Miért lenne ördögtől való a népszavazás, akár Kelet-Ukrajnában is?

-- Külsős szerző -- 2022. október 22., 20:26 utolsó módosítás: 2022. október 22., 21:57

A Krím elcsatolását követően eleve benne volt a pakliban, hogy ha másként nem megy, Putyin újabb népszavazással „viszi tovább” az ukrán kérdés megoldását. S nem minden alap nélkül.

Miért lenne ördögtől való a népszavazás, akár Kelet-Ukrajnában is?
galéria
Ki fogadja el? Miközben a népakarat kifejezése legitim, a népszavazások lebonyolításának körülményei vitathatóak Fotó: Donat Szorokin/TASzSz

Számomra mindig is evidencia volt, hogy a kisebbségek által többségben vagy jelentős számban lakott területek esetében az önrendelkezésnek vagy a kisebbségi helyzet egyes államokon belüli rendezésének egyetlen valódi – demokraták által elfogadható – rendezése lehetséges: a népszavazás.

A többség kezében a kisebbségek „önrendelkezése”

A népek önrendelkezési jogára vonatkozó tétel az ENSZ alapokmányában is szerepel, igaz, olyan formában, hogy azt a „birtokon belüliek”, azaz a többségi államok, vagy a domináns hatalmak a saját szájuk íze szerint értelmezhetik. Például a „nép” és az „állampolgár” fogalmának tudatos összekeverésével, valamint a döntésre jogosultak körének „tisztázhatatlanságával”.

A nép és az állampolgári közösség fogalmának azonosításával bizonyos államok alkotmányai egyszerűen a többség kezébe adják a kisebbségi „önrendelkezést”.

A katalánok a spanyol nép részét képezik. Ezért a katalánok törekvéseiről a spanyol állampolgári közösség dönt. Igaz, vannak államok, melyek a kisebbségek önrendelkezéshez való jogát kisebb-nagyobb mértékben elismerik. Példa kevés van, de van. Nagy-Britanniában és Kanadában a szecesszióig elmenően. Olaszország, Finnország és mások az autonómiához való jogot tartják tiszteletben.

Magát a területi kérdésekre vonatkozó népszavazást azonban a nemzetközi nyilvánosság jó ideje egyenesen ördögtől valónak minősíti. (A határok megsértését vagy megváltoztatását ma sem föltétlenül, főleg, ha valamely domináns nyugati nagyhatalom követi el. Lásd Vietnam, Szerbia, Irak, Szíria stb.!) A tévévitákat hallgatva meghökkentő, hogy a népszavazást (nem csak Oroszország vonatkozásában) élvonalbeli magyar értelmiségiek is pejoratív felhanggal emlegetik.

Úgy demokraták, hogy nem bíznak a nép ítéletében.

Ami bizonyos mértékben „érthető” is. Ahhoz, hogy egy közösség adekvát döntést hozhasson, józannak, tájékozottnak, ítélőképesnek kell lennie. Richard David Precht és Harald Welczer (mindketten jónevű német köz­írók) napokban megjelent könyve azonban már címében is fölteszi a kérdést:

„Hogyan jön létre a többségi vélemény, ha nem is létezik?” Precht és Welczer – 180 oldalas – könyve arról a veszélyről és a mögötte munkáló mechanizmusról szól, mely az egykor nagy tekintélyű német demokráciát például hovatovább mediokráciává torzítja. A kritika az indulatgerjesztés-kultúra és a nagymérvű egyhangúság ellen irányul, melyet a sajtót mindinkább elárasztó nagyigényű erkölcsi szigor dirigál.

A jelenség (legalábbis a szerzők szerint) a bevándorláskultusszal vette kezdetét, majd a világjárvány alatt erősödött föl, hogy az Ukrajna-konfliktusban még inkább kiéleződjön.

Aki olyan véleményeknek ad hangot, melyek a vezető sajtóorgánumok többségi álláspontjától eltérnek, megvetésnek teszi ki magát vagy egyenesen hitelét veszti. A sajtó fokozatosan a véleményformálók végrehajtó szervévé alakul. Minden szerkesztőségben van egy-két ember, akinek a „tekintélye és megfoghatatlan eredetű hatalma” előtt mindenki kénytelen meghajolni.

Így aztán mindinkább eluralkodik az egyoldalúság, a leegyszerűsítésekre való hajlam, a moralizálás, az ingerlékenység, a hitelrontás, sőt a rágalmazás. Az ettől való félelem a társadalmi közösség szétesésének legfontosabb gerjesztője. Valójában mindennek jóval korábbi (Amerikából Európába átszivárgó) előzményei vannak… Mi, kelet-európaiak ezt a jelenséget tökéletesen ismerjük.

A mi intézményeinkben akkor is mindenki félt mindenkitől, mert mindenkiben a Szekuritáté emberét gyanította.

Soha nem lehetett tudni... S hogy valóban joggal véltük így, utólag tényleg ki is derült. Nemegyszer a legmegbízhatóbbnak vélt ismerőseink szállították rólunk a „legértékesebb” információkat.

Nem föltétlenül a kiválás lenne a következmény

A valóban döntésképes társadalmi szervezetet a szabad véleménycsere, a legkedvezőbb alternatívák kimunkálását serkentő viták tarthatják karban. Aki területi kérdésekben kategorikusan elutasítja a népszavazás intézményét, egyben azt is elismeri, hogy manapság nem ilyen társadalmakban élünk.

A vita és kompromisszumképtelenség pedig valóban káosszal, és adott esetben háborús konfliktusokkal fenyeget. Sokak szerint a népszavazás ötletének már a felvetése is eme – örökéletűnek gondolt – világrend szétesésének rémét idézi fel. Pedig ennek épp az ellenkezője a valószínűbb.

A népszavazásoknak ugyanis nem föltétlenül kellene még csak az adott államokból való kiválással sem járnia.

A bennmaradás is lehetséges, ahogyan Kanadában és Angliában ismételten is annak bizonyult. Ha maguknak a területeknek a lakói dönthetnek arról, hogyan akarnak élni, merőben formális dolog, hogy ezt autonóm területek vagy tagköztársaságok tagjaiként teszik, vagy egykori államaikhoz csatlakoznak.

Hiszen ha valóban ugyanolyan szabadon élhetnek egy másik (az együttélés évszázadai nyomán korántsem idegen) többségi állam keretei közt is, ahogyan saját többségi államaik keretében, fennállhat még a valódi önrendelkezés bármely akadálya?

Főként egy valóban demokratikus Európában, mely maga is az önrendelkezés jogához ragaszkodó (azaz szuverén) államokból áll (legalábbis alapítói ilyennek álmodták).

Egy efféle államnak a keretein belül – időnként akár éles viták közepette is – békében és zavartalanul elélhetnek egymás mellett az egyes – legálisan, de könnyűszerrel átjárható határokkal, állampolgári közösséggel, intézményekkel rendelkező – tagállamok.

Miért ne lehetnének meg egymás mellett, egészen pontosan egymás társaságában az ún. nemzeti államot alkotó autonóm területek vagy alacsonyabb szintű „tagállamok”? Ha meg nem – az előnyökről önként lemondva –, ki is léphessenek az államszövetségből. Mely épp ettől nem birodalom... Lásd Anglia!

Felvetéseimre soha nem reflektált senki.

(Valószínűleg holdkórosnak tekintettek...) Így aztán magam is meghökkentem, amikor a Welt 2022. június 5-i számában kezembe került Mladen Gladićnak, a lap riporterének Edward Luttwakkal készített Egyetlen út vezethet ki a jelenlegi háborúból című interjúja. Az interjú számunkra már csak azért is érdekes, mert szerzője (a továbbra is Romániában maradt) Aradon születik. 1942-ben. Zsidó családban. Olaszországban és Angliában nő fel. A londoni School of Economicson tanul. Katonai kiképzést a brit hadseregben szerez.

Tanulmányait az angol John Hopkins, majd az amerikai Georgetown Academyn folytatja. Manapság világszerte a legtekintélyesebb katonai szakértők egyikének számít. Az államcsíny, valamint A háború és béke logikája című könyvei a világ minden jelentősebb katonai akadémiáján alapműveknek számítanak. Már az ukrajnai orosz támadás első napjaiban (23-án, 24-én és 25-én) Twitteren jelentette ki (szövegei ma is kikereshetők):

annak esélye, hogy az oroszok megnyerjék a háborút, nulla.

Katonailag kezdettől nyilvánvaló volt, hogy Putyin egy ilyen kis létszámú hadsereggel az ukrán seregeket nem semmisítheti meg. Annál kevésbé, mert Ukrajna a háború esélyével már 2014 óta számolt, s a korábbi orosz infrastruktúrára is alapozva jól felkészült, sőt amerikai fegyverekkel is ellátott hadsereget hozott létre.

Tényleges referendum, semleges megfigyelőkkel

Putyin pókert játszott. Úgy vélte, ugyanaz fog történni, mint Dél-Oszétiában, Abháziában és a Krímben, ahol egyetlen puskalövés nélkül „a saját szája íze szerint teremthetett rendet”. Továbbra is ugyanazt teheti. Nem tehette. Pedig az orosz népesség (csak a föderáció orosz etnikumú polgárait tekintve) háromszorosa az ukrajnai ukránokénak.

Hiába áll az önmagát demokratikusnak aposztrofáló világ szilárdan Ukrajna mellett, a Föld államainak kétharmada ugyanis inkább az oroszokkal rokonszenvez.

Hogy a háború véget érjen, az orosz elnöknek (bárki legyen is az) el kell fogadnia a vereséget. Márpedig ezt nem teheti. A háború a végtelenbe nyúlhat...

„De akkor hogyan érhet véget – tette fel a kérdést a Welt riportere –, ha egyik fél győzelmi esélyei sem tűnnek reálisaknak?” A válasz: „Egyetlen lehetőség van, mely kiutat kínálhat a véres alagútból: az oroszok elfogadják a Donyeckre és Luhánszkra vonatkozó népszavazás lehetőségét.” S Luttwak azt is kifejti, hogyan. Oroszország lemond a Fekete-tengerre vonatkozó kizárólagos uralomról, s pusztán a Krímhez vezető folyosóra tart igényt.

A kompromisszumhoz természetesen a Nyugatnak is engednie kell a szankciókból.

Mindehhez tényleges népszavazásra van szükség, melyet nem csak maguk az oroszok „szerveznek meg”, hanem több ezer semleges megfigyelő jelenlétében az oroszok és az ukránok együtt. Ahogyan az – számos esetben – az első világháború után is történt. Dániában, Belgiumban, Lengyelországban, sőt még Magyarország egy részén is (lásd Sopron!). Ehhez világosan tisztázni kell, hogy kik szavazhatnak, és biztosítani kell, hogy egyik fél se folyamodhasson csaláshoz.

Arra Luttwak sem utalt, hogy ezek az esetek ’19-ben is csak kivételek voltak. Azt viszont kiemelte, hogy ott, ahol tisztességes népszavazás volt, az eredményt utólag az érintett felek valóban el is fogadták. Azt sem említette, hogy ezt a lehetőséget Erdély vonatkozásában a magyar küldöttség vezetője, Apponyi gróf is felvetette, de meg sem hallgatták.

Azt már én tettem hozzá, hogy Putyin is utalt népszavazásra, de az ő javaslatát valóban nem lehetett komolyan venni, hiszen ő nyilvánvalóan a krími – általa lebonyolított – végeredményében feltehetően a realitáshoz illeszkedő, de lebonyolításában kétes értékű precedens megismétlésére gondolt. (Egy szót sem ejtett a Luttwak által javasolthoz hasonló szigorú és tárgyilagos nemzetközi ellenőrzésről…)

De ha az oroszok elfogadják is a felvetést – hangzott a következő kérdés –, elfogadja-e azt az ukrán elnök?”

A válasz ezúttal is kategorikus volt: „Zelenszkij sem mondhat ellent. Ő mint államelnök nincs is felhatalmazva arra, hogy területekről lemondjon, vagy hogy a helyi többség akarata ellenére ragaszkodjon hozzájuk. Az, hogy hol és hogyan akarnak élni, csak és csakis az állampolgárokra, azaz az érintett területek lakóira tartozik.

A többség (mármint az adott terület lakói többségének – B. B.) akaratával szemben nem lehet apelláta.” Ezekkel a szavakkal, mint tudjuk, sajnos a nyugati „demokraták” többsége sem ért egyet. Luttwak szerint is nyilvánvaló, hogy az ukrajnai kérdés nem csak Ukrajna problémája.

Angliában is vannak hasonló feszültségek, Spanyolországról nem is beszélve.

S mindehhez nekem kell hozzátennem, hogy Kelet-Európa ma is tele van megoldatlan kisebbségi kérdésekkel. Nem csak Magyarország utódállamaiban, de a Balkánon is, mely továbbra is puskaporos hordó. S éppen a népszavazások elmaradása miatt. Még mélyebben elhallgatott kérdés, hogy a muszlim bevándorlás nyomán bizonyosan Nyugat-Európa is puskaporos hordóvá válhat. Franciaország és Svédország máris aggasztó tüneteket produkál.

A népszavazás nagy előnye egyébként is az lenne, hogy minden érintett fél reményekkel, igaza tudatában vághat bele. Mert ha elveszíti is a – helyileg többségi – kisebbség fölötti uralmát, szavazataival önnön ugyanarra a területre vonatkozó önrendelkezési jogát továbbra is megerősítheti. Így aztán ha veszít is, a helyzetet kénytelen bizonyos beletörődéssel elfogadni.

A „vesztes” félnek egyszerűen nem lehetnének érvei, melyekkel az új helyzetet elutasíthatná.

Igaz, ez akadálya is lehet a népszavazásnak nevezett demokratikus procedúra elfogadásának, főként akkor, ha a domináns fél nem igazán hisz önnön maradéktalan „igazában”. Ez esetben azonban a háborús helyzetek újra és újra reprodukálódnak.

Putyin fegyveresek jelenlétében improvizált „demokráciát”

Luttwak felvetését, bár azt korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitungban is kifejtette, nem követte vita. Teljesen egyértelművé vált, hogy a háborúban szerepet vállaló államok sem valóban demokratikus államok. Nem csak Oroszország nem az, de (Magyarország kivételével) Európa és Amerika, illetve nyugati szövetségesei: Ausztrália, Japán, Dél-Korea sem.

(Trianon a bizonyság rá, hogy – rövid, a második világháborút követő intermezzo kivételével, amikor néhány nyugat-európai autonómia kialakulhatott – már korábban sem igazán voltak azok). Egyikük sem a kérdés valóban demokratikus rendezését, inkább a nyílt kisebbségellenességre alapozott – eredendően francia – megoldást tartotta emberségesnek és igazságosnak. És főként korszerűnek…
Így aztán csupán Putyin, az „orosz diktátor” döntött a demokratikus megoldás mellett – a maga ez esetben tényleg önkényuralmi módszereivel.

Az általa elfoglalt területeken ő is – az onnan el nem menekült (azaz döntően orosz) lakosságra alapozva – mindenféle nemzetközi felügyelet nélkül, sőt orosz fegyveresek jelenlétében improvizált „demokráciát”.

Arról szó sem esett, hogy a szóban forgó területekről külföldre menekült vagy korábban is ott dolgozó ukránok (esetleg az Ukrajnához hű oroszok) is véleményt nyilvánítsanak. Nyilván az Oroszországba menekültek kivételével! Más kérdés, hogy az ukránok nem is akartak volna. Számukra a szabotázs lett volna az igazságtétel elleni utolsó fegyver.

A nemzetközi közvélemény az orosz megoldást joggal nyilvánítja színjátéknak, hiszen egy tisztességes népszavazás elemi feltételei sem voltak adottak. Más kérdés, hogy legalábbis a szóban forgó területek döntő részén mindenképpen orosz többség született volna, hiszen de facto az van. S még a demokratikus érzelmű oroszok is inkább választották volna az orosz nemzethez való tartozást, mint a felette kétes értékű ukrán demokráciát, hiszen pontosan tudhatták, hogy annál még az orosz is jobb.

Ismételten: egy tisztességes népszavazásra csupán teljes fegyverszünet és nagyszámú tárgyilagos nemzetközi békefenntartó (szakemberek és a fegyveres alakulatok) jelenléte teremthetett volna lehetőséget.

Hogy az oroszok ebbe belementek (de legalábbis mehettek volna), azt az is bizonyítja, hogy kezdetben az Ukrajnán belüli különleges státussal, majd az önálló népköztársaságokkal is beérték volna. Akárcsak Macron (!) és Angela Merkel.

Az ukránok elutasítottak minden komolyabb engedményt, sőt a Normandiai Négyekkel közösen aláírt megállapodásnak sem voltak hajlandók érvényt szerezni. Hogy miért? Feltehetően amerikai támogatóik „tanácsára”. Akik nem csak támogatást ígértek nekik, de a siker lehetőségéről is meggyőzték őket. Zelenszkij és nagykövetei szöveghűen előadott magabiztos, sőt provokatív kijelentései is világosan erre utaltak.

Putyinnak nem maradt más lehetősége, mint a szimulakrum.

Az önrendelkezési jogot önmaguk számára népszavazással „kivívott” ukrajnai oroszok szuverenitásukra alapozva maguk kérik – megfelelő ünnepélyességgel – a Föderációhoz való csatlakozás jogelvének érvényesítését. Ezt a csatlakozást tiszta szívvel egyetlen valódi demokrata sem ismerheti el.

De egy valódi demokratának azt sem szabad elfelednie, hogy azok az ukránok, akik a nyugati közvélemény szemében az „európai demokráciát védelmezik” – legalábbis addig, amíg tehették volna –, még arra sem bizonyultak képesnek vagy hajlandónak, amire az oroszok végül is igen. Hogy aztán egyfajta tragikus paródia váljon egyfajta jövőbeli mintává…
(Vagy – pontosabban fogalmazva – maradjon?)

Bíró Béla
A szerző publicista, irodalomtörténész, filozófus

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport