A Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítással tiszteleg az alapító nagyasszony szellemisége előtt
Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.
2024. november 06., 17:522024. november 06., 17:52
2024. november 06., 18:272024. november 06., 18:27
A kiállítás az alapítónő, Csereyné Zathureczky Emília életét, munkásságát, a közel 150 éves múzeum legrégebbi nívós tárgyait mutatja be.
Csereyné Zathureczky Emília (1823 – 1905) volt a múzeum létrehozója
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája
A megnyitó házigazdája Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Az eseményen felszólal Beke Mihály András első beosztott konzul a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusáról. Megnyitóbeszédet mond Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár igazgatója. A kiállítást ismerteti: Szőcsné Gazda Enikő főmuzeológus, kurátor.
A háromszéki Imecsfalván keletkezett az a nagy nemesi gyűjtemény, melyet 1875 szeptemberében nyilvános kiállításon mutattak be a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése alkalmából. Két évvel az első kiállítás után már Székely Nemzeti Múzeum néven szerepelt az intézmény.
Ki volt Csereyné Zathureczky Emília? Csupán a múzeumalapítás kötődik a nevéhez, vagy más társadalmi, kulturális események is kapcsolódnak hozzá?
Zathureczky Emília a háromszéki intézményt oly magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum fotótékája
A tizenkét gyermekes Zathureczky család Felvidékről (ma Szlovákia) költözött Erdélybe. Az édesapa, Zathureczky István erdélyi nemesi birtokok tiszttartója volt, aki hamarosan egész Erdély nemességével kapcsolatba került. Tizenkét gyermekét taníttatta, így 1848-as forradalmár, országgyűlési képviselő, katonatiszt, gyártulajdonos és iparpolitikus egyaránt került ki köreikből. Gyermekei mind jelentős nemesi családokkal kötöttek házasságot, így fél évszázaddal az erdélyi betelepülésük (1817) nyomán hatalmas kapcsolathálójuk jött létre.
„A múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília mindannyiunk példaképe lehet... Férjét és valamennyi gyermekét eltemette, s bár letörték a családi tragédiák, jótékony egyletek finanszírozásában, iskolák és kórházak támogatásában, harangláb építésében, egyházak támogatásában vett részt. Fő megvalósítása a Székely Nemzeti Múzeum létrehozása volt, ezt az intézményt oly intenzíven támogatta és olyan magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt, és kéziratait, levéltárát akadémikusok, kutatók tanulmányozták” – olvasható a múzeum közleményében.
a Székely Nemzeti Múzeum korai gyűjteményét.
Ünnepélyes eseményen tisztelegtek a székelység történelmi emlékét őrző sepsiszentgyörgyi múzeum és annak alapítói, munkatársai előtt kedden este. A különleges alkalmat a Székely Nemzeti Tanács által odaítélt Gábor Áron-díj átadása koronázta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!