Orczy Emma
Fotó: Archív
Az Európai Unióban eddig is hatályos szabályozás értelmében január elsejétől szabadon felhasználhatók azon szerzők művei, akik 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunytak el.
2017. december 28., 12:282017. december 28., 12:28
Czóbel Minka és Orczy Emma művei is szabadon felhasználhatók január 1-jétől, mivel az Európai Unióban hatályos szabályozás értelmében az év utolsó napján megszűnik minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el. Így közkinccsé válnak a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei, valamint a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is – írta a cultura.hu.
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak.
Ebben az időszakban csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy képzőművészeti alkotásokat. A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg szerzőjük halálától nem telik el a hetven év.
Czóbel Minka a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját, és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkásságán kívül műfordítói életműve is említésre méltó. Itthon ő fordította először magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre ültette át Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, ezeknek most szintén megszűnik a védettségük.
Orczy Emma magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált, és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy maga fogalmazta, 1903-as nagy sikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy
Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle.
Evelyn Charles Vivian – eredeti nevén Charles Henry Cannell – lapszerkesztőként és novellistaként vált ismertté Angliában. Leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget, és főleg a felnőtt korosztálynak publikált, de valós ismertséget a fiatalabb korosztálynak szánt Robin Hood-legenda lejegyzésével vívott ki magának.
Hugh Lofting állatok iránti gyermekkori rajongásából született az angol író Dr. Dolittle című sorozata. A könyvek főhőse az állatok nyelvének elsajátításával igyekezett segíteni a bajba jutott egyedeken, mely történet aztán megfilmesítése révén vált világhírűvé. Szintén hetven éve hunyt el Hans Fallada novellista, Duncan Campbell Scott író, költő, Tristan Bernard, drámaíró és novellista.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!