A budapesti Muhi András, számos erdélyi film producere vette át a Sárga Csikó Díjat a 14. Filmtettfeszt nyitónapján Kósa András Lászlótól, a Balassi Intézet bukaresti központjának vezetőjétől.
2014. október 05., 19:212014. október 05., 19:21
A kolozsvári Győzelem moziban megrendezett díjátadó előtt Zágoni Bálint, a vasárnap este záruló magyar filmes seregszemle főszervezője elmondta: sikerült új szervező partnereket találniuk, így idén már tíz erdélyi és partiumi városban – Kolozsvár mellett Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagybányán, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Besztercén – szerveznek vetítéseket.
Hozzáfűzte, a magyar filmgyártásban véget érni látszik „a hét szűk esztendő”, az új támogatási rendszernek köszönhetően lényegesen nagyobb kínálatból tudták kiválogatni a fesztiválon levetített filmeket. A díjazottról Felméri Cecília filmrendező elmondta: Muhi Andrásnak számos erdélyi film köszönheti, hogy nemzetközi díjakat nyert. A díjazott elmondta: a jövőben is szeretne együttműködni erdélyi alkotókkal, példaként Szőcs Petrát és Visky Ábelt említette.
A díjátadót követően levetítették A berni követ című filmet, majd Buzogány Klára, a Filmtett szakportál főszerkesztője beszélgetett az alkotókkal, Szász Attila rendezővel és Köbli Norbert forgatókönyvíróval, valamint Kollarik Tamással, a Médiatanács képviselőjével.
Utóbbi ismertette a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra elnevezésű új programját. Éves költségvetésük 3 milliárd forintra rúg, ennek tíz százalékát a határon túli filmgyártás támogatására fordítják. Kifejtette: összesen tíz kategóriában bírálják el a támogatásra pályázó alkotásokat, valamennyi kategóriában külön bizottság hoz döntést. Hozzáfűzte, igyekeznek az alkotások teljes költségét fedezni, cserébe viszont a filmeknek határidőre el kell készülniük, és az alkotóknak szigorúan el kell számolniuk a támogatásként kapott közpénzzel.
Szintén a feltételek közt szerepel, hogy a pályázók befogadói szándéknyilatkozatot hozzanak egy tévécsatornától, ugyanis fontosnak tartják, hogy a filmek ne az asztalfióknak készüljenek. Kollarik hangsúlyozta: noha az alkotóknak a szigorú elszámoltatás miatt a gyártásban kompromisszumokat kell kötniük, a Médiatanács a filmek tartalmába nem szól bele.
A négynapos seregszemlén a legfrissebb magyar filmek legjavát tekinthették meg az érdeklődők, levetítették például az Isteni műszak, az Utóélet, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmeket, a seregszemlét pedig Pálfi György Szabadesés című filmje zárja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!