A magyarországi ellenzéknek továbbra sem sikerül ellenszert találnia a kormányoldal politikájára – ez szűrhető le az október 12-ei önkormányzati választások eredményéből, amely alapján a Fidesz–KDNP idén harmadszor aratott elsöprő választási győzelmet.
Hónapok óta tart az ukrajnai válság. A halottak, a sebesültek és a menekülők száma napról napra ijesztően nő. A civil lakosság szenved, nemcsak a keleti területeken, hanem egész Ukrajnában.
Az alábbiakban a Krónika Szempont mellékletében közölt, az RMDSZ által kidolgozott székelyföldi autonómia-statútumhoz, különösen a dokumentumnak az október 3–5-i lapszámban megjelent második részéhez szeretnék röviden hozzászólni.
Tófalvi Zoltán író, történész kapta meg idén a Tőkés László Alapítvány által alapított Tőkés-díjat. Az alábbiakban közöljük M. Kiss Sándor történésznek a Kisvárdán múlt vasárnap rendezett ünnepségen elhangzott laudációját.
A 2014-es esztendő két ellentétes példát hozott az európai őshonos nemzeti közösségek autonómiájának szükségességéről.
„Mindenütt meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy a gyermekeink itt helyben, Erdélyben, Magyarországon képzeljék el, építsék a jövőjüket” – beszélgetés Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárral.
Tabukat akar döntögetni a magyar–román kapcsolatokban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – legalábbis államfő-választási kampánynyitó beszédében azt mondta: a szövetség a két nép közötti kapcsolatot feszélyező tabuk felszámolását tűzte ki célul.
Kelemen Hunor szeptember 18-án Kolozsváron mutatta be az RMDSZ-nek a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetét. Az alábbiakban az eredeti cím és a szöveg módosítása nélkül közzétesszük a statútum közvitára bocsátott változatát.
Beszélgetés Kiss Tibor előadóművésszel, a Quimby együttes frontemberével.
A Krónika 2014. szeptember 12–14-ei, pénteki számának első oldalán Kelemen Hunort és Victor Pontát láthatjuk egymás mellett. A Kampány iskolabusszal című újságcikk fölött ez olvasható: ,,Ismét Kelemen Hunor oldalán korteskedik Victor Ponta államfőjelölt”.
Annak kapcsán, hogy az RMDSZ statútumtervezete kiszivárgott a sajtóban, ismét fellángolt a vita arról, hogy mit enged meg és mit nem az alkotmány.
Két arcát mutatja az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) az ország választópolgárainak a magyar ügyekben.
Bejött a papírforma, marad a kettős állampolgárságot tiltó törvény Pozsonyban. Komolyan aligha gondolhatta bárki, hogy a magyaroknak igazat adó döntés születik a szlovák alkotmánybíróságon.
Szokatlanul kemény hangnemű közleményben bírálta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az RMDSZ-t, illetve a szövetség autonómiatervezetét.
László Csaba az MTK játékosmegfigyelő-hálózatának koordinátor-igazgatója, egészen pontosan a kék-fehérek profi scouthálózata kiépítésével megbízott menedzsere. Ízlelgetjük a mondatot.
Egy, ahogy régebb mondták, „fokos” könyvet olvasok, benne a magyarok megélte 20. század megannyi személyi és csoportos tragédiáját a két világháború és következményeinek közegében.
Nemrég jelent meg a Népszabadságban egy elemzés Markó Béla tollából, melyben az RMDSZ volt elnöke bírálja a „tusványosi” nemzetállamot, és figyelmen kívül hagyja a magyar miniszterelnök keresztény szemléletű javaslatát.
A román sajtó és közvélemény az államfő-választási kampány során az egyik legfelkapottabb témává avatta a magyar autonómiatörekvések ügyét.