A Szivárvány című gyermeklap 1990. januárjában megjelent címlapján Deák Ferenc rajza
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Fejlődik a technológia és egyre meghökkentőbb médiumok tűnnek fel, így ma már a felnőtt aktív hozzájárulására van szükség az olvasás megszerettetéséhez – mondta el a Krónika megkeresésére László Noémi, az idén 45 éve megjelenő Szivárvány című, a legkisebbeknek szóló gyermeklap főszerkesztője. A Szivárvány gyermeklap szerkesztési elveiről, képanyagáról és szöveges tartalmáról is kérdeztük a főszerkesztőt.
2025. január 18., 08:462025. január 18., 08:46
Immár 45 éves lett, hiszen 1980 januárjában jelent meg első ízben az óvodások és kisiskolások számára szerkesztett Szivárvány gyermeklap, amely kezdetben A haza sólymai címen látott napvilágot. László Noémi főszerkesztőt – aki az ugyanazon szerkesztőségben szerkesztett, nagyobbaknak szóló Napsugár lap főszerkesztője is – arról kérdeztük, hogy végigtekintve a Szivárvány 45 éves múltján, végiglapozgatva a régebbi számokat, valamint négy éves főszerkesztői munkájából kiindulva
A Szivárvány gyermeklap 2025. januári címlapján Tomos Tünde rajza
Fotó: Szivárvány gyermeklap
„Zsigmond Emesétől, akinek 2020 őszén örökébe léptem, gyakran hallottam, hogy a Napsugár hajdani szerkesztője, a rendkívül népszerű Kányádi Sándor minden kínálkozó alkalommal elmondta, hogy nem kellett volna a „kistestvért” megteremteni. Úgyhogy mondhatni, megoszlanak a vélemények… A szerkesztőségből figyelve úgy gondolom, helyénvaló döntés volt az egyetlen gyermekirodalmi lapot megkettőzve differenciálni az olvasnivalót.
Hozzátette, nyilván a nyolcvanas években ez a lap sem mentesült a vonalas tartalomtól, de „maradt benne hely szóló szőlőnek és mosolygó almának, csengő versnek, játéknak, képregényes formába öntött magyar népmesének” és szerkesztőkként ez utóbbi hagyományt őrzik ma is.
A haza sólymai címen futott a kommunizmus idején a legkisebbeknek szóló gyermeklap. Rusz Lívia rajza az 1980. júliusában megjelent címlapon
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Kép és szöveg fele-fele arányban
Megkérdeztük azt is, milyen szerkesztői elvek mentén állítják össze a folyóiratot az ovisoknak és kisiskolásoknak ma, amikor a kicsik érdeklődését, világlátását is határozottan dominálja a mozgókép. Valamint hogy milyen érdeklődési területeket fog be főként a Szivárvány: irodalom, környezetismeret, kézimunka, stb.
A lapot kinyitva azonnal kifestőre bukkanunk, több helyen szerepel rajzolni, vágni, ragasztani való anyag benne. A versek rövidek, dallamosak, egyszerűek és közvetlenek. Két oldalasnál hosszabb szöveg nincs, akad egy oldalas is, ez általában vidám népmese” – ecsetelte a főszerkesztő.
László Noémi, a Szivárvány gyermeklap főszerkesztője: „az illusztrációk minőségére kényesek vagyunk, és az irodalmi szövegek sem lehetnek pongyolák”
Fotó: Beliczay László
Mint mondta, a Fodor Sándor Csipkéjéből ismert Kukucsival, a kis vakonddal a természetben kalandoznak, a hátsó traktusban megmutatják, hogy Erdély különféle óvodáiban, iskoláiban mivel telik a kézimunka foglalkozás.
egy illusztrátor készíti egy tanév tíz borítóját: szerepeltettek már madarakat, rovarokat, idén meseszereplőkkel „ágálnak”.
Soó Zöld Margit rajza a Szivárvány gyermeklap 2003. májusában megjelent számában
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Nem lehetnek „pongyolák” az irodalmi szövegek
A Szivárvány gyermeklapnak több mint 12 ezer kis olvasója van. A főszerkesztőtől azt is megkérdeztük, hogy az óvónőktől, tanítónőktől, valamint persze a gyerekektől érkező visszajelzések alapján mi az, amire a kis olvasóknak leginkább igényük van.
Csillag István rajza a Szivárványban, 2022. január
Fotó: Szivárvány gyermeklap
„Az illusztrációk minőségére kényesek vagyunk, és az irodalmi szövegek sem lehetnek pongyolák. Bár ez ingoványos talaj, a szerkesztő nem úszhatja meg, hogy végső soron saját ízlése alapján mond értékítéletet a beérkező anyagok fölött” – mutatott rá László Noémi. Mint mondta, a pedagógusok magyar népmesét, klasszikus magyar irodalmat és rövid szövegeket kérnek, a gyerekek viccet, rejtvényt, kézimunkát, képregényt.
de azt se rejtsük véka alá, hogy merre nem átall most, a huszonegyedik század második negyedében kujtorogni” – fogalmazott.
Unipan Helga rajza a Szivárvány gyermeklapban, 2021. március
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Minden korban vannak olvasó és nem olvasó gyerekek
A digitális virág uralmának kérdésére is kitértünk a beszélgetés során. Hiszen lassan közhellyé vált, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, már elég régóta meghatározza a körülöttünk levő világot a bennünket minden oldalról körülvevő mozgókép. Föltettük a kérdést László Noéminek, hogy miként lehet mégis segíteni megőrizni bár az ovis és kisiskolás korúak körében az írott szó varázsa, titokzatossága iránti kíváncsiságot.
Unipan Helga rajza, 2012. június
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Nem tehetünk róla, hogy fejlődik a technológia és egyre meghökkentőbb médiumok tűnnek fel. Ma már a felnőtt aktív hozzájárulására van szükség az olvasás megszerettetéséhez” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette, így is lesz, aki nem szereti meg az olvasást, sok kicsi gyermeket okoseszközök bűvöletében hagynak a nagyok, mert ez kényelmes megoldás. „De sokan már a pocaklakó babának felolvasnak, és még kamaszkorúakkal is hajlandók együtt olvasni. Ők az én hőseim. Az olvasószenvedély azonban valami belső örvény, a fantázia működtetésére és egyedüllétre való indíttatás függvénye is, s ha ez nincs, a gyermek majd egyéb területen jeleskedik… bár képzelőereje, kreativitása sokat veszít” – fejtette ki László Noémi.
Forró Ágnes illusztrációja a Szivárvány gyermeklap legújabb, idén januári lapszámában
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Rámutatott,
„A mi feladatunk tetszetős formában felkínálni a mesei és verses univerzumba vezető átjárót, újra, és újra, és újra” – mondta László Noémi.
„Szupererőnk a képzelőerő”
Sokan mondják, azáltal, hogy a mozgóképes vizuális kultúra túlsúlyba került, nyilván a képi látvány minősége is felhígul: rengeteg ízléstelen, esztétikailag alacsony nívójú látvány kerülhet manapság a gyerekek szeme elé, és ez bizony meghatározhatja esztétikai igényüket vagy igénytelenségüket is.
„Sok illusztrátorral dolgozunk, a digitális képalkotási technikákat is támogatjuk. Forró Ágnes, Szabó Zelmira, Hatházi Rebeka fantáziadús kollázsaitól Tomos Tünde, Keszeg Ágnes, Molnár Krisztina, Fazakas Ildikó, Moldován Mária, Guba Kerekes Zsuzsa, Karda Zenkő akvarelles illusztrációiig, Darvay Tünde fára festett képeiig, Jánosi Andrea erős kontűrű világáig, vagy Csillag István pasztell-színezésű grafikáiig és Müller Kati humoros skicceiig sokmindent képvisel a lap, és szépen megférnek benne Orosz Annabella, Vass József, Pojum Edith, Szucher Ágnes digitális képei is” – sorolta a főszerkesztő.
Csillag István illusztrációja, 2023. decemberi lapszám
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Mint mondta,
időről időre tea, kávé, sütemény mellé összetrombitálják „hűséges képharcosaikat”, szerzőiket. „Olyankor ámulva hallgatjuk, hogy ki mit mivel és miért rajzol, fest, ollóz, ragaszt, ír, költ. Legfontosabb szupererőnk talán mindannyiunknak a lelkesedéstől fűtött, rettenthetetlen képzelőerő” – fogalmazott László Noémi.
József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját: ez alkalommal a napokban számos erdélyi városban ráirányítják a figyelmet a líra fontosságára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!