A gereblyekészítő. Tordai Ede 2012-ben, Nyikómalomfalván készített fotója a kihalófélben lévő mesterségről
Fotó: Tordai Ede
A huszonegyedik század elején már alig élő, székelyföldi hagyományos mesterségekről nyílik retrospektív fényképkiállítás kedden Strasbourgban az EP-képviselők klubjának parlamenti szessziót záró rendezvényén. Az anyagot a székelyföldi dokumentarista fotótáborok szervezője, Balázs Ödön fotográfus válogatta, aki a tárlat létrejöttéről, az eltűnőfélben lévő világ megörökítéséről beszélt a Krónikának.
2018. július 02., 21:162018. július 02., 21:16
Eltűnőfélben lévő, hagyományos székelyföldi mesterségeket bemutató fotókból nyílik tárlat kedden Strasbourgban az európai parlamenti képviselők klubjának parlamenti szessziót záró rendezvényén. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Másfél évtized képesszenciája című tárlata retrospektív anyagot mutat be az Orbán Balázs nyomdokán elnevezésű dokumentációs fotótáborok legemlékezetesebb képlenyomataiból. A tárlat anyagát, amely 16 székelyföldi fotós 40 munkáját sorakoztatja fel, Balázs Ödön, a forrásközpont fotósa, a dokumentarista fotótáborok szervezője válogatta.
A mulandósággal számot vetve, a megőrizhetetlen megőrzésére tett kísérleteként is felfoghatjuk ezeknek a képeknek a megszületését. Az évek során több mint félszáz, többségük hazai és nemzetközi színtéren elismert, számontartott fotóművész vett részt ezekben a táborokban” – olvasható az esemény beharangozójában. A strasbourgi kiállítást Szabó Béla magyarországi fotográfus, fotóművész nyitja meg
Balázs Ödön a Krónika megkeresésére elmondta, a 2002 óta szervezett dokumentarista fotótáborokban készült munkákból válogatta ki az anyagot, amely a Székelyföld még meglévő, de eltűnő hagyományos értékeit hivatott népszerűsíteni.
Házikenyér. Kozma Erzsébet 2010-ben Parajdon készített fotója
Fotó: Kozma Erzsébet
„Ha úgy vesszük, kicsit idealizált kép bontakozik ki a tárlat anyagából a Székelyföldről a tekintetben, hogy ha egy külföldi megnézi a képeket, talán azt gondolja, hogy a képeken látottakkal találkozhat itt lépten-nyomon. Pedig ez nincs így,
– mondta el Balázs Ödön. Azt is kifejtette, a dokumentarista fotósok bizonyos helyszínekre visszamennek mondjuk tíz év elteltével, ilyenkor határozottan érzékelik a változást. A fotótáborok résztvevői Udvarhelyszék összes falvait vágigjárták, aztán vették elölről ezeket a településeket, a Maros megyei Kibéden is fotóztak, idén tavasszal a Kászonokban jártak, ahová ősszel visszatérnek.
„Amikor indultak a fotótáborok, még jóval több régi mesterembert lehetett találni, most is vannak, de jóval kevesebben. Például a kovácsmesterség még él, hiszen még járnak lovakkal a mezőre Székelyföldön, de például nem mondható el ez a gereblyekészítésről. Egy gereblyekészítő bácsiról is van kép a tárlat anyagában, ez a mesterség már alig él, a fotó alanya idős nagyon, ritkán készít gereblyét” – mondta Balázs Ödön. Úgy fogalmazott,
Balázs Ödön azt is elmondta, szeretnék más európai helyszíneken is bemutatni az eltűnőfélben lévő világot megörökítő tárlatot: talán lesz rá lehetőség, hogy Skóciába is elvigyék, itt egy forgalmas nagyáruházban nyitnák meg, ahol rengetegen megfordulnak. A strasbourgi rendezvényt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő irodája, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Hargita Megyei Tanács szervezi. A vándortárlat korábban több erdélyi és magyarországi településen volt megtekinthető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!