Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

A nagylélegzetű, látványos tárlat Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig csaknem valamennyi székelyföldi múzeum gyűjteményéből vonultat fel tárgyakat •  Fotó: Tamás Sándor/Facebook

A nagylélegzetű, látványos tárlat Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig csaknem valamennyi székelyföldi múzeum gyűjteményéből vonultat fel tárgyakat

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával a budapesti Néprajzi Múzeumban nyílt, jövő nyár végéig látható kiállítás, amelyről Kinda István főkurátort, néprajzkutatót kérdeztük.

Kiss Judit

2024. október 27., 19:112024. október 27., 19:11

2024. október 27., 19:192024. október 27., 19:19

Úgy mutatja be a székelység múltját és jelenét Budapesten az e hónap közepén megnyílt, jövő augusztus végéig megtekinthető néprajzi tárlat, ahogyan még egyetlen kiállítás sem láttatta Magyarországon – mondta el a Krónika megkeresésére dr. Kinda István főkurátor, néprajzkutató, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

A budapesti Néprajzi Múzeumban nyílt nagyszabású tárlat azokat a kérdéseket járja körül, hogy kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, valamint, hogy hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők.

A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása székelyföldi múzeumok által őrzött több mint 300 műtárgyon keresztül, 5 székelyföldi kurátor rendezésében keres válaszokat azokra a kérdésekre, melyek gyakran felmerülnek a székelységgel kapcsolatosan,

és a válaszadás során nem mindennapi múzeumi élményt nyújt a látogatóknak. A nagylélegzetű, látványos tárlat Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig csaknem valamennyi székelyföldi múzeum gyűjteményéből vonultat fel tárgyakat és dokumentumokat. Hét nagy témakör, 77 történet, 14 dokumentumfilm, 100 fotó, 10 múzeum gondoskodik arról, hogy Budapesten bárki elmélyedhessen Székelyföld múltjában és jelenében.

A kiállítási projektben Háromszékről részt vesz a Székely Nemzeti Múzeum, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum és a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, valamint a Csíki Székely Múzeum, a Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhelyről, a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklósról, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum, a Maros Megyei Múzeum, a Havadtői Néprajzi Múzeum, a csíkmadarasi Zsigmond Malom Panzió, illetve több egyház, egyesület és magánszemély.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Kinda István kérdésünkre elmondta,

a székelyföldi múzeumok saját épületeiben nincsenek akkora kiállítóterek, mint amekkorát Budapesten kaptak ennek a témának a bemutatására. „Hétszáz négyzetméteres alapterületű, egybefüggő, magas belterű kiállítótérbe álmodtuk be a tárlatot.

A célunk az volt, hogy valamennyi székelyföldi múzeum anyaga együttesen jelenjen meg, mozaikszerűen rakják össze a székelység néprajzi narratíváját, melyet jelenleg aktuálisnak tartunk. A tárlat különlegessége a módszertani szemléletben is rejlik, hiszen nem csak a raktárakban, gyűjteményekben található néprajzi tárgyakra hagyatkoztunk, hanem – mivel a kurátorok mindegyike aktív kutató – a terep mai valóságát is beemeltük a kiállításba” – mutatott rá Kinda István.

•  Fotó: Néprajzi Múzeum/Facebook Galéria

Fotó: Néprajzi Múzeum/Facebook

Mint sorolta, megjelennek régi tárgyak, archív fotográfiák, azokon keresztül felelevenednek régi történetek, de bevonták a folklóralkotásokat is balladák és énekek formájában, és arra törekedtek, hogy valamennyi téma esetében minden jelenségnek a mai valóságát is bemutassák – fotókon, filmeken vagy tárgyakon keresztül.

Ez a magyarázata, hogy a kiállításban 2024-es tárgy is szerepel, sőt olyan is, amelyet jövő esztendőben fognak performansz-szerűen befejezni.

Kérdésünkre, hogy területileg miként fedi le a Székelyföldet a tárlat, a néprajzkutató azt mondta, a történelmi Székelyföldről beszélnek, azaz nagyjából a mai Kovászna, Hargita, Maros megye magyarok/székelyek lakta vidékeiről.

•  Fotó: Néprajzi Múzeum/Facebook Galéria

Fotó: Néprajzi Múzeum/Facebook

„Igazából nem szerettük volna a látogatót nagyon bonyolult területi és történelmi kontextussal eltántorítani – akit érdekel, könnyedén utána tud nézni a különböző korok területi változásainak, társadalmi berendezkedésének. A kiállítás nem tud könyvtárnyi szakirodalmat helyettesíteni, vagy annak megállapításait summázni. Térképen mutatjuk, hogy a középkori Magyar Királyság idején a Székelyföld területileg hogy nézett ki a királyság keleti peremvidékeként, és mutatjuk ugyanezen a térképen Székelyföldnek a mai helyzetét is Románián belül” – mondta Kinda István.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke (előtérben balról) Kinda István főkurátorral beszélget a megnyitón •  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke (előtérben balról) Kinda István főkurátorral beszélget a megnyitón

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Felvetettük, hogy

sok anyaországinak él a képzeletében, meglátásában egyfajta idealizált, homályos Székelyföld-kép, és hogy vajon ez a kiállítás miként teszi pontosabbá a sok esetben „madártávlatos”, felületes tudást. „Szándékosan törekedtünk arra, hogy ne felülnézeti, hanem lehetőleg alulnézeti, névvel szereplő személyek perspektívájából megmutatott,

ezáltal sokkal közelebbi, pontosabb képet nyújtsunk a látogatók számára. A sztereotípiákkal nem leszámolni szerettünk volna, hanem olyan módon feldolgozni azokat, hogy esetleg megerősítést vagy éppen cáfolatot nyerjen a látogató a kiállításban. Minél kevesebb vitrinbe állított tárgyat szerettünk volna látni, inkább egy életszagú, a való életből merítkező kiállítást hoztunk létre” – fejtette ki.

korábban írtuk

Átörökítendő a még élő kézművesség: Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója az eltűnőben lévő népi mesterségekről
Átörökítendő a még élő kézművesség: Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója az eltűnőben lévő népi mesterségekről

Még élő népi mesterségeket összesítenek és népszerűsítenek egy nagyszabású, évek óta tartó projekt keretében Háromszéken. A szerteágazó munkáról a projektben oroszlánrészt vállaló Kinda István néprajzkutató beszélt a Krónikának.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Mint sorolta, vannak olyan kiállított darabok, amelyeket egy családtól kértek el: a kenyérsütés eszközkészletét szinte a háziasszony kezéből „vették ki”, és ugyanoda fogják visszavinni: ilyen szempontból kiállítás hitelessége nagyon erős.

A sztereotípiákról szólva Kinda István példaként említette a székely lakásbelsőt, amelynek témáját hangsúlyosan megjeleníti a kiállítás. „Hangsúlyozzuk, hogy az élet minden területéhez hasonlatosan a lakáskultúra is folyamatos változásban volt és van.

Ma már hiába keressük a festett bútort a lakásokban, mint ahogy a nyitott tüzelésű kandallócsempe, a cserepes is a múlté. Ez utóbbi hagyománya azonban megváltozott formában tovább él:

ma is készülnek régi mintájú, rekonstruált csempékből álló tüzelőszerkezetek, melyeket a kor kívánalmai szerint hőálló üveggel látnak el, amelyek a nyilvánvaló fűtési funkciójukon felül ma is a lakások fő díszeként definiálhatók. A kiállítás több témájánál felbukkan a történeti hagyomány ma is élő változata” – mondta a néprajzkutató.

•  Fotó: Néprajzi Múzeum/Facebook Galéria

Fotó: Néprajzi Múzeum/Facebook

A sztereotípiákról szólva kifejtette, ha a látogató arra gondol, hogy minden székely bajuszos és a csizmaszárában bicskát hord, akkor erre már a főkurátor is ellenpélda – de a székely humort megpróbálták kamatoztatni a kiállításban is.

„Székelyföld gasztronómiája hangsúlyosan megjelenik a tárlaton: tárgyakon, recepteken, sőt, a somlyói ferences írásbeliségen keresztül történelmileg is elmélyítetten.

Recens példaként ezek mellé helyeztük a csíkmadarasi Gál Tímea történetét. Tímea családjában és férjével működtetett panziójukban is többnyire házi alapanyagokból előállított hagyományos ételeket készít, de ezen túlmenően receptes könyvet is kiadott a nagyanyja kéziratos örökségére építve. Emellett a kiállításban a székely asztal gazdagságából a kenyér, pálinka, borvíz, hús, zsír, szalonna témája is szerepel. A táplálkozáskultúra fejezet csúcs műtárgya Gyárfás Jenő 1883-ban festett, A tél örömei című alkotása, egy 2,5 méter szélességű impozáns mű, amely disznóölést ábrázol.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

„A műremek előtt olyan tárgytípusokat helyeztük el, melyek a képen is szerepelnek, tehát úgymond 3D-sítve mutatjuk be a kapcsolódó anyagot, mellette pedig azt a filmet vetítjük, amelyet az idén, 2024 februárjában forgattunk pontosan Gaál Tímeáéknál a disznóvágásról” – ecsetelte a főkurátor.

Kinda Istvánnak azt a kérdést is feltettük, hogy ha megpróbálná egy olyan látogatónak a helyébe képzelni magát, aki alig tud valamit a székelységről, a kiállítás megtekintése után milyen kép rajzolódhat ki a székelységről.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

„Azt kívántuk hangsúlyozni a megjelenített hét tematikán keresztül, hogy a székely ma is ragaszkodik a nyelvén, hagyományain, jelképein keresztül is felmutatott identitásához és szülőföldjéhez; a munkaeszközök és a megvalósítások sora pedig arra enged következtetni, hogy szemléletét az »élni mindenáron« gondolata határozza meg. A zord éghajlati viszonyok közepette, nem túl kedvező földrajzi adottságok mellett kihozta a földből a maximumot, az erdő-mező erőforrásaira támaszkodva értékteremtő életet és jövőt biztosított nemzedékeken keresztül a maga számára. A bemutatott élettörténetekből az körvonalazódik,

hogy a szorgalom, a kitartás, a konokság és a hit is erős, már-már sztereotipikus jellemzője a székelynek” – mutatott rá Kinda István.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

A tárlatban a hit kérdése a népi vallásosság különböző formáin és a különböző felekezetek művészettörténeti jelentőségű műtárgyain keresztül is felvillantásra kerül. A régi „bevett” felekezetek mellett érdekességszámba menő „kakukktojás” a kommunista időben elárasztott település, Bözödújfalu székely szombatos közössége. Kifejtette, maga a Maros megyei település is több felekezet otthona volt, de itt maradt fenn zárványként a reformáció óta a szombatos-zsidózó hit, melynek még a 20. század derekán is voltak követői.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Bözödújfalu a sokat emlegetett erdélyi vallási toleranciát saját mikrotársadalmában is leképezte.

Kérdésünkre a főkurátor arról is beszélt, hogy miként mutatja be a tárlat a mára már eltűnőfélben lévő mesterségeket. „Sok régi foglalkozás az eltűnés határára szorult, ezt az elmúlt évtizedben a saját kutatásaim során is láthattam. Ennek a témának a népművészeti vonatkozásai a kiállítás Rozettás örökség című részében jelennek meg, ahol szó van bútorfestésről, kerámiakészítésről, famunkákról is. Ezek esetében filmeken keresztül is bemutatjuk a még valamilyen formában továbbélő hagyományok mai állapotát. A Rozettás örökség csúcs műtárgya egy olyan új székelykapu, amely még el sem készült teljesen: össze van ácsolva, a három kapuzábé közül az egyik készre faragott, a második csak gravírozott, a harmadik még ki sincs rajzolva.

A mű a kiállításhoz kapcsolódó programok keretében fog elkészülni 2025-re, a tárlat zárására. A faragómester a háromszéki Csernátonból többször ki fog utazni Budapestre és a látogatókkal körülvéve, azok szeme láttára fog dolgozni a kapun, 10 éves kisfiával együtt, aki a hagyományba való belenevelődés mai élő példája” – fejtette ki a főkurátor.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Mint mondta, a koncepció az volt, hogy nem egy régi, 100-200 éves székelykaput mutatnak be, mert valószínűleg a legtöbben láttak ilyet a saját környezetükben, vagy képeken, filmeken. „Zsinórpadra fektetett, készülőfélben lévő kapuval ismerkedhet meg a közönség. Az a szándék, hogy láthassák: ez ma is élő hagyomány, a székely élet elé állított kisépítészeti alkotásra továbbra is igény van, vannak mesterek és lesz utánpótlás is, akik ezt tovább fogják tudni vinni” – fogalmazott Kinda István.

•  Fotó: Tamás Sándor/Facebook Galéria

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

korábban írtuk

Megélt sorsokon át a székelyekről – nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten
Megélt sorsokon át a székelyekről – nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten

Tíz székelyföldi múzeum, valamint kisebb gyűjtemények tárgyaiból nyílik minden eddiginél átfogóbb kiállítás a székely kultúráról a budapesti Néprajzi Múzeumban október 15-én. A kiállítás létrejöttéről és koncepciójáról Kinda István főkurátor mesélt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten