Vízkereszt és bátorság. Erdélyben is akadnak, akik a jeges vízben fürdenek meg január 6-án
Fotó: Haáz Vince
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház vízkereszt napján ünnepli Jézus születését. A naphoz számos néphagyomány is kapcsolódik.
2025. január 05., 18:112025. január 05., 18:11
A vízkereszt, epifánia (gör.-lat.), Háromkirályok fontos ünnep, Urunk megjelenésének ünnepe január 6-án: ilyenkor van a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A magyar vízkereszt név az e napon végzett vízszentelésből ered. Amint a Magyar Katolikus Lexikonban szerepel, Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek Bazilidesz követői
A házszentelés alkalmával krétával rajzolják fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot
Fotó: Erdély Bálint Előd
A keresztények körében 312-től kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége, Nyugaton a Háromkirályok látogatása. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.
A vízkeresztkor történő házszentelés is ünnepnek számít falvakban
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hagyománynak a víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Voltak folyók menti falvak, ahol léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek – „ne legyenek se himlősök, se rühesek”. A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból.
Vízkereszt: ilyenkor az állatoknak és a kútba is juttattak szenteltvizet
A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap megszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben
a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek – írja az arcanum.com adatbázis. Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen, a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle.
Megesik, hogy a székely falvakban lovasszánnal mennek a papok házszentelni vízkeresztkor
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget.
Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.
Házszentelés vízkeresztkor a Hargita megyei Gyepesben
Fotó: Erdély Bálint Előd
A házszentelés alkalmával krétával rajzolják fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez.
s a pap, ha ráült, akkor azt mondták, hogy sokat tojnak a tyúkok” (1980).
A szentelés egyúttal tehát adománygyűjtés volt a hívektől. Erre vonatkozik Réső Ensel Sándor 1845-ös göcseji leírása: „Vízkeresztkor itt eljár a pap háztól-házhoz mesterével, kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották, és minden ház tulajdonosa,
Vízkeresztkor a hegyvidéki településeken gyakorta lehet havas tájban gyönyörködni
Fotó: Veres Nándor
Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.
Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok
A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének:
Vízkereszt: időjárásjóslások, termékenységvarázslások
Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.
Vízkeresztkor akadnak akik arra vállalkoznak, hogy megmártóznak a folyóvízben
Fotó: Haáz Vince
Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.
Adventtől Vízkeresztig, azaz december 2. és január 6. között ingyen látható a Filmio kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Fehérlófián át a Moszkva térig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!