Fotó: Biró István
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
Óhatatlanul előnyt élveznek, akik utolsókként kerülnek sorra, hiszen a zenekari árokban izzadó versenyző munkáját a többiek partitúrát lapozgatva kísérik a nézőtéren. Nemcsak a versenytársak készülnek így fel, hanem néhányan a selejtezők során kipontozottak közül is – ha már eljöttek Kolozsvárra, érdemes belekóstolniuk alaposabban a külföldön nem túl gyakran színpadra kerülő Bartók-műbe.
A döntő európai résztvevőin – a francia Patrick Baton, a brit Stephen Ellery – kívül két japán dirigens, Koicsiro Kanno és Naotaka Tacsibana, valamint két amerikai karmester, Myron Romanul és a két évvel ezelőtti, első versenyen szintén döntőbe jutott Paul Mauffray verseng a fődíjért. A megmérettetésre összesen harminchatan jelentkeztek a világ minden tájáról, azonban egyetlen román és magyar versenyző sem volt köztük.
„Mi kell ahhoz, hogy egy karmester jól kommunikáljon a zenekarral? Elsősorban szakmai ismeretek, a kotta magas fokú elsajátítása. Stílusérzékkel is kell rendelkeznie, és bizonyos adottságokkal, hiszen van, akinek nem áll jól a kezében a pálca. Szuggesztívnek kell lennie, az egyénisége tükröződjék a mozdulataiban” – foglalta össze az elvárásokat Barabás Sándor koncertmester. Szerinte a két évvel ezelőtti verseny hasznára vált a csapatnak, ezúttal rugalmasabban alkalmazkodtak a műveket különböző szemléletmód alapján értelmező, más-más temperamentumú és felkészültségű karmesterekhez. Hary Béla, a kolozsvári opera karmestere, a zsűri tagja szerint az utóbbi feltételnek eleget tettek a jelentkezők, akiknek öt partitúrából kellett alaposan felkészülniük: a Traviatából, a Sámson és Delilából, a Bajazzókból, a Toscából és A kékszakállú herceg várából. „Meglehetősen szubjektív dolog a versenyzők rangsorolása, hiszen nem számokban mérhető teljesítményekről van szó” – tette hozzá.
A három nyertes vasárnap 17 órától Verdi Traviatája egy-egy felvonását vezényli, az előadást követően adják át a díjakat. A mindkét kezét magasba emelő karmestert ábrázoló szobrocskát a tavalyelőtti győztes, a francia Didier Lucchesi adja át.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.