A trianoni békeszerződés témája még ma, jó 102 évvel az aláírása után is folyamatosan jelen van a közbeszédben, a sajtóban, hiába írta részben felül az 1947-es párizsi béke. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátum egyesek számára ma is fájó seb, amit legalább a határok légiesítésével, a határok fölötti nemzetegyesítéssel kell megpróbálni orvosolni, mások számára viszont nem több mint pótcselekvés, káros múltba révedés.
2022. augusztus 28., 09:062022. augusztus 28., 09:06
2022. augusztus 28., 11:152022. augusztus 28., 11:15
A fő azonban az, hogy valahogy szinte mindenki viszonyul hozzá. Nem véletlen tehát, hogy a Trianonról szóló szakmai és kevésbé szakmai műveknek ma is nagy a keletjük – többek között ez utóbbiak indokolják, hogy a történész szakma néha megpróbálja eloszlatni a trianoni diktátum köré szőtt mítoszokat és legendákat.
Ennek egyik éllovasa Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, aki a téma egyik legértőbb kutatójaként néhány éve már írt egy, a mítoszok szétoszlatását célzó könyvet Trianon-legendák címmel. Hogy azonban a téma még mindig komolyan foglalkoztatja az embereket, azt az is jelzi,
A szerző levéltári kutatások nyomán többek között annak járt utána, mennyi igaz abból, hogy a szabadkőművesek tudatosan, előre megfontolt szándékkal törekedtek a történelmi Magyarország szétverésére, de azt is megvizsgálta, valóban megvédhette volna-e Magyarország területi épségét a Romániából hadseregével visszavonuló Mackensen német tábornok, valóban mondott-e Apponyi Albert olyan beszédet, amelyben arról értekezett: a magyarok majd ott állnak a Magyarország sírját megásók sírja mellett, vagy hogy valóban festették-e magukat a Magyarországot megszálló román hadsereg tisztjei.
Az egyik legkényesebb téma a szabadkőműveseké, egy évszázad alatt terjedelmes „szakirodalma” lett annak az álláspontnak, amely szerint a jórészt befolyásos szabadelvű tagokból álló szabadkőművesség szándékosan akart véget vetni a történelmi Magyar Királyságnak. Hogy kiderítse, van-e ennek bármilyen valóságalapja, a franciaországi Grand Orient nagypáholy archívumához fordult, ahol a francia és a magyar szabadkőművesek közötti levelezést kutatta. Mint kiderült,
Ablonczy Balázs
Fotó: Thaler Tamás
A kutatás nyomán – azért annyira nem meglepő módon – kiderült: bár volt olyan radikális magyarországi szabadkőműves-páholy, amely kívánatosnak tartotta a magyarországi politikai rendszer akkori formájának felszámolását, nincs szó az ország tudatos szétveréséről, Trianon nem szabadkőműves-összeesküvés volt, hanem egyszerűen a háborúban győztes hatalmak érdekei alapján kényszerítették rá az országra.
A Mackensen beavatkozásának lehetőségéről szóló álláspontok tarthatatlanságára is fény derül – már csak azért is, mert a legyőzött Németország Balkánon állomásozó haderejének a felszerelése sem lett volna meg ehhez, a demoralizált katonák pedig minél hamarabb haza szerettek volna jutni, föl sem merült, hogy Magyarország területéért harcoljanak.
és persze azt is megtudhatjuk a kötetből, hogy a trianoni békeszerződésnek nincs olyan záradéka, amely szerint bármikor – akár száz vagy százötven év múlva – lejárna. A szerző néhány, Trianon nyomán határ menti településsé vált falu helyi legendáinak is utánajár – amelyek arról szólnak, milyen agyafúrt módon sikerült elérni, hogy az illető település ne kerüljön idegen uralom alá.
Az összegzésből kiderül: az összeesküvés-elméletek és tévhitek kialakulása és meggyökeresedése már csak azért is óhatatlan volt, mert az 1989 előtti időszakban nem lehetett a témáról beszélni,
Ezek a történész szakemberek erőfeszítései ellenére sem igazán gyomlálhatók ki a köztudatból, ugyanakkor a közbeszédet alakító hangadók – elsősorban a politikusok és újságírók – felelőssége az, hogy az összeesküvés-elméletek és legendák ne váljanak a hivatalos kánon részévé. Elvégre Trianon és a határon túli magyarok jogvédelme kapcsán is hatékonyabban érvelhetünk az igazunk mellett, ha mendemondák és tévhitek helyett a tényekre támaszkodunk.
Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Budapest, 2022.
Fontos, hogy a román színházi szakma is megismerje erdélyi magyar társulatok munkáját, így nemcsak Budapest, hanem Bukarest felé is nyit az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN).
Énekművészeket, karmestert, balettművészt, hangszerművészt és műszakos munkatársat is díjazott a Kolozsvári Magyar Opera.
Szeptember 27–29. között Gyulán és környékén rendezik meg a Muzsikál az erdő programsorozatot. Nagyvárad idén is bekapcsolódik a népszerű rendezvénybe.
Bukarestben, a Román Nemzeti Művészeti Múzeumban nyílik kiállítás Soó Zöld Margit 2022-ben elhunyt kolozsvári művész alkotásaiból.
A Szatmárnémeti Harag György Társulat ismét külön repertoárral készül a nagybányai közönség számára.
Árpád-házi királyok történetével érkezik Kolozsvárra a szombathelyi Mesebolt Bábszínház – közölte a szervező Puck Bábszínház.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata kapta a legtöbb díjat a Színházi Kritikusok Céhének keddi budapesti díjátadóján.
A legismertebb operett és musical betétdalok csendültek fel vasárnap este a kincses városban az Operettissimo együttes és díszmeghívottjai előadásában. A műsort megelőzően megkérdeztük a közönséget, hogy miért szereti ezt a műfajt.
Idén különösen erős lesz a Filmtettfeszt dokumentumfilmes „fejezete”: hét nagyon különböző, de témaválasztásában és megvalósításában egyformán izgalmas, egész estés alkotást vetítenek.
Vonal mágia címmel Részegh Botond csíkszeredai festő- és grafikusművész munkásságát bemutató tárlat nyílik október elején a szegedi Reök-palotában – tájékoztatta Kertész Lilla, az összművészeti központ sajtóreferense pénteken az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!