Startoljunk rá! Folytatódik az RMDSZ-es EP-képviselő uniós mezőgazdasági pályázatokat ismertető körútja (x)

– Az erdélyi körút első rendezvényei Bihar, Szatmár, Maros megyében, illetve Háromszéken zajlottak. Milyenek voltak a visszajelzések?

– A célunk az, hogy az erdélyi magyar gazdákat lépéselőnyhöz juttassuk, hogy idejében fel tudjanak készülni a következő periódusban megjelenő újabb és újabb kiírásokra. A gazdák érzik és értékelik ezt a lehetőséget, az eddigi hat rendezvényünkre több mint ezren jöttek el.

A gazdák azt mondták, hogy hasznos, fontos ez a tájékoztatás és kiadvány, ezek segítségével jobban látják a lehetőségeket, úgyhogy én is bízom benne, hogy jól fognak pályázni, és kihasználják a lehetőségeket.

– Miért érdemes a gazdának elmennie a Startoljunk rá! előadásaira?

Azért, mert információt kap arról, hogy milyen lehetőségei vannak, mire lehet pályázni, hogyan tudja az eszközparkját korszerűsíteni, hogyan építhet kisüzemet, csomagoló egységet, milyen lehetőségek rejlenek a különböző szövetkezetek, termelői csoportok számára. Már elmúlt az az idő, amikor egy gazda egyedül pályázhatott, vagy abban gondolkodott, hogy kis területtel egyedül létrehoz egy mezőgazdasági vállalkozást.

hiszen sokkal erősebbek tudnak lenni a gazdák, amennyiben összefognak, bizonyos szolgáltatásokat együtt végeznek el, összefognak az értékesítésben.

Most van az az időszak, amikor érdemes tájékozódni a gazdáknak: milyen irányba mehetek el, mi az, ami számomra elérhető, mi az, amit kis befektetéssel meg tudok pályázni? Szinte minden pályázatnak van önrésze, átlagban 35%-os az önrész. Vannak kivételek, például a különböző zöldítési, biodiverzitást támogató beavatkozások száz százalékos támogatást élveznek, ott nem kell semmivel hozzájárulni. Azt hiszem, hogy most érdemes rákészülni és megnézni a lehetőségeket, amikor nincs annyira dologidő a falvakon, ezért volt az az ötletünk a parlamenti képviselő kollégákkal és a gazdaszervezetekkel, hogy most ejtsük meg ezt a tájékoztató körutat is.

– A körút mellett kiadvány is készült. Milyen céllal?

A kiadványunk célja, hogy magyar nyelven jelenítsük meg az összes információt, a változásokat a közvetlen kifizetések esetében, és ott van benne valamennyi mezőgazdasági pályázat, ami a következő időszakban a hivatalos kiírásban is megjelenik majd. Nyilván azok hosszabb adatsort jelentenek, de az, hogy milyen célra, mennyi pénz, milyen feltételekkel áll rendelkezésre, már ebben a kiadványban megtalálható. A kiadványt minden gazda megkapja, aki részt vesz a rendezvényeken, hiszen rengeteg az információ, mindent képtelenség lenne helyben elmondani, illetve megjegyezni. Egyébként honlapomon, a vinczelorant.eu címen a kiadvány elektronikus formában is elérhető.

– Hogyan zajlanak ezek a rendezvények?

– A Startoljunk rá! turné minden állomását a helyi gazdaszervezetekkel, a falugazdászokkal és az RMDSZ területi szervezeteivel karöltve szervezzük, fontos az ő terepismeretük ahhoz, hogy eljussunk a gazdákhoz, hogy minél többen tudomást szerezzenek a lehetőségről.

A találkozókon a helyi partnerek köszöntői után a támogatások európai keretéről beszélek, hogy az is érthetővé váljon, mi miért történik, miben áll a Közös Agrárpolitika, és hogyan lesznek belőle helyi támogatások, majd a megyei Mezőgazdasági Hivatalok képviselői ismertetik a jelenleg aktuális kiírásokat, a megyei Mezőgazdasági, Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) és a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) munkatársai pedig az üzleti tervre alapozott beruházási támogatásokkal, illetve a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos konkrét információkat osztják meg a hallgatósággal.

– Melyek a leggyakrabban visszatérő kérdések a gazdák részéről?

– Az ukrán gabona témája szinte minden helyszínen előjön. Hatalmas mennyiségű ukrán gabona érkezett Romániába és a többi szomszédos államba az elmúlt hónapokban, amely dömpingára miatt ellehetetleníti az erdélyi gazdákat is. Az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó silány minőségű, kétes eredetű. Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy ott engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.

A probléma előzménye, hogy tavaly a nyár elején az Európai Unió felfüggesztette az Ukrajnából érkező árukra kivetett védővámot, azért, hogy harmadik országokba tovább szállíthassák az ukrán gabonát. Ezáltal szabadon áramolhatnak be a termények az EU-ba, de az eredetileg Afrikába és Nyugat-Európába szállítandó mennyiségek nem mentek tovább, hanem rászabadultak a közép-európai piacra, amely telítődött ukrán gabonával, napraforgóval, repcével. Az Erdélyben megtermelt gabona felvásárlási ára 25 és 35 százalék körüli értékkel esett, de az ukrán dömping miatt a világpiacon is jelentősen csökkentek az árak.

Január végén romániai európai parlamenti képviselőkkel közösen levelet írtam Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, sürgős és konkrét intézkedéseket követelve a helyzet megoldására és gazdálkodóink megsegítésére.

Válaszlevelében a Bizottság elnöke az írta, hogy szorosan figyelemmel kíséri az Ukrajnával közös határral rendelkező tagállamok helyzetét, és megállapította ezekben az országokban a gabona és az olajos magvak importjának növekedését. Majd azzal folytatta, hogy különösen Romániában tavaly nyáron súlyos aszály volt, 50 százalékkal kisebb volt a kukoricatermés. Ezért az Ukrajnából Romániába irányuló megnövekedett importot ennek az alacsonyabb hazai termelésnek a fényében kell vizsgálni. Míg a búzapiacon stabilabb a helyzet, a Bizottság a gabonaárak alakulása tekintetében nem tapasztalt jelentős eltéréseket a többi tagállamhoz képest. De elismeri, hogy a hatások helyi szinten érezhetőek lehetnek, ami elégedetlenséget okoz az Ukrajnával határos régiókban élő gazdálkodók körében.

Közben Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közösen a január végi agrárminiszteri tanácsülésen kérte, hogy az EU tegyen lépéseket az import megfékezéséért, de eddig nem történt ilyen intézkedés.

Itt tartunk most, egyelőre a figyelmet felkeltettük, pénzügyi támogatást is ígért a Bizottság. De folytatódik a küzdelem azért, hogy a gazdák kárpótlást kapjanak az ukrán vámmentesen behozott gabona piactorzító hatásainak enyhítésére, az egészségre is veszélyes gabona minél kisebb arányban kerüljön be a romániai élelmiszerláncba, az EU ugyanolyan szigorú követelményeket alkalmazzon a behozott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, mint amilyeneket az uniós termelőktől elvár. A legfontosabb azonban, hogy a vámmentességi időszak minél hamarabb véget érjen.

– Miben áll az EU Közös Agrárpolitikája, az úgynevezett KAP?

– Az Unió agrárpolitikája a legrégebbi uniós eszköz, amelyet a tagállamok azért hozták létre, hogy ezzel segítsék a mezőgazdasági ágazatot: a gazdákat abban, hogy megfelelő körülmények között termeljenek és méltányos jövedelemhez jussanak, az európai polgároknak pedig legyen hozzáférésük jó minőségű és megfizethető élelmiszerhez. Természetesen azóta sok minden történt, átalakult az európai mezőgazdaság, de az agrárpolitika nem veszített az értékéből és a fontosságából. Most is ugyanaz a felállás: a tagállamok beteszik a közösbe a pénzt, és eldöntik, milyen irányok mentén kerül ez visszaosztásra a tagállamokhoz, illetve hogyan szerezhetik meg a gazdák.

amelyek ezen felül a mezőgazdasági vállalkozásokat, a termelőket segítik, így a méhészektől a gyümölcstermesztőkig, a burgonyatermesztők, a gabonát termelők, az állattartók, mindenki megkapja köztük a számára hasznosítható pályázati lehetőségeket.

– Miben változott az uniós agrárstratégia?

– Az Európai Unió időről időre áttekinti, hogy mik a prioritások, mik a célok az agrárpolitikában, és ez most sem történt másként. Ebben az időszakban egyre többet beszélünk az éghajlatváltozásról, arról, hogy Európa többet kellene tegyen azért, hogy a szélsőséges időjárást leküzdje, megelőzze. Ehhez, úgy gondolják, hogy a mezőgazdaságban is lépéseket kell tenni, olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a környezetet ápolják: kevesebb növényvédő szert használjanak, hagyjanak meg zöld sávokat, vigyázzanak az élővilágra.

Az, hogy ezek a jól hangzó dolgok hogyan nézzenek ki a szabályozásokban, nagyon sok egyeztetést jelentett az elmúlt években az Európai Parlamentben, a Bizottsággal, a tagállamokkal.

Azt akartuk elérni, hogy lehetőséget kapjanak arra, hogy szintet lépjenek, jobb berendezéseik legyenek, a termeléstől az értékesítésig működő rendszert hozzanak létre, amelyek jobb termést hoznak, segítik a minőségi termékek előállítását és a biogazdálkodást. És nem utolsó sorban szemünk előtt volt, hogy a támogatás egy társadalmi célt is teljesítsen, hogy falun tartsa a következő nemzedéket, ehhez pedig a fiatal gazdákat kell támogatni.

Hatalmas erőfeszítést és nagyon sok munkát igényelt mindennek az elérése Brüsszelben: hogy az, ami a miénk, megmaradjon, a hagyományos gazdálkodás élvezze továbbra is a támogatást, és a kistermelők, a fiatal gazdák megkapják az őket megillető támogatást a következő időszakban is. Ebben az erőfeszítésünkben folyamatosan és következetesen támogatott az Európai Néppárt képviselőcsoportja, így sikerült elérnünk a célt.

– Hogy lett ebből romániai agrárstratégia?

– Ebben az időszakban, miután az Európai Unió elfogadta az új Közös Agrárpolitikát, a tagállamok mindegyike hozzáigazította a nemzeti stratégiáját. Viszonylag nagy volt egyébként a tagállamok mozgástere, csak nagy célokat állapított meg az EU, és ezen belül sok mindent javasolhattak a tagállamok. A terv a mezőgazdasági minisztériumban készült az RMDSZ szakembereinek Barabási Antal Szabolcs államtitkárnak, a képviselő kollégáknak oroszlánrésze volt abban, hogy elkészült a terv és azt elfogadta végül az Európai Bizottság, és az lépett életbe idén januártól.

– Ez mit jelent a pályázatok tekintetében?

– A közvetlen kifizetéseknél nincs megállás, ott folyamatosság van, a többi mezőgazdasági pályázat viszont valamikor az év közepén, június-júliusban jelenik meg, és valószínű, hogy még a jövő év első felében is jelennek meg új kiírások.

– Milyen változás várható a lebonyolításban?

– Változás a pályázatok menedzselésében, hogy lehetőséget ad arra, hogy a jóhiszeműen vétett hibát mindenféle retorzió vagy büntetés nélkül kijavítsák a szakhivatalok, az APIA és az AFIR. Tehát ha a gazda véletlenül elírt egy adatot, az még nem jelenti azt, hogy elveszti a támogatást vagy azután többet nem pályázhat, hanem egyszerűen kijavítják azt a hibát. Azt gondolom, hogy

A bürokrácia is csökkenni fog, ez mindenképpen jó hír: a legtöbb adatot digitálisan kell bevinni, és nem kell újra bevezetni minden pályázat esetén, hiszen már megvannak az adatbázisban. Ez könnyítéseket jelent a gazdák számára, és bízom benne, hogy élni tudnak a lehetőségekkel.

(X – fizetett hirdetés)