Nyugat-Szibériából érkezett nyelvrokonok is bemutatkoztak a kolozsvári bölcsészkaron
Fotó: Facebook/Sigiletov László Vitalii
A magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a nyugat-szibériai hanti és manysi népcsoport tagjai közül is ellátogattak Kolozsvárra a hét végén szervezett Finnugor Írók Szövetségének kongresszusára. A rendezvényről, amelyet első ízben tartottak a kincses városban, Varga P. Ildikó főszervező, a BBTE magyar nyelv és irodalom szakának adjunktusa, finn szakos egyetemi tanár beszélt a Krónikának.
2019. augusztus 28., 13:552019. augusztus 28., 13:55
2019. augusztus 29., 11:572019. augusztus 29., 11:57
Első ízben szervezték Kolozsváron a Finnugor Írók Szövetségének kongresszusát, amelyet 1993 óta kétévenként tartanak olyan országok valamelyikében, ahol finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek. A négynapos rendezvényt a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartották,
„Az írókongresszus abban különbözik a finnugor népek világkongresszusától, vagy a Nemzetközi Finnugor Kongresszustól (CIFU), hogy utóbbiak tudományosak, szakmaiak, társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkoznak, az általunk szervezett 15. írókongresszus részben ötvözi ezt a kettőt. Vannak irodalommal kapcsolatos szakmai előadások, és alkotók olvasnak fel műveikből, tartanak előadásokat. Azért is izgalmas, hogy végre Kolozsváron tarthattuk meg az írókongresszust, mert az előző 14 mindig valamely finnugor nyelvet beszélő államban tartatott meg, most volt az első alkalom, hogy nem főként finnugor nyelvet beszélő országban tartottuk” – mondta el a Krónikának Varga P. Ildikó főszervező, a BBTE magyar nyelv és irodalom szakának adjunktusa, aki finn nyelvet és irodalmat tanít a kolozsvári bölcsészkaron. Kifejtette, ennek egyik oka, hogy
„Európa több sarkából és az Ural hegységen túlról is érkeztek résztvevők, a hagyományosan finnugor országokon – Magyarország, Észtország, Finnország és az Orosz Föderáció egyes tartományai, mint például Udmurtia – kívül voltak Csehországból, Franciaországból, Németországból is. Utóbbiak többnyire tudományosan közelítenek a finnugor kérdésekhez, nem anyanyelvi beszélőként” – mondta a főszervező.
Oroszország Uralon inneni és túli részéből is érkeztek résztvevők, a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk városból is: itt élnek a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a hanti (vagy az oroszoktól kapott néven osztják) és manysi (régebbi nevén vogul) népcsoport. Jöttek nyelvrokonok Udmurtiából, a Mari Köztársaságból – itt élnek a cseremiszek, akik a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartoznak. Varga P. Ildikó elmondta, közvetítő nyelvek segítségével értekeztek a kongresszus résztvevői, angolra és oroszra fordították a rendezvényen elhangzottakat. A résztvevők alkotásaikból olvastak fel, de elhangzottak róluk szóló előadások, és személyes beszélgetéseken tudtak meg egymásról személyes információkat.
– mondta Varga P. Ildikó. Hozzátette, ezeknek a találkozóknak az is a lényege, hogy a nyelvrokonok egymás irodalmát fordítsák. „Mindig a nagy nyelvek irodalmairól beszélünk, az angol, francia, német irodalom fordításáról, és a finnugor közösségben is általában csak a nagy nyelvek, vagyis a finn, észt és magyar irodalom viszonylatában szokás fordítani. Holott a kis népek számára fontos, hogy megmutassák irodalmukat, legalább nyelvrokonaiknak” – összegzett a kongresszus főszervezője. A rendezvény vendégeit a Kolozs megyei Kalotaszentkirályra vitték a szervezők kirándulni, a messziről jötteket elbűvölte a kalotaszegi település szépsége, az ottani népművészet.
Legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok
Legközelebbi nyelvrokonainkat, az Ob és mellékfolyói vidékén lakó vogulokat és osztjákokat nevezzük összefoglalóan obi-ugoroknak – olvasható az ELTE finnugor tanszékének honlapján. Saját nyelvükön a manysi (vogul) és a hanti (osztják) névvel illetik nemcsak magukat, de a másik népet is, tehát – bár lényegesen eltérő nyelvük nem teszi lehetővé egymás megértését – egy népnek tartják magukat. E kis lélekszámú népek (vogul kb. 12 ezer fő, osztják kb. 29 ezer fő) egyes csoportjai oly nagy távolságra élnek egymástól a hazánknál többször nagyobb nyugat-szibériai tajgaövezetben, hogy nyelvjárásaik akár külön nyelvnek is tekinthetők. Ám anyagi és szellemi kultúrájuk nagy hasonlósága miatt a források hosszú időn át nem különböztetik meg őket, ahogy mi sem tehetjük korai történelmüket illetően. Elkülönülésük kezdetét ugyanis nem tudjuk korhoz kötni, már csak azért sem, mert lehetetlen lenne kibogozni egymásra hatásuk szálait az azt követő időkben. Az obi-ugorok etnogenezise különös érdeklődésre tarthat számot a magyarság részéről, hiszen elődeink fejlődésük egy pontjáig egy nép- és nyelvközösséget alkottak, egy néven nevezték magukat: mind a magyar szó magy- töve, mind a manysi, mind pedig az egyik obi-ugor frátria monť vagy moś neve az ugor kori népnévre vezethető vissza, ami körülbelül így hangozhatott: manydzsi, monycsji.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!