Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszél a megnyitón
Fotó: Kiss Judit
Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének terméséből mutat be reprezentatív válogatást az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2019. december 21., 13:492019. december 21., 13:49
A két emeletet elfoglaló, festményeket, szobrokat is felsorakoztató, március 6-ig látogatható gyűjteményről Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK igazgatója elmondta, az elmúlt száz év romániai magyar művészete stílussajátosságainak tárházát kínálja, a képzőművészeti műfajoknak majdnem mindenikét felöleli.
– mutatott rá Vécsi Nagy Zoltán.
Mint elhangzott, a központ gyűjteményének gyarapodásában minőségi változást hozott a mozzanat, amikor a Bethlen Gábor Alap rendszeres támogatásával létrejött kolozsvári székhellyel a Sapientia Alapítvány által működtetett szakkuratórium, amely intenzív műtárgyvásárlásba kezdett.
A megnyitón szó esett a központ eddigi történetéről, célkitűzéseiről is. Vécsi Nagy Zoltán kifejtette, a kezdeményezők közt volt néhai Jakobovits Miklós festőművész, Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, és sokan mások.
A korábban a Székely Nemzeti Múzeum keretében működő, majd a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal égisze alá került EMŰK alapgyűjteménye most is fontos, bár számszerűen csak kis részét képezi a központ gyűjteményének. „Öt év alatt itt ezekben a termekben, majd később a rendelkezésünkre bocsájtott Lábasházban összesen 100 kiállítást rendeztünk. A Székelyföldi Grafikai Biennálék hozadékát, a 330 darabosra gyarapodott, lényegében adományokból összegyűjtött műtárgyegyüttest az időközben megalakult civil szervezet, az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület kezeli a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal képzőművészeti irodájával együttműködve.
– mondta el Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, reméli, hogy a hamarosan felépülő vadonatúj és célszerűen kiállítótérnek tervezett EMŰK-épület a mostaninál méltóbb körülményeket biztosít majd az állandóan gyarapodó erdélyi magyar képzőművészeti gyűjteménynek.
Vargha Mihály múzeumigazgató rámutatott, óriási hiányt pótol az erdélyi művészetet összefogó sepsiszentgyörgyi központ, amely az erdélyiséget európai kontextusba helyezi.
Bár Székelyföldön léteznek szép gyűjtemények, a sepsiszentgyörgyi múzeum Barabás Miklós-gyűjteménye, a csíkszeredai Nagy Imre-gyűjtemény, de bázisintézményre volt szükség. Szakmai körökben búvópatakként élt az a gondolat, hogy összegyűjtsük, rendszerezzük a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészet termésének legjavát, hogy egységesen vállaljunk felelősséget a kallódásra ítélet remekművekért is” – mondta el Vargha Mihály.
Kitért arra is, hogy a központ létrejötte és működése nagy mértékben azoknak a döntéshozóknak is köszönhető, akiknek fontos a művészet, például Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának is. Vargha Mihály úgy fogalmazott, a megmaradás tekintetében fontos, hogy ne csak a múltban éljünk, kopjafát koszorúzzunk, hanem a jövő nemzedékek számára átmentsük kulturális értékeinket, tovább éltessük a kultúrát, hiszen az segít tovább élni.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Székely István a tárlatnyitón szintén kiemelte az erdélyi művészet értékei rendszerezésének, összegyűjtésének, kutatásának és bemutatásának fontosságát. Mint mondta,
„Fontos lépések történtek és történnek már ez irányban, hiszen itt Sepsiszentgyörgyön megépül az EMŰK végleges székháza, egy nagy kulturális központ a város főterén, Kolozsváron a Minerva kulturális központban is galéria működik, Nagyváradon pedig a most felújítás alatt álló püspöki palotában szintén helyet kap majd egy képzőművészeti galéria” – mutatott rá Székely István.
A tárlat felsorakoztatja többek közt olyan művészek alkotásait, mint Thorma János, Fülöp Antal Andor, Szolnay Sándor, Gy. Szabó Béla, Balaskó Nándor, Miklóssy Gábor, Szopos Sándor, Mohy Sándor, Vetró Artúr, Feszt László, Györkös Mányi Albert, Vinczeffy László. De helyet kap benne számos kortárs képzőművész alkotása is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!