2011. május 30., 08:242011. május 30., 08:24
Az eseményen képviseltette magát Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, a kormánytagok közül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János külügyminiszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is. A Liszt-év és a magyar EU-elnökség alkalmából a XVI. Benedek pápa tiszteletére este hat órakor kezdődő koncert előtt a köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: „nekünk, magyaroknak nagyszerű érzés, hogy miközben az európai figyelem soros uniós elnökségünkből adódóan hatványozottan irányul ránk, az UNESCO Liszt-éve jóvoltából a politikai nyelvezet mellé egy másik is társul: a zenéé”. Schmitt Pál beszélt arról a sajátos megközelítésről, amelylyel Liszt Ferenc viszonyult a valláshoz és a művészethez mint egyfajta vallásos érzelem megnyilatkozásához.
A hangversenyt követően XVI. Benedek pápa Schmitt Pál korábbi beszédére is válaszolva megköszönte a magyar előadók nyújtotta zenei élményt, és magyarul köszöntötte a delegáció tagjait és az előadókat. „Megköszönöm hozzám intézett szavait és azt, hogy rendkívüli szívélyességgel felajánlotta számunkra ezt a csodálatos hangversenyt, az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége és a valóban európai művész, Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából.” A zeneszerető pápa kiemelt figyelemmel kísérte a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar szereplését a VI. Pálról elnevezett audienciateremben.
XVI. Benedek beszédében minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének nevezte Lisztet. Az egyházfő a magyar zeneszerző elhangzott műveiből kihangzó vallásos erőről szólt. Kitért arra, hogy a 13. zsoltár születése idején Liszt Tivoliban és Rómában élt mély hitben. Liszt zenéjében „a világban lévő gonoszt érző ember és az emberiség kiáltása hallható… de Isten nem hagy el minket... ezt tudja Liszt is. A zsoltárt Liszt először elimádkozta, és csak utána írta át zenére” – fogalmazott a pápa, aki utolsó mondatát is magyarul mondta el. A beszéd után XVI. Benedek mindenekelőtt Kocsis Zoltán karmestert, Antal Mátyás karnagyot, Horváth István tenort köszöntötte. A teremből távozva XVI. Benedek megállt a zenekar és énekkar tagjai mellett, és megtapsolta őket. A nézők között hallott vélemények szerint a magyar előadók tökéletesen áthidalták a hatalmas VI. Pál Terem akusztikai nehézségeit.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!