Visky András és Röhrig Géza a kolozsvári Tranzit Házban szervezett beszélgetésen
Fotó: Seprődi Attila
A tapasztalás érdekli és az, aminél nincs lejjebb – mondta hallgatóságának Röhrig Géza költő, színész, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője, aki Genezis című előadás-sorozatának állomásaként Kolozsváron tartott előadást.
2017. október 30., 22:452017. október 30., 22:45
Ha Magyarországon fog élni, rendszeres Erdély-járó lesz – ígérte meg kolozsvári közönségének vasárnap este Röhrig Géza, aki elmondása szerint haza szeretne térni az Egyesült Államokból.
Abban reménykedik ugyanis, hogy valaki felajánl neki itthon „annyi négyzetmétert és kalóriát”, hogy elegendő legyen.
E hazatérési törekvésnek a része a 3. Kolozsvári Zsidó Napok záróeseményeként megtartott előadása is, melynek keretében a Genezis-könyv történeteit bemutató 16 részes előadássorozatából Noé szerepét boncolgatta a Tranzit Házat zsúfolásig megtöltő közönségnek.
„A világ tele van Noékkal” – jelentette ki az egykori zsinagógában Röhrig Géza, így indokolva, miért éppen az általa a Biblia legtragikusabb, bukott figurájának tekintett férfiről fog beszélni.
– mutatott rá lebilincselő, olykor megrázó, máskor humoros előadásában Röhrig.
Noé felelőtlen volt társai iránt, „fütyült az emberiségre”, ezért az Isten korrekcióval élt: az állatokra kellett vigyáznia. „Noé egyfajta holokauszt-túlélő, szörnyű traumán van túl” – jellemezte „hősét” Röhrig, aki szerint ennek rá kellett jönnie, hogy Istent „nem lehet ilyen introvertált módon szolgálni”.
Az özönvíz kozmikus esemény, hívta fel a figyelmet Röhrig Géza, hiszen utána minden megváltozott, új világ köszöntött be, amely a nyelvek szétválasztásával, a Bábel tornyánál teljesedett ki, és azóta „ebben a világban fizikai értelemben már nincs változás”. Visky András író, dramaturg kérdéseire válaszolva elmondta, alkatánál fogva a Genezis világa vonzza leginkább, „és ez az egész családi katyvasz”, hiszen az Ószövetség szereplői nem mintacsaládok, a fiát feláldozni készülő Ábrahám például mai szemmel „egy sérült ember”.
„Van abban valami paprikajancsiság, ha az ember azt gondolja, hogy ennyi mindenről van mondanivalója” – vallotta be a 16 történetre utalva az előadó, de hozzátette, hogy ezeknek van egy íve, egyik adja a másikat. Noé történetéről elmondta, nem a megfejtés érdekli, hanem a tapasztalás, a pusztítás feltartóztathatatlansága, megfordíthatatlansága. „Az érdekel, aminél nincsen lejjebb” – árulta el hallgatóságának Röhrig, akinek saját koráról sincs hízelgő véleménye.
Hangsúlyozta, nem akar misszionálni és négygyerekes családapaként „feszíti a húrt” azzal, hogy ennyit utazik és előadásokat tart. Azonban úgy véli, ha az ember el akar hinteni valamit a világban, meg kell szólalnia közönség előtt. Ugyanakkor azt vallja, nem kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy a Bibliát valaki kinyissa, hiszen „kell legyen egy olyan könyv, amit monasztikusan olvas az ember, és nem skolasztikusan”.
Az, hogy a 16 városban előadott 16 történetből könyv legyen, nem cél, és ha lesz is, az „egy száraz kivonat, űrhajóskoszt lesz ahhoz képest, amit az ember az előadásai során kotyvaszt” - mondta Röhrig Géza, hangsúlyozva, hogy mondandója az emberekkel való párbeszéd révén teljesedik ki. Leonard Cohen If It Will Be Your Will című dalának meghallgatása után ezért kötetlen beszélgetésre invitálta közönségét.
Udvarhelyen is előadást tart Röhrig Géza
Röhrig Géza körútja Magyarországon kezdődött, kolozsvári estje után a tervek szerint hétfőn Marosvásárhelyen folytatódott, kedden pedig Székelyudvarhelyen lép fel a színész, költő. Udvarhelyi előadását este hét órától a Kuvar utca 83. szám alatti baptista imaházban tartja. Az est házigazdája Mezei Ödön baptista lelkipásztor, az előadást követő beszélgetést Roth András Lajos vezeti. A belépés ingyenes.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!