Horea Barna, az egykori főmérnök fia az Iris porcelángyár alapításának körülményeit is felidézte a találkozón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Izgalmas ipartörténeti előadást hallgathatott meg a közönség a Kolozsvári Magyar Napok keretében: az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett esemény a kincses város híres porcelángyárára, az Irisre, annak történetére, egykori munkásaira és termékeire koncentrált.
2022. augusztus 19., 19:272022. augusztus 19., 19:27
2022. augusztus 24., 17:142022. augusztus 24., 17:14
A kolozsvári Iris porcelángyár múltjából idéztek fel fejezeteket a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A találkozónak – melynek házigazdája Bitay Enikő volt – egyébként nemcsak az ismeretterjesztés volt a célja, hanem a tárgy- és adatgyűjtés is. A szervezők felhívással fordultak korábban az esemény résztvevői felé: azoknak, akiknek vannak az Iris gyárban készült tárgyaik, hozzák el a találkozóra, hogy lefotózhassák azokat az utókor számára, illetve osszák meg emlékeiket ezekkel kapcsolatban.
Itt volt például Incze Mária egykori üzemvezető, Józsa István és Szabó Klára, a gyár alkalmazottai, illetve Virgil Barna egykori főmérnök ma külföldön élő fia, Horea Barna is, aki apja életpályáját idézte fel a találkozón.
A résztvevők között volt Mattyasovszky Zsolnay Zsófia és testvére, László is, akik a gyár történetének egy kiemelkedően fontos szakaszára emlékeztek vissza, a negyvenes évek elejére-közepére, amikor a gyárat a híres pécsi Zsolnay-gyár bérelte.
Azt is megtudhattuk, hogy a kolozsvári magyar napos esemény időzítése mondhatni tökéletes, hiszen éppen csütörtökön, augusztus 18-án van a százéves évfordulója annak, hogy 1922-ben hivatalosan is bejegyezték az Iris porcelángyár megalapítását.
Horea Barna – aki egyébként szakmáját tekintve orvos – a tavaly elhunyt édesapja történeteiből, és annak személyes könyvtárát tanulmányozva igyekezett felgöngyölíteni a gyár történetét. Elmondta, a feljegyzésekből kiderül, a gyár alapításának ötlete már a világháború után, 1919-ben megfogalmazódott, és a megalapítás anyagi hátterét a Mezőgazdasági Bank teremtette meg.
Szó esett a gyárban használt alapanyagokról, illetve arról is, hogy a gyárban ipari porcelán, például biztosítékok, használati és dísztárgyak egyaránt készültek. A találkozón Kehidai László az Iris porcelángyár és a pécsi Zsolnay-gyár kapcsolatáról beszélt.
Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ő sem történész, laikusként foglalkozik a Zsolnay család történetével, és a családtörténeti kutatásai során bukkant rá olyan dokumentumokra, melyek beszámolnak arról, hogy a bécsi döntés után, 1941 és 1947 között a Zsolnay család bérelte a kolozsvári gyárat.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kehidai Lászlótól megtudhattuk azt is, miként került a létesítmény a család látókörébe, illetve bemutatta az üzem fejlődését is, valamint arról is beszélt, hogy a kolozsvári termékek hogyan érték el a pécsi termékek színvonalát.
Beszélt arról, hogyan festették kézzel az egyes tárgyak mintáit, fonták a kosárkákat gipszformákon. Az egykori üzemvezető, aki a gyár különleges termékekre specializálódott részlegén dolgozott, nyugdíjba vonulása előtt körülbelül 150 alkalmazott munkáját irányította. Az előadást képes vetítés is kísérte, illetve a jelenlevők néhány, az Iris porcelángyárban készült tányért, kosárkát, nippet is megtekinthettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!