A címadó paraszti bölcsesség jutott eszembe, amikor a Krónika november 24-ei számában az Orbán Viktor kormányfő körül kirobbant újabb hisztériakeltésről olvastam.

FÓRUM – A Krónika napilap november 15-i számában megjelent írás (Hiányzik Romániában az integrált növényvédelem) eleven és mindennapi problémát vet fel. 

FÓRUM – Évek óta visszatérő téma a magyar utcanevek feltüntetése a hagyományosan magyarok által is lakott településeken az utcák névtábláin.

A Krím elcsatolását követően eleve benne volt a pakliban, hogy ha másként nem megy, Putyin újabb népszavazással „viszi tovább” az ukrán kérdés megoldását. S nem minden alap nélkül.

Életünk legfontosabb adatait asztali számítógépünkön vagy sok esetben laptopon tároljuk. Ezen gépek tárhelye véges.

A kopjafákat, fejfákat szigorú, leegyszerűsített formarendszerből álló szobrászati plasztikai művekként is fel lehet fogni – állítja Berze Imre, akinek művészetét a lokális formai hagyaték univerzális jegyei jellemzik.

A katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait – írja a Krónikának elkül.

„Szenvedős, kínlódós, melós ez a dolog, ráadásul oly régóta vagyok benne, hogy nem is én csinálom a művészetet, inkább a művészet csinál engem. Ha megszűnne az alkotás, én is megszűnnék, elválaszthatatlan tőlem” – vallja Kis Endre.

FÓRUM – Vagyis ahol a madarak nem énekelnek. Emlékeztet a A néma tavasz című könyv címére, amelyik az 1970-es években próbálta észhez téríteni az emberiséget, hogy nagy veszélyben a Föld élővilága. Hátha tanulnak belőle a Föld lakói.

Műemlék épületek sora, szecessziós Kultúrpalota, kulturális események, vadaspark egzotikus állatokkal, városi strand, szabadidőközpont és számos hangulatos kávézó, terasz várja a turistákat Vásárhelyen.

Nemrég azt lehetett olvasni a sajtóban, hogy „végleg elballagtak Moldvából a magyar diákok: mára fölszámolódott a többezres jászvásári magyar kolónia.” Ez nagyvonalakban igaz! De mi a helyzet azokkal, akik elballagtak, s szétszórta őket a nagybetűs élet?

JEGYZET – Valószínűleg darázsfészekbe nyúlok, amikor Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének Tusnádfürdőn elhangzott beszédével kapcsolatban néhány gondolatomat papírra vetem.

Legnépszerűbb élelmiszerünk a kenyér, ezért sem mindegy, milyen minőségű pékárut vásárolunk. A nagyáruházak adalékanyagokkal ,,dúsított” kenyerei olcsóbbak, de ezek rendszeres fogyasztását kerüljük.

Húsz év. Ennyi idő alatt egy gyermekből felnőtt lesz, a csemete hűs árnyékot adó fává növekszik, és egy délutáni foglalkozásnak indult alkalomból egy százfős tábor alakul ki. Ezt érhettük tetten Kalotaszentkirályon a 20. Gyarmathy Zsigáné Alkotó- é.

„Sosem éreztem, hogy ne lenne mit mondanom, ha mesét, ha nagyobb erejű képet festek is. Mikor hazamegyek, szeretem az embereket is, de sokkal erősebb a kötődésem a helyhez, a Hegyhez” – vallja Bajkó Attila csíkszeredai születésű képzőművész.

Ha egy papírnyomtatású lap létének negyed évszázadát ünnepelheti, ez azt bizonyítja, hogy Székelyföld hirdetési, reklám, információs és szórakoztató lapja, a Heti Hirdető huszonöt éves léte nem volt hiábavaló.

Tejben-vajban fürdik, tartja a magyar szólásmondás arról az emberről, akinek anyagiakban jól megy dolga. Napjainkra ez annyiban igaz, hogy az igényes fogyasztói szokások alapján érdemes vajból is a legjobb minőséget megvásárolni, lehetőleg elérhető áron.