A Szentimrei Judit által tervezett szőnyegek Zilahon készültek
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Iparművész, néprajzi szakíró, tanár – Szentimrei Judit szerteágazó munkásságát bemutató rendhagyó kiállítás nyílt a kincses városban a Kolozsvári Magyar Napokon. A megnyitó különlegességét az adta, hogy fiai – Szabó Zsolt és H. Szabó Gyula – vezettek végig rajta, és kurátorként az összeállításában is részt vettek.
2022. augusztus 19., 15:482022. augusztus 19., 15:48
2022. augusztus 19., 17:142022. augusztus 19., 17:14
Szentimrei Judit néprajzkutató és iparművész az erdélyi tárgyi kultúra kutatása, népszerűsítése területén szerzett elévülhetetlen érdemeket, hangsúlyozta a szerda délutáni megnyitón mondott beszédében Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár. Elhangzott,
Tudományos teljesítménye szétválaszthatatlan egységbe fonódik iparművészi, közművelődési és tanári tevékenységével. Tudományos munkásságát számos intézmény méltatta. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja volt, az 1989-es rendszerváltozás után cselekvő részt vállalt az Orbán Balázs Társaság, a Magyar Filológiai Társaság, a Romániai Képzőművészeti Szövetség és a Barabás Miklós Céh tevékenységében.
Annak keretében a legjelentősebb romániai magyar tájegységek tárgyi kultúrájának és népművészetének szakszerű kutatására, rendszerezésére, feldolgozására törekedtek, a kászoni székely népművészetről, a szilágysági és a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészetről, illetve a moldvai csángó népművészetről sikerült megjelentetniük jelentős kiadványt.
A szabadtéri pannók Szentimrei Judit életpályáját mutatják be
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
A kiállítást a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Civilis Egyesület hozta létre tavaly, Szentimrei Judit születésének századik évfordulóján. A szabadtéri tárlat a Kolozsvári Magyar Napokra a kincses városba „vándorolt”, ahol a néprajzi múzeum udvarán látható, illetve egy kiegészítést is kapott,
Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet vezetője emlékeztetett, hogy a sepsiszentgyörgyi intézmény igyekszik erdélyi magyar női életpályákat bemutatni, hiszen fontosnak tartja azokat a teljesítményeket, melyeket ezek a női személyiségek szakmai téren letettek az asztalra, miközben a család gondjai is rájuk nehezedtek. Hangsúlyozta,
A kiállítás összeállításában kurátorként két fia – Szabó Zsolt és H. Szabó Gyula – is részt vett.
Szabó Zsolt újságíró, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi tanár
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Szabó Zsolt újságíró, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi tanár rövid beszédében hangsúlyozta:
H. Szabó Gyula szerkesztő, kiadóvezető, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy édesanyja számára fontosak voltak a tanítványai, akik közül a legközelebbiek otthonában is rendszeresen meglátogatták. Rámutatott: Szentimrei Judit „pályára állításában” fontos szerepe volt Kós Károlynak, aki rájött, mennyire nagy szükség van a népi szövési és varrási technikák ismerőire, és Szentimrei Judit már fiatalkora óta az volt. Emlékeztetett,
H. Szabó Gyula a sztánai életkép elemeit magyarázza közönségnek
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
A tárlatot ismertetve külön felhívta a figyelmet arra a goblenre, melyet Szentimrei Judit 11 éves korában készített, de már magán viselte a művész stílusjegyeit. Ezen jól látható a sztánai vasúti megálló közelében létrejött nyaralótelep – Kós Károly példájára több kolozsvári egyetemi tanár is vásárolt itt házat –, de az itteni nyári kirándulások hangulata is tetten érhető.
A tárlat keretében tanítványainak, Gazdáné Olosz Ellának és Sipos Lászlónak is látható munkája, de a néprajzi szakíróval készült interjúba is belehallgathat a néző. A kiállítás a néprajzi múzeum udvarán és alagsorában található és szeptember 11-éig látogatható.
Szabadtéri kiállítással emlékeznek a száz évvel ezelőtt született Szentimrei Judit néprajzkutatóra, iparművészre pénteken Sepsiszentgyörgyön.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!