Horea Barna, az egykori főmérnök fia az Iris porcelángyár alapításának körülményeit is felidézte a találkozón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Izgalmas ipartörténeti előadást hallgathatott meg a közönség a Kolozsvári Magyar Napok keretében: az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett esemény a kincses város híres porcelángyárára, az Irisre, annak történetére, egykori munkásaira és termékeire koncentrált.
2022. augusztus 19., 19:272022. augusztus 19., 19:27
2022. augusztus 24., 17:142022. augusztus 24., 17:14
A kolozsvári Iris porcelángyár múltjából idéztek fel fejezeteket a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A találkozónak – melynek házigazdája Bitay Enikő volt – egyébként nemcsak az ismeretterjesztés volt a célja, hanem a tárgy- és adatgyűjtés is. A szervezők felhívással fordultak korábban az esemény résztvevői felé: azoknak, akiknek vannak az Iris gyárban készült tárgyaik, hozzák el a találkozóra, hogy lefotózhassák azokat az utókor számára, illetve osszák meg emlékeiket ezekkel kapcsolatban.
Itt volt például Incze Mária egykori üzemvezető, Józsa István és Szabó Klára, a gyár alkalmazottai, illetve Virgil Barna egykori főmérnök ma külföldön élő fia, Horea Barna is, aki apja életpályáját idézte fel a találkozón.
A résztvevők között volt Mattyasovszky Zsolnay Zsófia és testvére, László is, akik a gyár történetének egy kiemelkedően fontos szakaszára emlékeztek vissza, a negyvenes évek elejére-közepére, amikor a gyárat a híres pécsi Zsolnay-gyár bérelte.
Azt is megtudhattuk, hogy a kolozsvári magyar napos esemény időzítése mondhatni tökéletes, hiszen éppen csütörtökön, augusztus 18-án van a százéves évfordulója annak, hogy 1922-ben hivatalosan is bejegyezték az Iris porcelángyár megalapítását.
Horea Barna – aki egyébként szakmáját tekintve orvos – a tavaly elhunyt édesapja történeteiből, és annak személyes könyvtárát tanulmányozva igyekezett felgöngyölíteni a gyár történetét. Elmondta, a feljegyzésekből kiderül, a gyár alapításának ötlete már a világháború után, 1919-ben megfogalmazódott, és a megalapítás anyagi hátterét a Mezőgazdasági Bank teremtette meg.
Szó esett a gyárban használt alapanyagokról, illetve arról is, hogy a gyárban ipari porcelán, például biztosítékok, használati és dísztárgyak egyaránt készültek. A találkozón Kehidai László az Iris porcelángyár és a pécsi Zsolnay-gyár kapcsolatáról beszélt.
Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ő sem történész, laikusként foglalkozik a Zsolnay család történetével, és a családtörténeti kutatásai során bukkant rá olyan dokumentumokra, melyek beszámolnak arról, hogy a bécsi döntés után, 1941 és 1947 között a Zsolnay család bérelte a kolozsvári gyárat.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kehidai Lászlótól megtudhattuk azt is, miként került a létesítmény a család látókörébe, illetve bemutatta az üzem fejlődését is, valamint arról is beszélt, hogy a kolozsvári termékek hogyan érték el a pécsi termékek színvonalát.
Beszélt arról, hogyan festették kézzel az egyes tárgyak mintáit, fonták a kosárkákat gipszformákon. Az egykori üzemvezető, aki a gyár különleges termékekre specializálódott részlegén dolgozott, nyugdíjba vonulása előtt körülbelül 150 alkalmazott munkáját irányította. Az előadást képes vetítés is kísérte, illetve a jelenlevők néhány, az Iris porcelángyárban készült tányért, kosárkát, nippet is megtekinthettek.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!