Az Aradon kivégzett honvédtisztek tárgyi emlékeit lehet megtekinteni a város múzeumában
Fotó: aradihirek.ro
Vécsey Károly keresztje, amit kivégzésekor a kezében tartott, Damjanich János hajfürtje, amit feleségének küldött kivégzése előtt – többek közt ez látható a most kibővített aradi ereklyemúzeumban, amely a kivégzett honvédtisztek relikviáit sorakoztatja fel. Szombaton nyílik a vértanúk családjára emlékező tárlat, vasárnap pedig megemlékezést tartanak.
2019. október 04., 12:522019. október 04., 12:52
2019. október 04., 12:552019. október 04., 12:55
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 170. évfordulójára való emlékezésképpen a vértanúk újabb relikviáit állították ki a héten az aradi ereklyemúzeumban – írta az Aradihírek.ro. Mizsur Anita muzeológus elmondta,
A most megnyílt kiállítás keretében olyan tárgyak is közszemlére kerültek, amiket 1893-ban állítottak ki, valamint olyan ereklyék, amik a tábornokokat utolsó útjukra kísérték. Ilyen Vécsey Károly zsebkendője és keresztje, amit kivégzésekor a kezében tartott, Damjanich János hajfürtje, amit feleségének küldött kivégzése előtt, valamint egy doboz, amelyben Lázár Vilmos cipőtalpa látható egy sarkantyúdarabkával. Ezek a tárgyak december 31-ig tekinthetőek meg, majd március 15-én újabb kiállítást nyitnak Aradon. A megnyitón jelen lévő Bognár Levente alpolgármester elmondta, 1989 után az aradi magyarság azt szerette volna, hogy minden, ami számukra értéket jelent, kerüljön a helyére.
– mondta az alpolgármester.
A 13 honvédtiszt október 6-i kivégzése után az aradiak méltóképp szerettek volna emlékezni a forradalom mártírjaira, de erre csak az osztrák–magyar kiegyezés után kerülhetett sor. A 19. század második felében alakult és ma is működő Kölcsey Egyesület irányításával gyűjtés indult a forradalmi ereklyék megszerzésére, és 1893-ban megnyílt az ereklyemúzeum. A kommunista diktatúra az 1970-es években a raktárakba száműzte a relikviákat, de négy évvel ezelőtt az Arad Megyei Múzeumban ismét egy állandó kiállítást rendeztek be a régi tárgyakból és dokumentumokból, amelyek közül sok a kivégzett honvédtisztek tulajdona volt.
A hazájukért életüket áldozó aradi vértanúk családtagjaira emlékező kiállítás nyílik meg október 5-én, szombaton az aradi Ioan Slavici-színház előcsarnokában. A Hátrahagyottak emlékezete című tárlat az 1849-es hősök szeretteinek állít emléket: azoknak a nőknek és gyerekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk elvesztésének tragédiáját.
A pannókon feltüntetett történeteket Hernádi Zsolt történész szövegezte, különösen figyelve a hátrahagyottak fizikai és lelki terheire: hogyan hordozták az özvegyek és a gyerekeik a gyászt, az elvesztés fájdalmát még a legnehezebb időkben is. A kiállítást az RMDSZ Arad megyei szervezete, a Carola Egyesület, a Balassi Intézet és a Pro Move Arad Egyesület szervezi. A tárlat október 6-án a Román–magyar megbékélés parkjában is megtekinthető lesz a Szabadság-szobornál tartott emlékezés alkalmával – olvasható az Arad megyei RMDSZ Facebook-oldalán.
Október 6-án, vasárnap a forradalom és szabadságharc véres megtorlásának, a honvédtisztek aradi kivégzésének 170. évfordulójára emlékeznek: 16 órától koszorúznak a Vesztőhelyen, szentmisét tartanak a vértanúk emlékére a belvárosi római katolikus templomban, később koszorúzást, fáklyás felvonulást szerveznek a Szabadság-szobornál.
A produkció főszerepében Varga Miklós énekes lép színpadra, a rendező Farkas Tamás és Tapasztó Ernő. Az előadás komplex táncszínházi produkció, amely a kortárs néptánc nyelvezetét használva üzen a nézőnek Varga Miklós kivételesen karakteres hangján keresztül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!