Egy kis népszavazási matematika

1. Ha nem egységes választási logikát követünk, hanem amolyan „csiki-csukit”, akkor az ötven százalék alatti részvétel miatt Magyarország uniós tagsága és uniós parlamenti képviselete is megkérdőjelezhető lenne. Vagy arra a logikára alapoznak egyesek, hogy adott helyzetben kivételt kell alkalmazni, máskor viszont nem?

2. Az egyszerű szavazó ebből egyszerű, de egészséges következtetést von le: „amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek”. És legközelebb talán még inkább távol marad az urnáktól.

3. A népszavazás nem annyira az egységes uniós szavazási logika szükségessége miatt érvényes, hanem elsősorban erkölcsi szempontból: amikor tízből kilencnél több személy közös véleményt fogalmaz meg, arra nagyon, de nagyon oda kell figyelni.

4. Bár erről egyáltalán nem beszélnek, matematikailag teljes mértékben hiteles a népszavazás. Márpedig a matematikánál egzaktabb tudomány nincs. A politikatudomány elbújhat mellette. Íme a megkérdőjelezhetetlen számso­rok: a 8 261 394 választópolgár (ugyanazon honlap más adatai szerint 8 272 625, hol az ellentmondás?) fele plusz egy 4 130 698 személyt jelent. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az érvényes szavazatok száma 3 338 483, közülük 3 282 928 választó szavazott nemmel. Máris látható, hogy amennyiben a minimális érvényes szavazati arányhoz szükséges további 792 215 személy elment volna szavazni, és mindannyian igennel szavaztak volna, a nemek száma akkor is elérte volna a többséget. Sőt az abszolút többséget 79,47 százalékkal!

5. Kérem, a szavazók többsége nem rendelkezik ugyan túlságosan sok jogi ismerettel, de a számtant fontosnak tartja. Nemcsak a piacon, hanem talán még a választási eredmények kiértékelése során is. Ezért „mezei nyúlként” máris azt javasolom az arra hivatottaknak, hogy olyan választási jogszabályt alkossanak, amely – esetleg – nem mond ellent sem a matematikai számításoknak, sem az egyszerű választói észjárás logikájának.

A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár