Szép Gyula igazgató, Egyed Apollónia és Pataki Adorján énekesek és Kürthy András rendező a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescaut című művet állítják színpadra. Ahogy Szép Gyula operaigazgató fogalmazott, „az operák legeslegjeihez tartozó klasszikusról” van szó, amelyet csütörtökön láthat első ízben a nagyérdemű a kincses város magyar operájának színpadán.
2024. április 15., 17:182024. április 15., 17:18
Puccini 1893-ban bemutatott Manon Lescaut-ja igazi operatörténeti csemege, nem annyira a nagyáriáiról híres, hanem arról, hogy olyan mű, amelyet a zene visz, s amely igénybe veszi a nézőt, alkotót, énekest egyaránt– mutatott rá Kürthy András rendező és Szép Gyula intézményvezető a Kolozsvári Magyar Opera legújabb produkcióját beharangozó hétfői sajtótájékoztatón.
Az eredetileg négy felvonásos opera – melynek szövegkönyvét Antoine François Prévost d’Exiles abbé regénye alapján hét librettista, zeneszerző írta – a főszereplők életének irányváltását mutatja be: azt, hogy egy ártatlan lányból hogyan lesz tragikus sorsú, a pénzre összpontosító kitartott nő, valamint hogy egy hősszerelmesből miként lesz lecsúszott hamiskártyás.
Kürthy András –akinek ez a második Puccini-rendezése – elmondta: a hagyományost és a modernt ötvözte munkája során. A magyar díszlettervezés „nagy öregje”, Székely László teremtette meg a modern díszleteket, a látványt, amely sok tükröt használ. A produkció a regényhez illő, viszonylag korhű, hagyományos jelmezekkel egészül ki, feszültséget teremtve ezáltal.
– vallja a rendező, aki szerint a modern és a hagyomány egymásnak feszülése épp azt eredményezi majd, hogy a produkció semmiképp sem lesz unalmas. Újságírói kérdésre Kürthy András arról is beszélt, hogy bár az opera címszereplője körül sok a vita szakmai körökben, ő mindig a kottából indul ki. Számára fontosak a szerzői instrukciók, és biztos abban, hogy a mű első részében Manon még ártatlan fiatal nő, csak később, az élete történései nyomán válik számára fontossá, a szerelemnél is fontosabbá az anyagi jólét és a pénz.
A címszereplőt alakító Egyed Apollónia operaénekesnő és a lovag szerepében színpadra lépő tenor, Pataki Adorján arról vallottak a sajtótájékoztatón, hogy Manon és Des Grieux szerepéhez meg kell érni testileg és szellemileg is. Mint mondták, ezeknek a szerepeknek a megformálása mindkettőjük számára izgalmas kihívást jelentett, és izgatottan várják a csütörtöki bemutatót. Pataki Adorján az idén a Magyar Állami Operaházban is a lovag szerepébe bújik, a társulat ezzel az művel vesz majd részt az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Bukaresti Operafesztiválon.
A három részes opera karmestere Horváth József, a premiert április 18-án, csütörtökön 18.30-tól tartják a Kolozsvári Magyar Operában.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
szóljon hozzá!