A cselekményt a intézményes hazugságok lélekölő hálójában való vergődés viszi előre
Fotó: Vigh László Miklós
Az életnél nem létezik jobb alternatíva – ez a végkicsengése Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című vígjátékának, amelyet a nagyváradi Szigligeti Színház társulata állított színpadra Botos Bálint rendezésében. Az előadás bemutatóját hétvégén tartották a partiumi teátrumban.
2022. április 04., 22:332022. április 04., 22:33
Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című darabja mindannyiunk hétköznapjaiban fellelhető epizódokra épül, olyan lelkiállapotokra, amelyeket a megélőjük alaptermészetétől függően, illetve az elszenvedőt körülvevő emberek reakcióit tekintetbe véve a legvadabb komédiázástól a végzetes tragédiáig számtalan árnyalattal lehet értelmezni.
A mai színházbarátok számára ez egyáltalán nem újdonság, hiszen a nagyjából száz esztendeje elkezdődött események, melyek egyik változásból ejtettek annak ellenkezőjébe, majd jött a visszaváltozás próbája, és megint elölről.
Röviden talán úgy mondhatjuk, hogy a történelem olyan világot kreált, ahol bármi bármikor megtörténhet, lehetetlenről viszont szó sem eshet. A darab szellemisége kapcsán két korabeli jellemzést idéznék: a huszadik század színjátszását megújító Sztanyiszlavszkij szerint a darab „egy zseni műve”, Sztálin pedig „üres és ártalmas irománynak” mondta.
Különösen az utóbbi minősítés sejteti, hogy valójában mi is az, ami a cselekményt előreviszi: az épp átélt változásokról terjedő, központi, intézményes hazugságok embert próbáló, lélekölő hálójában való vergődés és ennek következményei.
A főhős Szemjon Szemjonovics Podszekalnyikov (Hunyadi István) egy banális, vacsora miatti házastársi összeszólalkozás után bejelenti, hogy öngyilkos lesz, és ez a mondhatni véletlenül a feleségéhez „vágott” ígéret teremti meg azt a helyzetet, amiből csak nagyon nehezen tud kiszabadulni. Az igazi ok viszont nem is a kenőmájas, hanem a már jó ideje tartó munkanélkülisége.
Fotó: Vigh László Miklós
A felesége (Tasnádi-Sáhy Noémi) nem akarja engedni, de az anyósa (Molnár Júlia) biztatni kezdi, majd hamarosan bekapcsolódnak a szomszédok (Dimény Levente és Fodor Réka), aztán pedig különböző ismerősök, sőt ismeretlenek is, akik különböző csoportok nevében buzdítják az öngyilkosságra (a Tóth Tünde és Trabalka Cecília, valamint Balogh Attila, Csatlós Lóránt, ifj. Kovács Levente, Kocsis Gyula és mások alakította figurák).
mert ők azt fogják terjeszteni, hogy az elhazudott közügyek és az egész félresikerült társadalmi változások miatt választotta inkább a halált. Hamar elhiszi Podszekalnyikov a hőssé avatási ígéreteket, de mégsem képes az élettől megválni, holott már a koporsóját is elhozzák az újdonsült barátok.
Folytonos napirendi téma marad az öngyilkosság, gyakorlatilag Szemjon Szemjonovics vállalja az együttlétet a halállal, sőt „beköltözik” a koporsóba, de a végkövetkeztetése mégis az, hogy az életnél nem létezik jobb alternatíva.
A főszerepében Hunyadi István nagyon jó alakítást nyújtott, és partnerei sem hagytak semmiféle kívánnivalót a szerepformálásuk tekintetében. Botos Bálint rendező viszont – véleményem szerint – túlmozgatta a játékot, sajnos ez a harsányság és a folyamatos ide-oda rohangálás nagyon eluralta már a váradi Szigligeti Színház színpadát, és fölöslegesen húzza el a játékidőt.
A Golicza Előd tervezte díszletek tetszettek, Bajkó Blanka Aliz jelmezei kevésbé. Azt sem értettem, miért kellett a felismerhetetlenségig elrútítani a szereplőket – a néhány éve már „divatjamúltnak minősített”, egykori gazdag műsorfüzetek hiánya és az előbb mondottak miatt kár, hogy nekem sem sikerült mindenkit felismernem.
Mindennek ellenére az április 1-jei bemutatónak szép sikere lett, az pedig később derül ki, hány előadásig tart majd a premieren tapasztalt lelkesedés. Az öngyilkos című vígjátékot április 20-án láthatja legközelebb a közönség.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!