Szivárvány gyermeklap: 45 éves a „mesei és verses univerzumba vezető átjáró”

Szivárvány gyermeklap

A Szivárvány című gyermeklap 1990. januárjában megjelent címlapján Deák Ferenc rajza

Fotó: Szivárvány gyermeklap

Fejlődik a technológia és egyre meghökkentőbb médiumok tűnnek fel, így ma már a felnőtt aktív hozzájárulására van szükség az olvasás megszerettetéséhez – mondta el a Krónika megkeresésére László Noémi, az idén 45 éve megjelenő Szivárvány című, a legkisebbeknek szóló gyermeklap főszerkesztője. A Szivárvány gyermeklap szerkesztési elveiről, képanyagáról és szöveges tartalmáról is kérdeztük a főszerkesztőt.

Kiss Judit

2025. január 18., 08:462025. január 18., 08:46

Immár 45 éves lett, hiszen 1980 januárjában jelent meg első ízben az óvodások és kisiskolások számára szerkesztett Szivárvány gyermeklap, amely kezdetben A haza sólymai címen látott napvilágot. László Noémi főszerkesztőt – aki az ugyanazon szerkesztőségben szerkesztett, nagyobbaknak szóló Napsugár lap főszerkesztője is – arról kérdeztük, hogy végigtekintve a Szivárvány 45 éves múltján, végiglapozgatva a régebbi számokat, valamint négy éves főszerkesztői munkájából kiindulva

milyen volt, milyen lett a legkisebb olvasóknak szóló folyóirat.

Szivárvány gyermeklap Galéria

A Szivárvány gyermeklap 2025. januári címlapján Tomos Tünde rajza

Fotó: Szivárvány gyermeklap

Zsigmond Emesétől, akinek 2020 őszén örökébe léptem, gyakran hallottam, hogy a Napsugár hajdani szerkesztője, a rendkívül népszerű Kányádi Sándor minden kínálkozó alkalommal elmondta, hogy nem kellett volna a „kistestvért” megteremteni. Úgyhogy mondhatni, megoszlanak a vélemények… A szerkesztőségből figyelve úgy gondolom, helyénvaló döntés volt az egyetlen gyermekirodalmi lapot megkettőzve differenciálni az olvasnivalót.

A Szivárványnak az a különleges helyzet jutott, hogy ő az olvasni még nem tudók gyermekirodalmi lapja” – mutatott rá a főszerkesztő.

Hozzátette, nyilván a nyolcvanas években ez a lap sem mentesült a vonalas tartalomtól, de „maradt benne hely szóló szőlőnek és mosolygó almának, csengő versnek, játéknak, képregényes formába öntött magyar népmesének” és szerkesztőkként ez utóbbi hagyományt őrzik ma is.

Szivárvány gyermeklap Galéria

A haza sólymai címen futott a kommunizmus idején a legkisebbeknek szóló gyermeklap. Rusz Lívia rajza az 1980. júliusában megjelent címlapon

Fotó: Szivárvány gyermeklap

Kép és szöveg fele-fele arányban

Megkérdeztük azt is, milyen szerkesztői elvek mentén állítják össze a folyóiratot az ovisoknak és kisiskolásoknak ma, amikor a kicsik érdeklődését, világlátását is határozottan dominálja a mozgókép. Valamint hogy milyen érdeklődési területeket fog be főként a Szivárvány: irodalom, környezetismeret, kézimunka, stb.

„A korábbiakhoz képest jóval szellősebbé tettük a Szivárvány oldalképét. Igyekszünk a szöveg és kép arányát fele-fele mértékben tartani.

A lapot kinyitva azonnal kifestőre bukkanunk, több helyen szerepel rajzolni, vágni, ragasztani való anyag benne. A versek rövidek, dallamosak, egyszerűek és közvetlenek. Két oldalasnál hosszabb szöveg nincs, akad egy oldalas is, ez általában vidám népmese” – ecsetelte a főszerkesztő.

Szivárvány gyermeklap Galéria

László Noémi, a Szivárvány gyermeklap főszerkesztője: „az illusztrációk minőségére kényesek vagyunk, és az irodalmi szövegek sem lehetnek pongyolák”

Fotó: Beliczay László

Mint mondta, a Fodor Sándor Csipkéjéből ismert Kukucsival, a kis vakonddal a természetben kalandoznak, a hátsó traktusban megmutatják, hogy Erdély különféle óvodáiban, iskoláiban mivel telik a kézimunka foglalkozás.

Az olvasni tanulókat Böngésző néven futó, csupa nagybetűvel szedett oldalpárjuk segíti. A borítók pár éve tematikusak,

egy illusztrátor készíti egy tanév tíz borítóját: szerepeltettek már madarakat, rovarokat, idén meseszereplőkkel „ágálnak”.

Szivárvány gyermeklap Galéria

Soó Zöld Margit rajza a Szivárvány gyermeklap 2003. májusában megjelent számában

Fotó: Szivárvány gyermeklap

Nem lehetnek „pongyolák” az irodalmi szövegek

A Szivárvány gyermeklapnak több mint 12 ezer kis olvasója van. A főszerkesztőtől azt is megkérdeztük, hogy az óvónőktől, tanítónőktől, valamint persze a gyerekektől érkező visszajelzések alapján mi az, amire a kis olvasóknak leginkább igényük van.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szerkesztési elveknek kell-e ehhez az igényhez maradéktalanul idomulniuk, mi az, amiből esetleg nem engednek a szerkesztők, mert úgy ítélik meg, hogy „bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá”.

Szivárvány gyermeklap Galéria

Csillag István rajza a Szivárványban, 2022. január

Fotó: Szivárvány gyermeklap

„Az illusztrációk minőségére kényesek vagyunk, és az irodalmi szövegek sem lehetnek pongyolák. Bár ez ingoványos talaj, a szerkesztő nem úszhatja meg, hogy végső soron saját ízlése alapján mond értékítéletet a beérkező anyagok fölött” – mutatott rá László Noémi. Mint mondta, a pedagógusok magyar népmesét, klasszikus magyar irodalmat és rövid szövegeket kérnek, a gyerekek viccet, rejtvényt, kézimunkát, képregényt.

„Számomra az fontos, hogy a lapban múlt és jelen egyformán levegőhöz jusson. Mutassuk meg, mi mindent tud a veretes magyar nyelv és irodalom,

de azt se rejtsük véka alá, hogy merre nem átall most, a huszonegyedik század második negyedében kujtorogni” – fogalmazott.

Szivárvány gyermeklap Galéria

Unipan Helga rajza a Szivárvány gyermeklapban, 2021. március

Fotó: Szivárvány gyermeklap

Minden korban vannak olvasó és nem olvasó gyerekek

A digitális virág uralmának kérdésére is kitértünk a beszélgetés során. Hiszen lassan közhellyé vált, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, már elég régóta meghatározza a körülöttünk levő világot a bennünket minden oldalról körülvevő mozgókép. Föltettük a kérdést László Noéminek, hogy miként lehet mégis segíteni megőrizni bár az ovis és kisiskolás korúak körében az írott szó varázsa, titokzatossága iránti kíváncsiságot.

Szivárvány gyermeklap Galéria

Unipan Helga rajza, 2012. június

Fotó: Szivárvány gyermeklap

„Azt hiszem, minden korban vannak olvasó és nem olvasó gyerekek. Csak a múlt rendszer majd ötven évében látványosan nem volt az olvasás mellett túl sok fantáziadús és sűrűn rendelkezésre álló attrakció.

Nem tehetünk róla, hogy fejlődik a technológia és egyre meghökkentőbb médiumok tűnnek fel. Ma már a felnőtt aktív hozzájárulására van szükség az olvasás megszerettetéséhez” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette, így is lesz, aki nem szereti meg az olvasást, sok kicsi gyermeket okoseszközök bűvöletében hagynak a nagyok, mert ez kényelmes megoldás. „De sokan már a pocaklakó babának felolvasnak, és még kamaszkorúakkal is hajlandók együtt olvasni. Ők az én hőseim. Az olvasószenvedély azonban valami belső örvény, a fantázia működtetésére és egyedüllétre való indíttatás függvénye is, s ha ez nincs, a gyermek majd egyéb területen jeleskedik… bár képzelőereje, kreativitása sokat veszít” – fejtette ki László Noémi.

Szivárvány gyermeklap Galéria

Forró Ágnes illusztrációja a Szivárvány gyermeklap legújabb, idén januári lapszámában

Fotó: Szivárvány gyermeklap

Rámutatott,

a szerkesztőség a mindenkori hagyományokat őrizve gyakran szervez író-olvasó találkozót, hogy élő alkotóval beszélgethessenek a gyerekek.

„A mi feladatunk tetszetős formában felkínálni a mesei és verses univerzumba vezető átjárót, újra, és újra, és újra” – mondta László Noémi.

„Szupererőnk a képzelőerő”

Sokan mondják, azáltal, hogy a mozgóképes vizuális kultúra túlsúlyba került, nyilván a képi látvány minősége is felhígul: rengeteg ízléstelen, esztétikailag alacsony nívójú látvány kerülhet manapság a gyerekek szeme elé, és ez bizony meghatározhatja esztétikai igényüket vagy igénytelenségüket is.

A Szivárvány mindig is nívós vizuális tartalmat kínált a gyerekeknek, így a főszerkesztőtől azt is megkérdeztük, hogy ezt a küldetését miként őrzik és folytatják.

„Sok illusztrátorral dolgozunk, a digitális képalkotási technikákat is támogatjuk. Forró Ágnes, Szabó Zelmira, Hatházi Rebeka fantáziadús kollázsaitól Tomos Tünde, Keszeg Ágnes, Molnár Krisztina, Fazakas Ildikó, Moldován Mária, Guba Kerekes Zsuzsa, Karda Zenkő akvarelles illusztrációiig, Darvay Tünde fára festett képeiig, Jánosi Andrea erős kontűrű világáig, vagy Csillag István pasztell-színezésű grafikáiig és Müller Kati humoros skicceiig sokmindent képvisel a lap, és szépen megférnek benne Orosz Annabella, Vass József, Pojum Edith, Szucher Ágnes digitális képei is” – sorolta a főszerkesztő.

Szivárvány gyermeklap Galéria

Csillag István illusztrációja, 2023. decemberi lapszám

Fotó: Szivárvány gyermeklap

Mint mondta,

a szerkesztőség emellett igazi műhely-funkcióval is bír,

időről időre tea, kávé, sütemény mellé összetrombitálják „hűséges képharcosaikat”, szerzőiket. „Olyankor ámulva hallgatjuk, hogy ki mit mivel és miért rajzol, fest, ollóz, ragaszt, ír, költ. Legfontosabb szupererőnk talán mindannyiunknak a lelkesedéstől fűtött, rettenthetetlen képzelőerő” – fogalmazott László Noémi.

korábban írtuk

„Aki olvasott már verset, tud repülni” – László Noémi kolozsvári költő költészet napi gondolatai
„Aki olvasott már verset, tud repülni” – László Noémi kolozsvári költő költészet napi gondolatai

József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját: ez alkalommal a napokban számos erdélyi városban ráirányítják a figyelmet a líra fontosságára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 17., hétfő

Osztozott a Konklávé és A brutalista az elő-Oscaron

A Konklávé és A brutalista osztozott a fődíjakon a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján.

Osztozott a Konklávé és A brutalista az elő-Oscaron
2025. február 13., csütörtök

Több mint fél évszázados munka után megjelent a Petőfi összes versét tartalmazó kritikai kiadás utolsó kötete

Megjelent a Petőfi Sándor összes versét tartalmazó kritikaikiadás-sorozat utolsó, hatodik kötete, amelyben az 1848-1849-es időszak versei találhatók. Petőfi nagy terjedelmű epikus művét, Az apostol című verses elbeszélést is tartalmazza a kötet.

Több mint fél évszázados munka után megjelent a Petőfi összes versét tartalmazó kritikai kiadás utolsó kötete
2025. február 12., szerda

Marosvásárhelyen rekedt a fejedelmek aranya

Marosvásárhelyen rekedt a Fejedelmek aranya kiállítás magyarországi múzeumokból kölcsön vett anyaga. Egy 2012-es kormányhatározatra hivatkozva ugyanis a rendőrség olyan feltételeket támaszt a visszaszállításához, amelyek teljesíthetetlennek bizonyulnak.

Marosvásárhelyen rekedt a fejedelmek aranya
2025. február 12., szerda

Trianon utáni képzőművészetről szóló kötetet mutatnak be több erdélyi helyszínen

Több erdélyi helyszínen mutatják be Demeter Ervin Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című kötetét.

Trianon utáni képzőművészetről szóló kötetet mutatnak be több erdélyi helyszínen
2025. február 11., kedd

Az ötvenéves Gyergyószárhegyi Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás Budapesten

A Gyergyószárhegyi Művésztelep 64 alkotójának munkáiból nyílik kiállítás a budapesti Műcsarnokban március 7-én a székelyföldi művésztelep megalakulása 50. évfordulója alkalmából.

Az ötvenéves Gyergyószárhegyi Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás Budapesten
2025. február 10., hétfő

Nobel-díjas író drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház február 13-án, csütörtök 20 órától a mutatja be az irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse Én vagyok a szél című drámáját Tompa Gábor rendezésében a színház Stúdiótermében.

Nobel-díjas író drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2025. február 07., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója tiszteletére filmvetítést szerveznek Kolozsváron

Kolozsváron vetítik február 13-án Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula dokumentumfilmrendező, tévés szerkesztő filmjét.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója tiszteletére filmvetítést szerveznek Kolozsváron
2025. február 05., szerda

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma

Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma
2025. február 05., szerda

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben

Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben
2025. február 03., hétfő

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja

Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja