Története leggrandiózusabb előadása, az Aida premierjére készül a teljes társulattal, vendégművészekkel a kolozsvári opera

Verdi Aidáját, amelyet 1907 óta nem mutatott be a Kolozsvári Magyar Opera, nagy lélegzetű produkció keretében láthatja a közönség. Az előadás alkotási folyamatáról Szép Gyula, az opera igazgatója, Selmeczi György kolozsvári születésű, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, operarendező, Gothár Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, jelmez- és díszlettervező, valamint az egyik szereposztásban a címszerepet éneklő Egyed Apollónia operaénekesnő osztott meg részleteket. Szép Gyula elmondta,

bár a magyar opera hat Verdi-művet vitt színre 1990 óta, az Aidától az opera hatalmas lélegzetű volta, nagysága, a szereplők sokasága miatt eddig tartózkodtak.

„Mostanra megérett erre a feladatra a társulat, a magánénekesek teljesítménye is olyan magas nívójú, hogy színre vihetjük Verdi zseniális zenei anyagát. Nagy feladat számunkra mindenképpen, két szereposztásban játsszuk, és mindenki bekapcsolódik a társulatból, aki él és mozog. 9 férfi énekes csatlakozik a produkcióhoz a román operából, és még a két ügyelőnk is – aki zenei végzettségűek – hozzájárul az előadás létrejöttéhez” – mondta el Szép Gyula.

Kifejtette,

külön öröm, hogy újra Selmeczi Györggyel dolgozhatnak, és újdonságként emelte ki, hogy a látvány tervezője a számos jelentős filmet is – Megáll az idő (1982), Ajándék ez a nap (1979), Woyzeck (1981) – jegyző Gothár Péter, aki korábban még nem dolgozott operaelőadás elkészítésében.

Szép Gyula azt is elmondta, rövid idő alatt hozzák tető alá a nagyszabású produkciót, az operatársulat minden tagja részt vesz a munkában, hogy „igazi reveláció” lehessen az előadás. Selmeczi György kifejtette, több tényező miatt is jelentősnek tartja az előadást, többek közt amiatt, hogy egy művész életében mindössze egyszer adathat meg, hogy az Aidát megrendezze,

annyira grandiózus zenei anyagról van szó, amely Verdi munkásságának egyfajta szintézise, betetőződése.

„Ötven éve foglalkozom operával, három évtizede kötődöm a Kolozsvári Magyar Operához, de arra még nem volt példa, hogy egy társulat legalább 4 énekművésze egyszerre érkezzen pályájának csúcsára, mint ahogy az Aida esetében történik” – mondta a rendező. Mint elhangzott,

Egyed Apollónia (Aida), Pataki Adorján (Radames), Veress Orsolya (Amneris) és Balla Sándor (Amonasro) fellépéséról van szó: mind a négyen a csúcsra érkeztek, de a többi szereplő is kimagaslóan teljesít.

Szép Gyula kiemelte Horváth József karmester, Ledenják Andrea jelmeztervező munkáját, Venczel Attila díszleteit és Jakab Melinda koreográfus teljesítményét is. Selmeczi György azt is elmondta, hogy 1978 óta dolgozik együtt Gothárral, sok filmjéhez ő írta a zenét, és örül, hogy együttműködhetnek Kolozsváron, Gothár Péter európai szemléletmódja pedig nagy mértékben előre lendíti az előadást.

„Mindkettőnket megragadott a végtelenül időtlen formanyelvű egyiptomi ikonográfia, amiben a látványvilág gyökerezik. Egyébként óriási szerencse, hogy a csodálatos énekesekkel és más alkotókkal is együtt dolgozhatunk: Isten ujja rajta volt ezen a munkán,

és most már összeállni látszik az előadás, annak ellenére, hogy az alkotói folyamat természete, hogy az ember naponta temeti el és éleszti újjá a produkciót” – mondta el Selmeczi György. Arra is kitért, hogy a kortárs operajátszás spektrumában általában két véglet szokott érvényesülni az Aidával kapcsolatban: az egyik, amikor az öreg, ráncos, statikus, 19. századi modor érvényesül,

a másik véglet pedig, amikor egyfajta őrült önkifejezés jegyében olyanok nyúlnak hozzá a műhöz, akik önkifejezésük ürügyéül használják fel Verdi remekművét.

A kolozsvári Aida igyekszik valahol a végletek között elhelyezkedni.

Gothár Péter úgy fogalmazott, a látványtervezésben könnyű dolga volt, hiszen annyira gyönyörű a zenei anyag, hogy „előhívta a képeket”. Kiemelte, fontosnak tartja, hogy a kolozsvári színpadi produkció, zenei interpretáció nagyon erős.

Nem szabad „illusztrálni” látványban, hanem a látványnak valamiképpen a zenei anyag mélységébe kell hatolnia. És fontos úgy elszakadnunk a konvencióktól, hogy azok valamiképpen velünk maradjanak ” – mondta Gothár Péter. Egyed Apollónia meghatódva beszélt arról, hogy Aida szerepe számára régóta álomszerep volt: még főiskolás korában, amikor a román operában látta az előadást, úgy érezte, valamikor neki el kell érkeznie ehhez a szerephez. „Bár az alkotás folyamatában az ember tele van kételyekkel, azt hatalmas dolognak érzem, hogy ennek a szerepnek a megformálása megvalósulhat a pályámban” – mondta a szoprán operaénekesnő.

Selmeczi György úgy fogalmaz, az Aida minden egyes szereplője saját sorsdrámája, az érzelmek, érdekek, erkölcsök, az esendőség, a végzetes szerelmek,

az istenség-haza-hatalom bonyolult hálójában vergődő hősök-hősnők keservesen megszenvedett döntései ott lüktetnek a zenei folyamatban.

Verdi Aidájának szövegét Auguste Mariette története alapján Antonio Ghislanzoni írta. Az előadásban közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara. Aida szerepében Egyed Apollónia, Barabás Zsuzsa, Kele Brigitta lesz látható, Radamest Pataki Adorján és Hector Lopez Mendoza alakítja. Amnerist Veress Orsolya és Liza Kadelnik, Amonasro szerepét Balla Sándor és Nagy Zoltán, Ramphist Alin Anca és Corneliu Huțanu, Egyiptom királyát Szilágyi János és Molnár Zoltán, a főpapnőt Covacinschi Yolanda, a hírnököt Bardon Tony alakítja. További részletek az előadásról a Kolozsári Magyar Opera honlapján találhatóak.

Debussy egyetlen befejezett operáját mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera

Claude Debussy egyetlen befejezett operáját, a Pelléas és Mélisande-ot mutatja be kedden a Kolozsvári Magyar Opera – közölték az alkotók csütörtökön sajtótájékoztatójukon Kolozsváron.

Operastúdiót kapott karácsonyi ajándékként a kolozsvári zenekedvelő közönség

„Olyan gyarapodást ünnepelhetünk, ami egy opera életében is történelmi léptékű” – jelentett ki Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója annak kapcsán, hogy szerda este Kolozsváron átadták a Bánffy Miklós Operastúdiót.