Székely Nemzeti Múzeum: nem „elefántcsonttorony” a 150 éves intézmény, falain túlra is sugározza a tudást

Székely Nemzeti Múzeum

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett épülete és a gyűjtemények iránt is egyre növekszik a látogatók érdeklődése

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

Alapításának 150. évfordulóját számos jelentős eseménnyel ünnepli idén Erdély egyik legrégebbi közgyűjteménye, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Székely Nemzeti Múzeum jubileuma alkalmából a hat külső egységet is magába foglaló intézményről, a gyönyörűen felújított, Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületben működő közgyűjteményről az igazgatóval, Vargha Mihály szobrászművésszel beszélgettünk. Aki többek közt elmondta, egyre növekszik az érdeklődés a felújított, interaktív elemekkel kibővült intézmény iránt – érdekes módon a román ajkúak körében is.

Kiss Judit

2025. január 22., 08:002025. január 22., 08:00

– Nagyszabású eseménysorozattal ünnepli alapításának 150. évfordulóját Erdély egyik legrégebbi múzeuma, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Mi a jelentősége konkrétan az intézmény számára, hogy az Erdély egyik legrégebbi közgyűjteménye „címet” viseli?

– Fontosnak tartom, hogy az „egyik” szócska bekerüljön a szuperlatívusz elé, hiszen Erdélyben van nálunk öregebb közgyűjtemény, elég, ha a marosvásárhelyi Teleki Tékára vagy a nagyszebeni Brukenthalra gondolunk.

Kétségtelenül büszkeséggel tölt el, hogy egy 150 éves intézményt képviselünk, amely annak ellenére, hogy most formailag Kovászna megye múzeuma, történelme, gyűjteményeinek sokfélesége és színvonala, valamint folytonossága révén regionális rangot képvisel.

Az alapító okiratokban világosan megfogalmazott cél, hogy az egész Székelyföld múzeuma kívántunk lenni és voltunk is mindaddig, amíg a többi székely város is kialakította saját múzeumait, nemegyszer a mi segítségünkkel. Tehát regionális múzeum kívántunk lenni és azok is vagyunk, de nem a többi székelyföldi múzeum ellenében akarunk az lenni, hanem épp egymást erősítve.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója: „az intézmény történelme, gyűjteményeinek sokfélesége és színvonala, valamint folytonossága révén regionális rangot képvisel”

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

– Meglátása szerint mit jelent Háromszék kultúrája számára, hogy a Székely Nemzeti Múzeum külső egységeivel együtt – Gyárfás Jenő Képtár, a kézdivásárhelyi, csernátoni, a zabolai csángó, az erdővidéki múzeum, valamint a Magma kortárs kiállítótér – Erdély egyik legrégebbi múzeuma?

– A felelet a kérdésben leledzik:

a tény, hogy a hosszú évtizedek alatt ennyi „gyermeke” született a Székely Nemzeti Múzeumnak, már sok mindent elmond a szerepéről.

Identitáserősítő és -megőrző, kompetenciaközpont, amely nem „elefántcsonttoronyként” öncélúan létezik, hanem a falain túlra is sugározza a tudást, az ismereteket, nagyobb tartást, önbecsülést adva az itt élőknek.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

Az ágyúöntő Gábor Áron emlékezetét felidéző kiállítás is látható a múzeum felújított tereiben

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

– A múzeum alapításának különleges, sajátos összetevője is van. Talán nem sok példa van arra az erdélyi múzeumtörténetben, hogy a 19. század vége felé egy nő alapított volna közgyűjteményt. A Székely Nemzeti Múzeumot egy nemesasszony, Cserey Jánosné Zathureczky Emília (1823 – 1905) hozta létre, ez abban a korban úttörő jelenségnek számított. Mit jelent az intézmény számára ez a sajátosság és miként ápolják, teszik még szélesebb körben ismertté Cserey Jánosné Zathureczky Emília emlékét?

– A pártállam idején azt sulykolták belénk, hogy az uralkodó osztály, az arisztokrácia vagy ahogyan ők nevezték, a „burzsujok” önző, kizsákmányoló, népnyúzó társaság volt, amelyet a legjobb felszámolni, megsemmisíteni. A rendszerváltás után ez a diskurzus megváltozott, a napvilágra került kutatások eredményei nyilvánosak, így a régmúlt időkről is jóval árnyaltabb képet kaphatunk.

Csoda, hogy a múzeumok megúszták, hiszen a nagy múltú intézmények kivétel nélkül az „elnyomó” osztály kezdeményezésére és anyagi támogatásával jöttek létre. Így a mi múzeumunk is. A felső-háromszéki nemesasszony, Csereyné Zathureczky Emília tette közkinccsé vagyonát

és gyermekei házitanítója lett a gyűjtemény első „őre”.

korábban írtuk

Ritka volt, hogy nő alapítson múzeumot: kiállítás nyílik az erdélyi nemesasszony életéről
Ritka volt, hogy nő alapítson múzeumot: kiállítás nyílik az erdélyi nemesasszony életéről

Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.

Hatalmas lelke volt ennek az asszonynak, nemcsak múzeumot, de árvaházat és szegénykonyhát is működtetett, ahogy kortársai: báró Szentkereszthy Stefánia Kézdivásárhely körzetében, vagy Kálnoky Ludmilla Sepsikőröspatakon – hogy csak a legfontosabb női képviselőit említsük ennek a népéért tenni akaró, önzetlen, igazi keresztény attitűdnek.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

Teljes körű felújításon esett át a közelmúltban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly-tervezte épületegyüttese

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

– És konkrétabban milyen kép rajzolódik ki a korabeli visszaemlékezésekből Csereyné Zathureczky Emíliáról?

– Az emlékiratait olvasva láthatjuk, hogy Csereyné női mivolta sok férfi döntéshozó szemében szálka volt. Egy patriarchális társadalomban a nő kezdeményezők sorsa soha nem volt, és ma sem egyszerű. Sok nemtelen támadást kellett elviselnie, de számunkra, kései utódai számára az ő arca ettől még szebben ragyog. Emlékkiállítást nyitottunk, szobrot állítottunk, kutatjuk a család más, érdekes-értékes tagjának életútját, elkezdtük kézdivásárhelyi sírhelyének restaurálását. Nem tudjuk, hogyan volt energiája jótékonykodni, intézményeket alapítani, amikor magánélete tragédiák sorozata: éltében férjét és hat gyermekét temette el.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

A Székely Nemzeti Múzeum kínálata interaktív elemekkel is bővült

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

A családi tragédiákon felül tudott emelkedni, amire csak erős hitű ember képes. Érdekesnek tartom, hogy az általa alapított múzeumnak ma pontosan annyi filiája van, ahány gyermekét eltemette: Kézdivásárhelyen, Csernátonban, Zabolán, Baróton és kettő Sepsiszentgyörgyön.

Teljes körű felújításon esett át a közelmúltban a Kós Károly tervezte sepsiszentgyörgyi múzeumépület, 2023 októberében adták át a kívül-belül újjászületett múzeumot, amelyben interaktív kiállítások, modernizált terek, újabb tárlatok is fogadják a látogatót. Azóta miként alakult a látogatók száma és milyen arányban kíváncsiak a Székely Nemzeti Múzeumra székelyföldiek, erdélyiek, magyarországiak, románok és külföldiek?

– A múzeum felújítása nemcsak az épületegyüttesnek és a múzemparknak tett igen jót, hanem a nevünk is a szokásosnál többször fordult elő a médiában és a közbeszédben. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, az erdélyi magyarság egésze drukkolt nekünk, hogy jól sikerüljön ez a százévente egyszer aktuális beavatkozás. Szoktam mondani, hogy az utcán járva sokszor megállítottak a szentgyörgyiek, érdeklődtek, hogy halad a munka, jó lesz-e a felújítás. Megmosolyogtató, egyben megható is volt, amikor azt is meg kérdezték, hogyan bírom, tudok-e aludni éjszaka... A pályázatban 30 százalékos látogatószám-emelkedést ígértünk. Egy bő évvel az újranyitás után mondhatjuk, hogy ezt az ígéretet nagyjából teljesítettük, úgy, hogy az alapkiállítások sorozatát csak az idén fogjuk befejezni.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

Az 1848-as forradalom és a székelyföldi ágyúöntés témája is hangsúlyosan megjelenik a Székely Nemzeti Múzeum kiállításán

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

Tudatában vagyunk annak, hogy a létszámemelkedés elsősorban a felújított termeknek és tartalmaknak szól. Az elkövetkező évek kihívása számunkra, hogy jó műsorpolitikával és igényes rendezvények sorozatával ez a szám tartható, vagy akár emelhető legyen.

Kiállításaink hangvétele tekintetében bevallottan a fiatalok kedvében járunk: sok a multimédiás tartalom, az animáció, az interaktivitás, hiszen szeretnénk, ha húsz év múlva is lenne látogatónk. A fiatal embert csak mai nyelvezettel lehet megfogni, csak mai eszközhasználattal lehet élményt nyújtani neki.

Mondhatjuk, hogy mi vagyunk a nagy öreg, dicső múzeum, tessék minket imádni, de félő, hogy ezt csak az idősebb nemzedék lesz hajlandó elhinni nekünk.

Számítunk a fiatalokra és igen, igyekszünk a kedvükben járni! Érdekes, hogy Székelyföld viszonylatában egyre nő a kultúránkra nyitott román ajkú múzeumlátogatók száma. Ez nálunk is érzékelhető. Örvendetes dolognak tartjuk, mert aki kíváncsi a székely-magyar kultúrára, azzal talán könnyebb lesz szót érteni az élet más területén is, hogy „rendezzük végre közös dolgainkat”. Másrészt így a múzeumok kultúrák közötti hídként emlegetése sem lesz üres jelszó.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

Az intézmény szépen felújított múzeumparkja

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

Míg a román látogatók száma egész évben egyenletesen emelkedik, a magyarországi buszos kirándulók jelenléte elsősorban a nyári hónapokban hangsúlyos,

bár a világjárvány óta ez a szám drasztikusan csökkent. Komoly létszám-emelkedést várunk az egyre hatékonyabban működő múzeumpedagógiánktól és a családi programoktól, igyekszünk célcsoportjaink számát növelni. A lényeg: nem szabad hátra dőlnünk. Az intézmények komoly versenyben vannak a látogatókért. A felújítás hozta népszerűséggel pedig igyekszünk jól sáfárkodni.

Jubileum: Gyárfás- és Kós-kiállítás

Amint a Székely Nemzeti Múzeum jubileumi eseményeket sorjázó közleményében szerepel, az intézmény „őssejtje” 1875-ben jött létre a háromszéki Imecsfalván, tehát idén a 150. születésnapot ünneplik. E jeles évet rendhagyó kiállításokkal, konferenciával, a múzeumot népszerűsítő kiadványokkal és eseményekkel ünneplik. A magyar kultúra napján, január 22-én a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő (1857–1925) halálának 100. évfordulója alkalmából nyit kiállítást a múzeum időszakos kiállítótereiben. Székelyföld egyik legismertebb képzőművészének az intézmény gyűjteményében található alkotásait korábbi kiállításokon részben már bemutatták a sepsiszentgyörgyi és székelyföldi közönségnek.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

A Székely Nemzeti Múzeumban a magyar kultúra napján, január 22-én nyílik tárlat Gyárfás Jenő (1857–1925) halálának 100. évfordulója alkalmából

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

„Miért mondjuk, hogy rendhagyó kiállítások lesznek az idén nálunk? Mert Gyárfás Jenő festőművész fő művei mellett (Tetemrehívás, Mátyás király, Gábor Áron halála) olyan „zsengéit” is bemutatjuk, amelyeket eddig nem láthatott a közönség.

Több olyan művét is őrizzük, amelynek a hátára is festett, most egy különleges technikával a művek mindkét „arcát” bemutatjuk. Nem utolsósorban pedig kiállítjuk az aukciókon az utóbbi években vásárolt Gyárfás-műveket is.

Bemutatjuk a művész szüleihez írt leveleit, vázlatait, modelljének, Fogolyán Idának a ruháját is és virtuálisan azt a festményét, amely most épp Budapesten a Néprajzi Múzeumban vendégszerepel: a Disznóölést” – olvasható a közleményben. Amint a szervezők sorolják, a Gyárfás-kiállítás után május közepétől Kós Károlyt, az építészt mutatják be. A budapesti Építészeti Múzeum, Budapest Főváros Levéltára és a Műcsarnok által a tavaly létrehozott kiállítás érkezik Sepsiszentgyörgyre. Ez az eddig látott legteljesebb Kós kiállítás, ami nem a polihisztort, hanem kizárólag az építészt mutatja be. Itt nemcsak Kós zseniális tervrajzait nézheti meg a közönség, de a rajzai alapján elkészített bútordarabokat is, sőt, a sztánai Varjúvár rekonstrukcióját is.

„Terveinkben szerepel a múzeum tornyában egy Kós Károly-emlékszoba létrehozása,

ami szintén rendhagyó gesztus, ez lesz Erdélyben az egyetlen Kós Károly-emlékszoba. Abban az épületben, amit öregkori interjúiban legkedvesebb (fő)művének nevezett” – olvasható a közleményben.

Sepsiszentgyörgyre érkezik Budapestről a Székelyek című nagyszabású tárlat

Ősszel két fontos kiállítással tisztelegnek a 150 éve létező múzeum előtt: elhozzák Budapestről a Magyar Néprajzi Múzeumból a nagy sikerű, Székelyek – örökség-mintázatok című kiállítást, majd a második emeleti térben az erősdi leletanyag által dr. László Ferenc régész-múzeumőr emlékét idézik fel.

A Székelyek kiállítás a székelyföldi múzeumok összefogásával készült, amelyben a kiállított tárgyak több mint fele múzeumunk raktáraiból származik.

Székely Nemzeti Múzeum Galéria

A múzeumban látható vitrálium (üvegfestmény) tervét 1933-ban gróf Bánffy Miklós alkotta, aki a múzeumot tervező Kós Károlynak (akinek a szobra látható) barátja, munkatársa volt

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum

A Budapesten nagy sikerrel bemutatott kiállítást először a Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be Erdélyben. Dr. László Ferenc halálának 100. évfordulóján azt az erősdi leletanyagot ismertetik, amellyel a Székely Nemzeti Múzeum világhírnévre tett szert. „Az egyszerű mikós tanár állhatatos, kitartó munkájával nemcsak mint régész szerzett nevet magának, de oroszlánrésze volt a múzeum Kós tervezte épületének a létrehozásában is” – olvasható a közleményben. Mint írják, a jubileumi év egyik fontos mozzanata lesz a Bartók Béláról elnevezett koncertterem felavatása is, ahol reményeik szerint a régió legnevesebb magyar, román és német előadóművészei fogják muzsikájukkal megörvendeztetni a közönséget.

korábban írtuk

Erős kulturális erőtér: megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön
Erős kulturális erőtér: megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön

Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Vargha Mihály igazgató a nyitóünnepségen elmondta: olyan múzeumot szeretnének, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken

Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken
2025. június 03., kedd

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége
2025. június 02., hétfő

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t

A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t
2025. június 02., hétfő

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában

Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában
2025. június 01., vasárnap

Székely is, koreai is, táncos is – Borsody Isabella Lee, a Sapientia hallgatója identitásról, a népi kultúra szeretetéről

Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.

Székely is, koreai is, táncos is – Borsody Isabella Lee, a Sapientia hallgatója identitásról, a népi kultúra szeretetéről
2025. május 31., szombat

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke

Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke
2025. május 30., péntek

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház

Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház
2025. május 28., szerda

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron

Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron
2025. május 28., szerda

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel

Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel
2025. május 27., kedd

Óriási jelentőségűek a szatmári társulat számára a legrangosabb UNITER-díjak

A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.

Óriási jelentőségűek a szatmári társulat számára a legrangosabb UNITER-díjak