Fotó: Dávid Anna Júlia
A komáromi Új Forrás folyóirat főszerkesztője, Jász Attila, valamint két szerzője, Oravecz Péter és Ughy Szabina látogatott el Székelyudvarhelyre. Az érdeklődők a folyóirat 1969-ig visszanyúló történetét ismerhették meg.
2016. augusztus 03., 19:432016. augusztus 03., 19:43
Jász Attila, Oravecz Péter és Ughy Szabina magyarországi költők voltak Murányi Sándor Olivér író vendégei hétfőn este a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A komáromi Új Forrás folyóirat erdélyi estjén a kreatívan szerkesztett lap történetébe és működésébe kaptak bepillantást az érdeklődők.
A Forrás antológiát a Komárom Megyei Tanács alapította 1969 tavaszán, a tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. A kezdetben bizonytalan jövőjű antológia tíz év alatt megerősödött köszönhetően annak, hogy kiderült: „a nyilvánosságnak van egy olyan ereje, ami a hatalmat megfélemlíti\".
Az antológiából indult lapot jóval később Nagy Gáspár verse tette országosan ismertté: a költő Nagy Imre-perre utaló verse valahogy átment a cenzúrán, és ennek következményeként 1984-ben felfüggesztették a kiadvány megjelenését. A rendszerváltás évétől az Új Forrás a Komárom megyei könyvtárban, annak egyik különleges szolgáltatásaként működött tovább igen szerény anyagi körülmények között. 2010 óta a folyóirat főszerkesztője Jász Attila, József Attila-díjas költő.
„Elkezdtem saját őrületeimet megvalósítani\" – mondta el az udvarhelyi eseményen Jász Attila, hozzáfűzve, hogy egészen sikeres tematikus lapszámokat tudhatnak maguk mögött. Jász fontosnak tartotta, hogy fiataloknak, frissen végzetteknek adjon munkát, érdeklődési körükhöz igazítva a témákat, egyfajta tehetséggondozóként működtetve a szerkesztőséget. Havonta megrendezett UFo – Nyitott Rezervátum című lapszámbemutató rendezvényeiken olyan jelentős magyar írók vettek részt, mint Bodor Ádám, Esterházy Péter vagy Krasznahorkai László, de vendégül látják a társművészetek képviselőit is, ilyen volt Lovasi András dalszerző-énekes, Dresch Mihály dzsesszzenész vagy Váli Dezső festő.
A lapnak volt erdélyi társszerzője is, a székelyudvarhelyi születésű Balázs Imre József, de közöl benne az est házigazdája is. Az estre Oravecz Péter költő, állatidomár és flamencogitáros, valamint Ughy Szabina költő, a folyóirat szerzői kísérték el a főszerkesztőt, és olvastak fel köteteikből. Oravecz Péter gitárelőadásával is emelte a hangulatot.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!