Fotó: Krónika
2008. január 04., 00:002008. január 04., 00:00
A Patyomkin páncélos címû, fekete-fehér orosz némafilmet ma már mindenütt filmtörténeti jelentõségû alkotásként tartják számon, témája – az 1905-ös odesszai matrózlázadás – viszont nem kedvezett korabeli forgalmazásának. A franciák teljesen betiltották a filmet, és elégették a fellelhetõ kópiákat. Az Egyesült Államokban azért nem lehetett vetíteni, mert az amerikai tengerészek esetleg példát vettek volna lázadó orosz kollégáikról. Németországban a hadügyminiszter a fegyveres erõk tagjainak tiltotta meg, hogy a filmet megtekintsék – az itteni õsbemutatóra 1926-ban csak 14 vágás után adtak engedélyt. A német cenzorok például kivágtak a filmbõl egy jelenetet, melyben egy tisztet a vízbe hajítanak, és kiollózták egy brutális kozák premier plánját is. Sztálin hatalomra jutása után a szovjetek Trockij szöveges bevezetõjét egy Lenin-idézetre cserélték ki. A Brüszszeli Világkiállításon az alkotás 1958-ban elnyerte a „minden idõk legjobb filmje\" címet, de rövidítve vetítették. Az 1905-ös oroszországi forradalom egyik epizódját feldolgozó alkotás legújabb rekonstruált változatát Enno Patalas filmtörténész készítette el a Brit Filmintézetben fennmaradt történelmi kópiának köszönhetõen. Szakértõk szerint ez a változat áll legközelebb az 1925-ben Moszkvában bemutatott mûhöz. Az elsõ, oroszországi bemutatón még orgonára írt zene kísérte a filmet, amelyet egy évvel késõbb nagy sikerrel mutattak be Berlinben. Az osztrák Edmund Meiselt a német forgalmazó kérte fel arra, hogy nagyzenekari kísérõt komponáljon az alkotáshoz – a rendezõ utasításait szem elõtt tartva. Meisel mûve illusztratív: bizonyos effektusokat hangsúlyoz, és tökéletesen kiegészíti a feszültségterhes montázssorokat. A lépcsõjelenetben a zene az eisensteini dialektikus montázs elvét követi. A lüktetõ, dobokkal és cintányérokkal a lövéseket realisztikusan megelevenítõ zene leghatásosabb része az utolsó, „gépekre komponált\" rész, amely csaknem az elviselhetetlenségig fokozódik, ellenpontozva a hajó sebességét. A kísérõzenét azonban sokáig elveszettnek hitték, és Sosztakovics szimfóniájától a Pet Shop Boysig a legkülönbözõbb zenékkel vetítették a filmet. Hírösszefoglaló
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.