Több mint 15 erdélyi színész kapott szerepet Móricz Zsigmond Tündérkert című regényének mozgóképes feldolgozásában

•  Fotó: Twitter/Madarász Isti

Fotó: Twitter/Madarász Isti

Javában zajlik a Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller forgatása. Katona Péter Dániel a fiatal Báthory Gábort alakítja, Bethlen Gábort Bokor Barna erdélyi színész játssza, de mellettük több erdélyi művész is szerepet kapott – hangzott el a film forgatásának csütörtöki sajtónyilvános napján a fóti filmstúdióban.

MTI

2022. szeptember 15., 18:242022. szeptember 15., 18:24

2022. szeptember 16., 17:102022. szeptember 16., 17:10

A sorozat 95 napig forog, a tervek szerint 2023 őszén tűzi műsorra a közmédia – hangsúlyozta Helmeczy Dorottya producer, hozzátéve: a forgatások 11 helyszínen zajlanak, egyebek mellett a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben, egy modern ipari térben, ahol a sorozat nagy része játszódik. A fóti telepen a nagyszebeni jelenteket veszik fel, amikor a hajdúk megtámadják az erdélyi várost – mondta.

A produkcióban több mint 15 erdélyi színész, mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz részt. A sorozat Móricz regényén alapszik, de a történet nem pontosan a regény cselekményét követi nyomon.

„Több olyan eseményt is megfilmesítünk, amely megtörtént és meghatározta a történelmet, de Móricz valamiért nem írta bele a regénybe” – hangsúlyozta.

A sorozat ruhában, beszédstílusban, díszletben, kellékekben nem számít korhűnek, mindenütt egy kicsit más korban mozgunk, modernek viszont nem leszünk, nem fog megjelenni például egy mai autó – tette hozzá Helmeczy Dorottya.

Madarász István rendező elmondta, a történet nagyon meglepő, fordulatos és néha „gonosz” is.

A hetvenkét szereplő kiválogatásakor a céljuk az volt, hogy ismert és kevésbé ismert színészek mellett erdélyiek is szerepeljenek a sorozatban. Báthory Gábor fejedelmet az alig húsz éves főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja. Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna testesíti meg.

Hangsúlyozta: erős női karakterek kaptak helyet a történetben: Báthory feleségét, a fiatal fejedelemasszonyt Dobos Evelin, húgát, Annát Szőke Abigél, anyját, Erzsébetet Szamosi Zsófia alakítja. Károlyi Zsuzsannát Balsai Móni, Imreffynét Parti Nóra, Erdély legvágyottabb asszonyát, Török Katát Gáspár Kata játssza.

Erdélyben Marosvásárhelyen 60-70 embert hallgattak meg és közül választották ki a több mint 15, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyiről, Temesvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról érkező művészt.

A forgatókönyvet Tasnádi István, Bereményi Géza, és Horváth András Dezső írta – tette hozzá a rendező.

Kálomista Gábor, a filmet gyártó Megafilm vezetője arról beszélt, hogy nagy munka előzte meg a forgatókönyv elkészülését, ami négy év alatt született meg. Hozzátette: a Megafilm bátran nyúl történelmi témákhoz, céljuk az volt, hogy Móricz regényét fogyaszthatóvá tegyék a fiatalok számára is.

Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője azt mondta: a mai korban leginkább mozgóképekkel kommunikálnak a fiatalok, fontos, hogy múltunkat közelebb hozzuk a jövő generáció számára. Móricz triológiája 1921-től 1933-ig íródott, a Tündérkert története több párhuzamot mutat a 21. századdal.

Hozzátette: több olyan történelmi, irodalmi és sportoló hősünk van, akinek az életét és tevékenységét be kell mutatni a nézőknek. Magyarország a filmgyártás fontos bázisává vált, a magyar alkotók ugyanazokkal a stábokkal forgatnak együtt, mint a külföldi sztárok.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója hangsúlyozta: fontos missziója a közmédiának a történelmi, irodalmi adaptációk elkészítése. Mint mondta, a közmédia szeretne sok produkciót műsorra tűzni, történelmi filmeket, sorozatokat, irodalmi adaptációkat. Hozzátette: pótolni kell a korábbi évtizedek hiányosságát, és a Nemzeti Filmintézet ebben partnere az MTVA-nak. A közmédia vezetője fontosnak nevezte, hogy hiánypótló művek készülnek.

Mint mondta, Móricz történelmi regénye azt a korszakot mutatja be, amikor Erdély a Habsburg és az oszmán birodalom között sodródik.

„Erdély minden magyar szívének kedves, fontos történelmi terület, amely Bethlen alatt élte a virágkorát, és ezeknek jelenősége van a nemzeti összetartozás szempontjából” – emelte ki Papp Dániel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 22., csütörtök

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető

Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető
2025. május 22., csütörtök

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet
2025. május 22., csütörtök

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en

Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en
2025. május 21., szerda

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma

Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma
2025. május 20., kedd

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház

Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház
2025. május 18., vasárnap

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása

Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása
2025. május 17., szombat

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház
2025. május 17., szombat

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban

Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban
2025. május 16., péntek

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban
2025. május 16., péntek

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán

A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán