Fotó: Facebook/Sportolimpia
Spontán óvációban törtek ki a 3. Magyar Középiskolás Sportolimpia kedd esti megnyitóján résztvevő középiskolás diákok, amikor a kolozsvári stadion konferenciatermében a védnök, Novák Károly Eduárd paralimpiai, világ- és Európa-bajnok kerékpározó kalandos életútjának történetéről mesélt.
2017. szeptember 20., 18:142017. szeptember 20., 18:14
2017. szeptember 20., 18:252017. szeptember 20., 18:25
Több mint félezer diák kilenc sportágban vesz részt a kedden este hivatalosan elkezdődött, vasárnapig tartó középiskolás sportolimpián Kolozsváron.
Az erdélyi magyar diáksport harmadízben szervezett seregszemléjének nyitánya Grabán Zsolt főszervező, Bodor László elnök és Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese rövidebb, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke kicsivel hosszabb köszöntőjével vette kezdetét. Bodor László elárulta,
A középiskolások a korosztályukra jellemző módon mérsékelt lelkesedést tanúsítottak a megnyitó iránt. Azonban amint Killyéni András sporttörténész elkezdett a sportolimpia fővédnökével, Novák Károly Eduárd csíkszeredai paralimpiai, világ- és Európa-bajnok kerékpározóval beszélgetni, egyre nagyobb lett a csend a teremben. Az ugyanis hamar kiderült, hogy
Pedig a történetnek voltak olyan részei is, amelyeket még erős túlzással sem lehetne viccesnek nevezni.
Fotó: Facebook/Sportolimpia
A sportoló elmondta, 8 éves volt, amikor először megfogalmazódott benne, hogy olimpiai bajnok akar lenni, gyorskorcsolyázó. Azonban 1996-ban egy autobaleset után amputálni kellett az egyik lábfejét. Az elbeszélés sallangmentessége láthatóan lenyűgözte közönségét.
Novák elmondta, a baleset után első gondolata az volt, hogy egy hónap múlva nem lehet ott a világbajnokságon. A gyorskorcsolyázást abba kellett hagynia, mert a protézissel nem tudta bevenni a kanyart. Sportolás nélkül azonban 10 kiló súly könnyen felszaladt rá, így
Az első versenykerékpár, amelyet kölcsönpénzből vett, 600 euróba került, ezzel el tudott indulni egy marosvásárhelyi versenyen, amelyet meg is nyert. Aztán megnősült, a lagzipénzből céget alapított, mégpedig gyógyászati segédeszköz-céget. Mint fogalmazott, minek adjon ki pénzt protézisre, amikor maga is el tudja készíttetni – mondta.
pedig semmilyen infromáció nem állt rendelkezésre arról, hogy lehet kijutni a paralimpiára, de végül sikerült neki. Mint mesélte, Athénban a 2008-as paralimpián résztvevő romániai küldöttség vele együtt mindössze három fős volt.
Félezer diák részvételével, Novák Károly Eduárd paralimpiai bajnok fővédnökségével szervezik meg a középiskolások sportolimpiáját Kolozsváron szeptember 19-23. között.
Novákot és versenyzőtársát olyan sportvezető kísérte el, akit azelőtt 4 évvel Sydneyben rajtakaptak a doppingoláson. A csíki versenyző akkor ezüstérmet nyert és csalódásként élte meg, hogy hazatérésekor a reptéren csak a felesége és a gyerekek várták, más senki. Illetve a Romantica TV riportere akart vele interjút készíteni, de kizárólag a balesete érdekelte, a teljesítménye nem.
A 2009-es pénzügyi válság az ő cégüket is megviselte, a csőd szélére kerültek. 2010-ben bezárták a céget, hogy tudjon aranyat nyerni, amire nem volt garancia, hiszen négy év alatt sok minden történhet.
„Akkora nyomás van az olimpiai versenyen, hogy csak kevés sportoló tudja elviselni. Rengeteg a versenyző, aki Európa- és világbajnokságon már nyert, de olimpián nem.
– mesélte. Ekkor szinte már a légy zümmögését is hallani lehetett a teremben, pedig tele volt tinédzserekkel.
Fotó: Facebook/Sportolimpia
Novák elmesélte a Londonban nyert aranyérem történetét is: az elődöntőben egy hazai versenyzőt győzött le, az 5800 brit mégis felállva tapsolt, majd cseh ellenfelét is lekörözte a döntőben. Utólag visszagondolva úgy értékelte autós balesetét, azért történt, hogy ezt az érmet ő nyerje.
Mint mondta, akkor döntötte le a paralimpiai sportot övező érdektelenség falát: az Otopeni-i reptéren már a teljes román média várta. Egy újságírót sem utasított vissza, aki interjút kért tőle, hogy a fiatalok lássák a példáját.
– fordult a diáksereghez, akiknek nem kellett külön biztatás, hogy spontán vastapsban törjenek ki, felállva ünnepelték példaképüket. Mert ha Novák Károly Eduárd eddig nem is volt az a számukra, most garantáltan azzá vált.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Romániai szórványból, a bánsági Végvárról vándorolt ki 30 évvel ezelőtt Ausztráliába Bartha Gyöngyi, aki a melbourne-i magyar közösség szervezője. Az óceániai országban élő óvónő a Krónikának arról mesélt, hogyan élik meg magyarságukat a diaszpórában.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.
szóljon hozzá!