Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének nemes másolata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott ünnepi sajtótájékoztatón az Országos Széchényi Könyvtárban
Fotó: Soós Lajos/MTI
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia kéziratai váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.
2024. március 15., 16:312024. március 15., 16:31
„Az OSZK kiemelt feladata a magyar nemzeti identitáshoz kapcsolódó egyedi és felbecsülhetetlen értékek megőrzése és azok bemutatása” – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára pénteken a Budavári Palotában. Vitályos Eszter az OSZK ünnepi sajtótájékoztatóján igazi szenzációnak nevezte, hogy újabb páratlan kultúrkincsek válnak minden magyar számára hozzáférhetővé az online térben:
Az államtitkár kiemelte, hogy a könyvtáraknak az elmúlt évtizedben hatalmas változáson kellett keresztülmenniük, hogy a megváltozott technikai környezetnek, az ebből fakadó egészen új társadalmi kihívásoknak megfeleljenek.
„Rendkívül fontosnak tartom ezért, hogy az elmúlt évek innovatív ötleteit, megoldásait, új elektronikus szolgáltatásait megőrizzük és továbbfejlesszük” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt az átalakulási folyamatot a kormány a lehető legnagyobb elszántsággal támogatja.
Felidézte, hogy 2022-ben adták át az alapításának 220. évfordulóját akkor ünneplő az OSZK-ban Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját. Ez megteremtette a lehetőséget a tömeges digitalizálásra és az online szolgáltatások támogatására is.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a 2023-ban digitalizált 13 millió oldallal a könyvtár máris Európa legszűkebb élmezőnyébe tartozik. Idén év végéig elérik a 14-15 millió digitalizált oldalt, és terveik szerint néhány éven belül megvalósítják az akár 60 millió oldalas kapacitást is. Rózsa Dávid hangsúlyozta: „kötelességünknek érezzük, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen a nemzeti könyvtár kincseihez, amelyek mindannyiunkhoz tartoznak”.
Az OSZK közleménye szerint a nemzeti ünnepen Kölcsey Ferenc esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkáinak kivonatait és fontos kritikáit tették közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát. Most látott napvilágot hat verstöredék-vázlat is, amelyet még Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismer.
A Fotótér tartalomszolgáltatás legújabb, unikális darabjai Egressy Gábor két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is. Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban – emlékeztettek a közleményben, amely szerint 1986 óta most láthatja először a nagyközönség Egressy Gábor két korai portréját, a fiait ábrázoló dagerrotípia pedig még sosem volt nyilvánosan látható.
Kitértek arra is, hogy a Fotótérben a nemzeti könyvtár az Egressy-dagerrotípiák mellett közel ezer vizitkártyát, kabinetfotót és egyéb portrét tett böngészhetővé, kutathatóvá és mindenki számára ingyenesen felhasználhatóvá.
Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, péntek délelőtt Budapesten, a Kossuth Lajos téren.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!