A Szentimrei Judit által tervezett szőnyegek Zilahon készültek
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Iparművész, néprajzi szakíró, tanár – Szentimrei Judit szerteágazó munkásságát bemutató rendhagyó kiállítás nyílt a kincses városban a Kolozsvári Magyar Napokon. A megnyitó különlegességét az adta, hogy fiai – Szabó Zsolt és H. Szabó Gyula – vezettek végig rajta, és kurátorként az összeállításában is részt vettek.
2022. augusztus 19., 15:482022. augusztus 19., 15:48
2022. augusztus 19., 17:142022. augusztus 19., 17:14
Szentimrei Judit néprajzkutató és iparművész az erdélyi tárgyi kultúra kutatása, népszerűsítése területén szerzett elévülhetetlen érdemeket, hangsúlyozta a szerda délutáni megnyitón mondott beszédében Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár. Elhangzott,
Tudományos teljesítménye szétválaszthatatlan egységbe fonódik iparművészi, közművelődési és tanári tevékenységével. Tudományos munkásságát számos intézmény méltatta. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja volt, az 1989-es rendszerváltozás után cselekvő részt vállalt az Orbán Balázs Társaság, a Magyar Filológiai Társaság, a Romániai Képzőművészeti Szövetség és a Barabás Miklós Céh tevékenységében.
Annak keretében a legjelentősebb romániai magyar tájegységek tárgyi kultúrájának és népművészetének szakszerű kutatására, rendszerezésére, feldolgozására törekedtek, a kászoni székely népművészetről, a szilágysági és a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészetről, illetve a moldvai csángó népművészetről sikerült megjelentetniük jelentős kiadványt.
A szabadtéri pannók Szentimrei Judit életpályáját mutatják be
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
A kiállítást a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Civilis Egyesület hozta létre tavaly, Szentimrei Judit születésének századik évfordulóján. A szabadtéri tárlat a Kolozsvári Magyar Napokra a kincses városba „vándorolt”, ahol a néprajzi múzeum udvarán látható, illetve egy kiegészítést is kapott,
Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet vezetője emlékeztetett, hogy a sepsiszentgyörgyi intézmény igyekszik erdélyi magyar női életpályákat bemutatni, hiszen fontosnak tartja azokat a teljesítményeket, melyeket ezek a női személyiségek szakmai téren letettek az asztalra, miközben a család gondjai is rájuk nehezedtek. Hangsúlyozta,
A kiállítás összeállításában kurátorként két fia – Szabó Zsolt és H. Szabó Gyula – is részt vett.
Szabó Zsolt újságíró, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi tanár
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Szabó Zsolt újságíró, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi tanár rövid beszédében hangsúlyozta:
H. Szabó Gyula szerkesztő, kiadóvezető, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy édesanyja számára fontosak voltak a tanítványai, akik közül a legközelebbiek otthonában is rendszeresen meglátogatták. Rámutatott: Szentimrei Judit „pályára állításában” fontos szerepe volt Kós Károlynak, aki rájött, mennyire nagy szükség van a népi szövési és varrási technikák ismerőire, és Szentimrei Judit már fiatalkora óta az volt. Emlékeztetett,
H. Szabó Gyula a sztánai életkép elemeit magyarázza közönségnek
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
A tárlatot ismertetve külön felhívta a figyelmet arra a goblenre, melyet Szentimrei Judit 11 éves korában készített, de már magán viselte a művész stílusjegyeit. Ezen jól látható a sztánai vasúti megálló közelében létrejött nyaralótelep – Kós Károly példájára több kolozsvári egyetemi tanár is vásárolt itt házat –, de az itteni nyári kirándulások hangulata is tetten érhető.
A tárlat keretében tanítványainak, Gazdáné Olosz Ellának és Sipos Lászlónak is látható munkája, de a néprajzi szakíróval készült interjúba is belehallgathat a néző. A kiállítás a néprajzi múzeum udvarán és alagsorában található és szeptember 11-éig látogatható.
Szabadtéri kiállítással emlékeznek a száz évvel ezelőtt született Szentimrei Judit néprajzkutatóra, iparművészre pénteken Sepsiszentgyörgyön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!