Bécsből, Pozsonyból is jöttek zeneszerzők dolgozni, tanítani, de Déryné Széppataki Róza és Erkel Ferenc sem véletlenül döntött a kincses város mellett. Szép Gyula arra is kitért, hogy az akkori helyzethez képest jól ismertek az operában ma uralkodó áldatlan állapotok, hogy nincs próbaterem, tér a díszletek, kellékek tárolására. Hozzátette, ez a probléma oldódik meg a magyar kormány, az Erdélyi Református Egyházkerület és az RMDSZ együttműködése révén, hiszen a most átadott épület mellett tavasszal az opera egy, a kellékek tárolására alkalmas raktárépülettel is gazdagodik.

„Nem mondhatjuk, hogy nem érdekel”

A Bánffy Miklós Operastúdió átadásán elsőként felszólaló Kató Béla erdélyi református püspök rámutatott: életünk sorsszerűen és rendeltetésszerűen közösségbe, közösségekbe van beágyazva, de egy változó, fejlődő társadalomban felbomlanak a hagyományos közösségek. Úgy vélte, nagy baj, ha ezek helyére nem lép semmi, de még nagyobb, ha hamis ideológiai megfontolásból strukturális akadályokat emelnek intézményesített módon az egészséges társadalmi közösségek, jól működő társadalmi csoportok létrejötte, kialakulása elé. Kató Béla szerint ezt szenvedte el az erdélyi magyar közösség több évtizeden keresztül.

„Az Erdélyi Magyar Zene Háza”

A magyar kormány üzenetét tolmácsolva Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője beszédében rámutatott: nehéz év végéhez közeledünk, „amikor talán a legnagyobb harcot kellett megvívnunk közösségeinkért, nemzeti értékeinkért”.

A szomszédban dúló háborúra és a nehéz gazdasági helyzetre utalva úgy vélte, nehéz helyzetben kell önmagunkra, nemzeti értékeinkre figyelni, de a nehézségek ellenére is sikerült a legtöbb nemzeti jelentőségű programot életben, sőt fejlődésben tartani. „Elsődlegesnek mindig a jövőbe tekintést tartottuk és ilyen értelemben az építkezés marad a kulcsszó” – jelentette ki, úgy vélve, ennek az építkezési folyamatnak a része a Bánffy Miklós Operastúdió is.

A bukaresti teendői miatt távolmaradt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök adta át, aki azt hangsúlyozta, hogy „a nagy ügyek szeretetével kell vállalni a bennünket megtaláló feladatok végzését”.

A régi várfalra épített műemlék épületben fül-orr-gégészi magánszanatórium is működött, volt tulajdonosai nyugodt szívvel adták el, látva, hogy a továbbiakban „a művészet szentélyeként” fog szolgálni.

A különleges alkalmat a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek, Fülöp-Gergely Tímeának, Pataki Adorjánnak és Horváth Zoltánnak a fellépése tette ünnepélyesebbé.