The rite: a középszer démona – FILMKRITIKA

A művön még Sir Anthony Hopkins zsenialitása sem segít – a veterán színészóriás már csak a kisugárzásával is képes valamelyes mértékben lendíteni a nívón, de egy összefércelt, igencsak kiszámítható forgatókönyvön akkor sem tudott volna segíteni, ha történetesen az öszszes szerepet ő játssza.

Balogh Levente

2011. április 13., 09:002011. április 13., 09:00

Démonológia és ördögűzés témájában sem könnyű manapság bármi újat mondani, hiszen Az ördögűző című 1973-as klasszikus alapműben William Friedkin tulajdonképpen mindent elmondott, amit a témáról lehet és érdemes. Ettől függetlenül persze a film sikerén felbuzdulva született néhány gyenge utánérzés, de azok rendszerint nívójukhoz méltó fogadtatásban részesültek. Üdítő kivétel volt két évvel ezelőt Oren Peli kamaradrámája, a mindössze kétszereplős Paranormális tevékenység, amelyben a Blair Witch – Ideglelés és a .REC című spanyol horrorfilm vizuális megoldásait felhasználva amolyan videodokumentumként közelítette meg az alaptémát – bár voltak fanyalgók, ez a feldolgozás azért mindenképpen kimagaslott az addigiak közül. A hullámhegyet azonban idén újabb hullámvölgy követi: az 1408 után ismét a horrorműfajhoz visszatérő Mikael Hafstrom filmje, A rítus ismét csak felvonultatja a műfaj összes sztereotípiáját – anélkül, hogy bármi újat hozzátenne.

A történet főhőse Michael Kovak, aki apjával együtt a családi temetkezési vállalkozást működteti, és meghatározó gyermekkori élménye az, hogy édesanyja halálát követően az ő temetésre való előkészítéséhez is asszisztálnia kellett. A Kovak család amúgy magyar származású, ezért aztán a magyar néző abban az élményben tobzódhat, hogy előbb az apát játszó Rutger Hauer, majd később Anthony Hopkins gagyogja el mérsékelten ékes magyarsággal a „szerelmem, virágom, gyönyörűségem” szavakat. Hogy a főhős miért éppen magyar, az nem derül ki – talán azért, mert néhány jelenetet Budapesten forgattak, talán azért, mert az alkotók szemében még mindig mi testesítjük meg a sötét múlt misztikus, félelmetes babonáihoz leginkább kapcsolódó nemzetek egyikét, ami például Teller Ede vagy Neumann János az Egyesült Államokban kifejtett tevékenységének fényében némiképp vicces, de végső soron mindegy. A lényeg, hogy Michael megérzi az elhivatást a papi pálya felé, ám a szeminárium elvégzését követően tudatosul benne, hogy valójában nem is hisz Istenben.

A szeminárium vezetője azonban meglátja benne a potenciált, ezért a Vatikánba küldi, hogy ott a még az egyházon belül is kényes témának számító ördögűzés alapjaival ismerkedjen meg. Itt az Anthony Hopkins által játszott veterán ördögűző, Lucas atya veszi a szárnyai alá, de a tanítványnak hamarosan egyedül kell szembeszállnia azzal, amiben tulajdonképpen nem is hisz.

A sztori sajnos nem sokat tesz hozzá Az ördögűzőből már ismert alapszituációhoz. Itt is két pap viaskodik a gonosz ellen, itt is láthatunk démon által megszállt, eltorzult arcú fiatal lányt, de a film annak ellenére sem képes a nagy elődhöz fölnőni, hogy szakértők szerint A rítusban a legszakszerűbb az ördögűzési procedúra bemutatása. (Az viszont érdekes adalék, hogy a vatikáni előadóteremben a leghipermodernebb technológia segítségével oktatják az ördögűzést a wannabe-exorcistáknak.)
Bár az elején úgy tűnik, A rítus azzal kerüli majd el a műfaj csapdáit, hogy úgy teremt feszültséget, hogy mellőzi az explicit, horrorisztikus képek bemutatását, ez a film második felében véget ér, és az amúgy is komor színvilágú, sötét tónusú képekhez és önmagukban is feszültséget sugalló beállításokhoz hatásvadász hang- és képi effektusok csatlakoznak, az átlagos, „váratlanul jól hozzuk rá a frászt a nézőre” jellegű thrillerek szintjére sülylyesztve a filmet.

A művön még Sir Anthony Hopkins zsenialitása sem segít – a veterán színészóriás már csak a kisugárzásával is képes valamelyes mértékben lendíteni a nívón, de egy összefércelt, igencsak kiszámítható forgatókönyvön akkor sem tudott volna segíteni, ha történetesen az öszszes szerepet ő játssza. A rítus ugyan alapvetően a hit és a kétely közötti feszültség miatt őrlődő ember vívódásáról szeretne szólni – ehelyett azonban egy agyonrágott és többször megemésztett téma újbóli felöklendezésévé válik. Az alkotók ezúttal sem voltak képesek megszabadulni a középszerűség démonától. n Balogh Levente

A rítus (The Rite. Amerikai misztikus thriller, 114 perc, 2011). Rendezte: Mikael Hafstrom. Producer: Tripp Vinson, Beau Flynn. Szereplők: Sir Anthony Hopkins, Colin O’Donaghue, Alice Braga, Toby Jones, Marta Gastini, Rutger Hauer. Írta: Michael Petroni. Kép: Ben Davis. Zene: Alex Heffes. Értékelés az 1–10-es skálán: 6

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat

Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat
2025. május 07., szerda

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában

A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában
2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán