A krónikás című előadásban fellépő kolozsvári zeneiskolások és Kállay-Molnár Tünde aligazgató
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera/Facebook
A kétszáz éves intézményes zeneoktatást ünnepli A krónikás című, Selmeczi György által írt vígopera, amelynek ősbemutatóját vasárnap 18 órától tekintheti meg a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
2019. november 16., 13:122019. november 16., 13:12
A krónikás szövegét Szőcs Margit meseciklusa alapján Egyed Emese, Laczkó V. Róbert és Selmeczi György írta. A produkcióban közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, balett- és zenekara, valamint a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium gyermekkara és zenekara – közölte a társulat.
A kétfelvonásos vígopera meghatározatlan történeti korokban játszódik Kolozsváron és környékén,
A történet kiindulópontja szerint Kolozsvár népe nem ismeri a zenét, ének és zene nélkül éli az életét, ezen hivatott segíteni a menekültek kisebb csoportja, akik egy bizonyos Huba testvér vezetésével szöknek meg Déváról, a várépítő nagyúr zsarnoksága elől, és a kolozsvári bírót kérik, hogy fogadja be őket a város. A menedékért cserébe énekre, zenére tanítják a kolozsváriakat, mégpedig a szépséges Ilona vezetésével, akire szemet vetett a dévai zsarnok, ezért a többiekkel együtt maga is szökni kényszerült. Az egész város a zenetanulás lázában ég, a farsangi álarcosbálon már gyermek és felnőtt egyaránt számot adhat a tanultakról. Ám éppen a bálról rabolják el Ilonát a nagyúr zsoldosai. A kolozsvári gyerekek ocsúdnak leghamarabb: már a bál éjszakáján kiszöknek a városból, az emberrablók után vetik magukat a rengeteg erdőbe, ahol a martalócok egy barlangban őrzik Ilonát. A gyerekek azonban ötletes cselekkel ártalmatlanná teszik őket, s már-már kiszabadítanák Ilonát, amikor megjelenik a félelmetes Kőzúzó Kúnó, a dévai nagyúr. Eltiporná a gyermekcsapatot, de megérkezik a felmentő sereg, a dévai árvák csapata, élükön Huba testvér és maga a Krónikás. Parittyák sokasága szegeződik Kúnóra, aki megadja magát. A győzelmet, az ének, a muzsika hatalmát ünnepli a város apraja-nagyja Kolozsvár főterén.
Az ismertetőben az olvasható, hogy az opera zenéje tág stiláris kört ír le.
A mű stiláris végpontjai messze esnek egymástól: az opera, a daljáték, olykor a musical műfaji jellemzői is megjelennek, a bonyolult vokális és hangszeres struktúráktól el egészen a dal műfajának egyszerűbb, közvetlen intonációjáig, sőt feltűnik az énekbeszéd műfaja is puszta ritmuskombinációk kíséretével. Selmeczi György korábbi operáihoz hasonlóan a mű hangzó anyagát ezúttal is a dallamos-harmonikus-tonális-modális hangvétel és egy tágas magyar népzenei háttér jellemzi. A szerző vendégszövegeket is beépített a librettóba, többek között László Noémi és Tompa Gábor verseit. A kompozíción túl a mű szokatlanul tág teret nyit gyerekek és felnőtt művészek zenei és színpadi együttműködésének, a jókedvű közös munkának.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!