A testi és lelki kitárulkozásról szólt a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó negyedik napja, amelyen újabb meglepetéssel szolgáltak a szervezők.
2017. május 25., 15:542017. május 25., 15:54
2017. május 25., 15:562017. május 25., 15:56
Félidőhöz érkezett a vasárnapig tartó Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT), amelynek a többségében az időbeliségről, emlékezésről szóló előadásai mintha egyre intimebben szólítanák meg a nézőket.
amelyet különböző eszközökkel valósítottak meg. A legszokatlanabb utat talán Sarah Vanhee választotta: a belga előadó egy éven keresztül, 2014–2015-ben gyűjtötte az általa termelt szemetet, amelyet előadásában a nézők elé tár. A Feledés című előadásban az időbeliség és az emlékezés is fontos szerepet kap: miközben rálátásunk nyílik egy teljes évre, az elmúlással, az elfelejtett, elengedett tárgyakkal, élményekkel is szembesülünk.
Sarah Vanhee minderre meghagyja a szükséges időt, a 140 perces produkció a TESZT leghosszabb előadása, a több mint két órára azonban nemcsak a gyakorlati tényezők, azaz a mintegy félszáz dobozba rendezett szemét kipakolásának hosszúsága miatt van szükség.
minta közben számba venné az egyes darabokat – az üvegeket, műanyag- és papírtasakokat, a kesztyűket és ruhadarabokat, teafiltereket és vizespalackokat. Az elrendezéssel és a közben elhangzó monológokkal, kiszólásokkal, dúdolásokkal az előadónak sikerül intim, végtelenül nyugodt helyzetet teremteni, amire azért is van nagy szükség, mert végső soron életének egyik legbizalmasabb részét tárja a nézők elé.
Másafajta kitárulkozás jön létre a szabadúszó táncosokból álló Hodworks társulat Grace című előadásában, amely Hód Adrienn koreográfus vezetésével valósult meg. A produkcióban
a négy előadó pedig tabunak számító témákról, gondolatokról vall, „közös gyónást" végez, előtérbe hozva azt, ami legtöbbször titkolva marad.
Grace
Fotó: Bíró Márton
A Grace a test kitárulkozásának, határai feszegetésének, eksztatikus állapotba hozásának, a szokásostól eltérő párbeszéd és önkifejeződés csillámporba mártott ünneplése. A produkció egyébként május elején megosztva elnyerte a 2016-os év legkiemelkedőbb táncelőadásának járó Lábán Rudolf-díjat.
A test változásai és korlátai fontos szerepet kaptak az (anti)aging című produkcióban is, amelyben a koncepciót és a koreográfiát összeállító előadók, Mihaela Dancs és Mădălina Dan a 2041-es évi önmaguknak üzennek.
(anti)aging
Fotó: Bíró Márton
Az elkerülhetetlen változásokra és az elmúlásra való felkészülés jegyében megalkotott produkció gyakorlatilag önmagát alakítja, miközben – mivel mindegyik előadást rögzítik – egyszerre tekint vissza a múltra és néz a jövőbe. A Grace-szel ellentétben az (anti)agingben
a változások belső nyomon követésének eszköze. Ez egyébként az előadás egyik hiányossága: a 30 éves projekt izgalmas és újító, de mintha túlságosan bensőséges lenne, a nézők kívül maradnak.
A TESZT negyedik napján a szervezők újabb meglepetéssel szolgáltak a fesztiválozóknak. Egyrészt kiállítottak egy óriási albumot, amelyben egyelőre az előadások plakátjai kaptak helyet, a tapasztalatok alapján, illetve az egyre inkább alkotói és megnyilvánulási felületté váló TESZT-falat elnézve hamarosan ezt is birtokukba veszik a TESZT-elők.
A találkozó résztvevőinek ugyanakkor kisebb, táskában elférő albumot ajándékoztak, ezzel újabb eszközt bocsájtottak rendelkezésükre, amellyel személyre szabhatják a fesztivált, megalkothatják saját TESZT-jüket.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!