., 17:192015. december 07., 17:19
2015. december 07., 17:382015. december 07., 17:38
„A jelenlegi egy több szálon futó kutatás és most ennek részeredményeit hozzuk nyilvánosságra számos fórumon” – mondta el a kutatások egy részét vezető Karátson Dávid vulkanológus az MTI-nek.
A kutató kifejtette, hogy a tűzhányó működésének jellege az utolsó ötvenezer évben megváltozott, ezért a vizsgálatok leginkább arra irányultak, hogy ez hogyan történt, mi volt az oka, illetve mik lehetnek a következményei.
„Újabb adataink alapján mintegy 29 ezer éve szunnyad a vulkán. Szigorúan tudományosan nézve azt kell mondani, hogy még lehet némi esély újabb kitörésre, hiszen lehetséges, hogy nem szilárdult meg alatta a magma, azonban ennek a közeljövőben elég kicsi a valószínűsége, mivel korábban néhány ezer évenként volt működés, és jelenleg semmi nem utal magmás nyugtalanságra” – fejtette ki a vulkanológus. Hozzátette, hogy a terület igen gazdag olyan utóvulkáni jelenségekben, mint amilyenek a borvizek vagy a kénes kigőzölgések miatt „büdösbarlangoknak” nevezett hasadékok, üregek, ám ezek szunnyadó tűzhányókon is megfigyelhetők.
A vulkanológus elmondta, hogy nagyjából ötvenezer évvel ezelőttől kezdve heves robbanások játszódtak le. Ezeknek köszönheti a létét a vulkán két krátere is, a jóval régebbi, ma már láppal kitöltött Mohos és a legutolsó robbanás színtere, a Szent Anna-tó. Mint mondta, a felnyomuló magmának az aljzat mésztartalmú kőzetanyagával való érintkezése heves robbanásokhoz vezetett. Ez a működési típus a korai kitöréseket, de a Csomád legvégső aktivitását is jellemezte.
Az ötvenezer év körüli heves robbanásoknak a Mohos egykori krátere lehetett a központja. Ekkor jött létre a két krátert északról övező magas hegyperem is, a Nagy-Csomád. Mintegy 40 ezer évvel ezelőtt a vulkán elcsitult, csak kisebb lávaömlésekre került sor, majd feltehetően egy új magmaadag érkezése nagyjából 31 ezer éve az úgynevezett kézdivásárhelyi kitöréssorozathoz vezetett. Ennek – a környező medencékben élő kőkori ember számára rendkívül látványos, de igen veszélyes – lényegi része az akkori Szent Anna-kráterben a csendes szakaszban megnövekedett lávadóm felrobbanása volt.
Csatornába esett rókakölyköt mentettek meg és engedtek vissza az erdőbe a Kolozs megyei katasztrófavédelem szakemberei szerdán este.
Egy szupermasszív fekete lyukhoz vezető repülést szimulált a NASA szuperszámítógépe. A felvételen a kamera megközelíti, rövid ideig kering, majd átlépi egy hatalmas fekete lyuk eseményhorizontját.
Több mint 3300 magyar egyetemi hallgató vesz részt Kolozsváron a szerdán kezdődött, 29. KMDSZ Diáknapokon – közölte a diákszövetség.
Alighanem az életével játszott az a csiga, amelyik a magyarfenesi gólyafészekben rámászott a negyedik fiókájának a kiköltésével elfoglalt tojó, Leske hátára. A bizarr jelenet hétfőn hajnalban történt, és a fészekre szerelt webkamera örökítette meg.
Megesik, hogy nyest, macska, vagy éppen kígyó bizonyul egy gépkocsi „hívatlan vendégének”, az állatok bizony kárt is okozhatnak az autóban – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
Malajzia azt tervezi, hogy „orángutándiplomáciát” vezet be, vagyis a pálmaolajat importáló országoknak kereskedelmi ajándékként kínálna fel főemlősöket, hogy eloszlassák a környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat.
Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják.
Lenyűgözte az egyik román tehetségkutató zsűrijét a mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix, aki fémhulladékból hoz létre különböző tárgyakat, a műsorban például egy balerinát. A fiatal fémműves inspirációjáról, szenvedélyéről beszélt lapunknak.
A 2020. óta Szilágy, Maros és főként Szatmár megyében megszervezett eddigi hét, Picnic in the Vineyard nevet viselő borpiknik idei első kiadására Avasújvárosban kerül sor május 11-én 11 órától.
Üzembe helyezték az első intelligens sebességkorlátozót Romániában: Bukaresttől nem messze szerelték fel a „fekvőrendőrként” működő készüléket a helyi hatóságok. A technológiát az országban meghonosító cég más városokban is tesztelné a rendszert.
szóljon hozzá!